Egyrészről új világgazdasági korszak elején állunk, másrészről Európának súlyos biztonsági kihívásokkal kell szembenéznie – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a szlovéniai Celjében, a két kormány együttes ülése után.
Európa több irányból migrációs támadás alatt áll, és tökéletesen képtelennek mutatkozik arra, hogy az Európai Uniót a Nyugat-Balkán felé bővítse – emelte ki a tárcavezető, hozzátéve: az a tény, hogy most együttes ülést tudott tartani a két kormány, világosan mutatja, hogy minden idők legjobb kapcsolata és legjobb együttműködése van jelenleg Szlovénia és Magyarország között. A migrációról szólva Szijjártó Péter kijelentette, hogy gyakorlatilag a 2015-ös hibákat követik el újra.
Nyugat-európai politikusok rendszeresen arról beszélnek, hogy nem szabad visszatérni 2015-höz, ehhez képest a felelőtlen nyilatkozataikkal tömeges meghívásokat küldenek, hogy akik meg akarnak indulni Európa irányába, most aztán jöhetnek nyugodtan
– mondta. Úgy vélte: az afganisztáni kudarc komoly migrációs nyomást fog elindítani. Már most négymillió belső menekült él Afganisztánban. A migráció pedig nemcsak a szokásos biztonsági és kulturális kockázatot hozná magával, hanem súlyos egészségügyi kockázata is van – húzta alá a tárcavezető, hozzátéve: egy újabb migrációs hullám a világjárvány terjedését is felgyorsítja.
Egyetértettünk abban, hogy az EU külső határait meg kell védeni, valamint hogy az illegális bevándorlásnak megálljt kell parancsolni, és abban is, hogy a nehéz helyzetben lévő embereknek ott kell segíteni, ahol a baj van
– mutatott rá. Elmondta: lebonyolítottak egy sikeres projektet Kenyában, és most abban állapodtak meg, hogy öt afrikai országban hajtanak végre közös fejlesztési projekteket: kórházakat szerelnek fel, vízgazdálkodást fejlesztenek, iskolákat újítanak fel annak érdekében, hogy a nehéz helyzetben lévő emberek élethelyzetén javítsanak, hogy helyben tudjanak maradni, ne migránsként kopogtassanak az EU külső határán. Szijjártó Péter kijelentette, hogy egyetértettek az EU bővítésének fontosságában, illetve, hogy a magyar kormány részéről nagyrabecsülésükről biztosították az EU soros elnökségét betöltő Szlovéniát, amely minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a nyugat-balkáni irányú bővítés végre megindulhasson.
Szlovénia tölti be az EU Tanácsának elnöki pozícióját, Magyarország pedig a visegrádi csoportét, és ebből a két tisztségből adódóan összeadjuk az erőinket, hogy az EU egyik legfontosabb politikájának, a bővítéspolitikának végre valami sikere legyen
– szögezte le a miniszter. Az energiabiztonságról szólva arról tájékoztatott: a villamosenergia-hálózat összekötéséhez szükséges vezetékeket az ezért felelős magyar cég októberre szállítja le a szlovén-magyar határra, így a jövő év tavaszától a két ország közötti villamosenergia-összeköttetésen már tudnak áramot forgalmazni. Elmondta továbbá, hogy az OTP Csoport, illetve a Mol Nyrt. a vállalatfelvásárlások nyomán tovább erősítette pozícióját Szlovéniában. Az OTP 30 százalékos piaci részesedésével a legerősebb bank lesz az országban, a Mol pedig 173 benzinkutat fog működtetni Szlovéniában, és a piac második számú szereplőjévé válik.
Az a tény, hogy a legnagyobb magyar vállalatok részt vesznek a szlovén gazdaság fejlesztésében, még szorosabban összeköt minket
– fogalmazott. Végezetül leszögezte: számunkra fontos Szlovénia biztonsága, ezért Magyarország, a magyar légierő a jövőben is ellátja a légtérrendészeti, légtérvédelmi feladatokat az olasz légierővel közösen. A sajtótájékoztató előtt megállapodást írtak alá a humanitárius és nemzetközi fejlesztési együttműködésről, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a szlovén kisvállalkozói kamara együttműködéséről, a szlovén Pipistrel és a magyar Genevation cégek közötti technológiai transzferről. Emellett a magyar és a szlovén miniszterelnök szándéknyilatkozatot írt alá a tervezett Közös Alapról.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Facebook
Twitter
YouTube
RSS