Pesti Srácok

Szijjártó Péter szerint halálos ítélet az európai és a kínai gazdaság szétválasztása

Szijjártó Péter szerint halálos ítélet az európai és a kínai gazdaság szétválasztása

Az európai és a kínai gazdaság szétválasztása halálos ítéletet jelentene a kontinens számára, a kormány ezzel teljesen ellentétes megközelítést alkalmaz, ugyanis úgy véli, hogy a növekedést nagyban segíti az együttműködés a világ leggyorsabban bővülő gazdaságával – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön, Nyíregyházán.

A tárcavezető a Befektetésösztönzési Konferencia sajtótájékoztatóján mindenekelőtt az elmúlt másfél évtized válságsorozatáról és az annak nyomán kialakuló új világrendről beszélt, amely győztesekre és vesztesekre osztja fel a szereplőket. Aláhúzta: hogy melyik ország melyik kategóriába kerül, attól is függ, hogy milyen formában van, amikor jönnek a változások, és hogyan tud ezekre reagálni.

– közölte Szijjártó Péter. Példaként említette, hogy a kontinens versenyképessége mélyponton van, méghozzá azért, mert egyes politikusok nem gazdasági, hanem politikai, ideológiai alapon hoznak döntéseket, ahogy történt az Oroszország elleni szankciók esetében is, amelyekkel a szavai szerint "először lábfejen, aztán térden, most pedig lassan már tüdőn lövik az európai gazdaságot". Szijjártó Péter súlyos veszélynek minősítette a világ ismételt blokkosodását, emlékeztetve arra, hogy a Kelet és Nyugat közötti konfliktusok a múltban is hatalmas károkat okoztak Magyarországnak, és ezért – mint mondta – a kormány ehelyett az összeköttetések, a konnektivitás pártján áll. Kiemelte, hogy az eddigi gazdasági növekedési modell alapját adó európai–orosz együttműködés szálait egyesével vágták el az ukrajnai háború kitörése óta anélkül, hogy bárki is feltette volna a kérdést, hogy mi lesz helyette.

PestiSracok facebook image

– figyelmeztetett. Úgy látja, ez lenne a halálos ítélet az európai gazdaságnak, és ez nem politikai állítás, hanem egyszerű matematika.

– jelentette ki. Ennek kapcsán aláhúzta, hogy hazánk a keleti és a nyugati beruházások fontos találkozási pontjává vált; ez jelenti a garanciát a hosszú távú növekedés fenntartására és az ország nélkülözhetetlenné válására az európai gazdaság gerincoszlopának számító autóiparban, amely teljesen függőségbe került a keleti beszállítóktól az elektromos átállás terén. Leszögezte: Magyarország sikeréhez szükség volt Európa legalacsonyabb társasági adójára, a rugalmas munkahelyi szabályozásra, a duális szakképzésre, a politikai stabilitásra és arra a külpolitikai stratégiára is, amelynek eredményeként sikerült megőrizni a jó kapcsolatokat Kelet és Nyugat felé is. Ezek mellett pedig az is fontos volt, hogy a kormány a krízisek alatt is ragaszkodott alapvető célkitűzéseihez, például a munkaalapú társadalomhoz, a munkahelyek megtartásához.

A miniszter ezzel összefüggésben közölte, hogy a koronavírus-járvány alatt mintegy 800 milliárd forint értékben jöttek létre beruházások az állam 304 milliárd forintos támogatása nyomán, és így sikerült 253 ezer munkahelyet megóvni. Mint mondta, később ugyanezt a taktikát követték az ukrajnai háború eredményeképpen kialakuló válság kapcsán, amikor a cégek energiafüggetlenségének erősítését segítették elő 150 milliárd forinttal, ami 415 milliárd forintnyi beruházást indukált, megvédve 70 ezer munkahelyet.

Rámutatott, hogy a támogatási rendszerben nemrég jelentős változásokat eszközöltek, amelyek még szélesebbre nyitják a pályázásra jogosult vállalatok körét: csökkentették a minimális beruházási értéket és egyebek mellett könnyítették a támogatáshoz kapcsolódó biztosítéki rendszert is. Arra is kitért, hogy 2014 óta 18 nagyberuházás valósult meg Nyíregyházán állami támogatással, ezek összértéke ezer milliárd forint körül van, aminek nyomán 8300 új munkahely jött létre. Új jelenségnek nevezte, hogy bár továbbra is a német és az amerikai cégek alkotják a legnagyobb beruházói közösséget, 2019 óta rendre több beruházás érkezik Keletről, mint Nyugatról; az első helyen felváltva áll Kína és Dél-Korea.

– tudatta. Szijjártó Péter végül az elektromosakkumulátor-gyárak ügyét is érintette, és úgy vélekedett, hogy óriási verseny zajlik ezen beruházásokért, amely elsősorban a munkahelyek védelméről szól. Figyelmeztetett, hogy ebben hazánk különösen érintett, mivel az autóipar a feldolgozóipari kibocsátás 32 százalékát adja és 175 ezer munkahelyet tart fenn közvetlenül, míg közvetve becslések szerint ennek a négyszeresét. Ennek száma pedig a tradicionális autóipar leépülése mellett csak akkor tartható fenn, ha Magyarország az elektromos átállásban is erős pozíciókra tesz szert.

– fogalmazott. Ennek érzékeltetésére kifejtette, hogy hazánk a lakosságszám szerint a 95. a világranglistán, viszont az elektromos akkumulátorok gyártása terén a negyedik helyen áll, és hamarosan feljön a második helyre. Hozzátette:

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Lakatos Péter

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.