Az alaptörvény olyan szabályozást tartalmaz a fenntartható fejlődésről, amely a jövő nemzedékek megóvását szolgálja – mondta a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának alapító elnöke csütörtökön, Szekszárdon. Szili Katalin szólt arról is, hogy a lakossági felhasználók között sokan már tudatosan használják az energiát, ugyanakkor megjegyezte, hogy bár sokan jó döntésnek tartják az elektromos autó használatát, az abban felhasznált energia nem feltétlenül megújuló forrásból származik.
Szili Katalin – aki egyben autonómiaügyekkel foglalkozó miniszterelnöki megbízott – a Pécsi Tudományegyetem (PTE) szekszárdi, Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karának kétnapos rendezvényén beszélt.
A parlament 2013-ban elfogadta a fenntartható fejlődés keretstratégiát, amely tartalmazza, hogy az intézményeknek, önkormányzatoknak, civil és gazdálkodó szervezeteknek milyen kötelezettségei vannak a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban
– mondta.
Emellett minden törvényhez készülnie kell egy átvilágításnak arról, hogy a jogszabály megfelel-e a fenntartható fejlődés kritériumaiknak
– tette hozzá. A politikus kiemelte: a fenntartható fejlődés olyan szemléletmódot jelent, amely a társadalmi, gazdasági és ökológiai kérdéseket együtt kezeli, mivel a problémák rendszerszinten jelentkeznek.
A fenntartható növekedés alapvetően különbözik a fenntartható fejlődéstől, az előbbi azt jelenti, hogy többé, a második, hogy jobbá válni
– mondta Szili Katalin, aki fontos kérdésnek nevezte, hogy lehet a mai világra jellemző, fogyasztásösztönző szemléleten változtatni.
Ha mindenki úgy szeretne élni, mint az Egyesült Államok polgárai, akkor öt bolygóra lenne szükségünk
– fogalmazott. Szili Katalin – a PTE kuratóriumi tagjaként – jelezte: az egyetem a GreenMetric World University Ranking rangsorban a világon 59., Magyarországon 1. helyen áll a zöld egyetemek között.
Energetikai mintaváros
Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke arról beszélt, hogy a fenntartható energiaellátásban nagy szerepe van a zöldenergiának, az energiahatékonyságnak.
Az efelé tartó átmenet az energiafelhasználók bevonása nélkül megvalósíthatatlan
– hangsúlyozta.
Őri László, a Baranya Megyei Önkormányzat kormánypárti elnöke elmondta, hogy 6 milliárd forintot különítettek el az energiatakarékosságot célzó beruházásokra a 2014–2020-as európai uniós ciklusban, míg a 2021–2027-es időszakban ez az összeg 7,4 milliárd forint lesz. Kiemelte a négyezer lakosú Bóly, az “energetikai mintaváros” példáját, amely saját erőből épített naperőművet, és ahol lakásokat is fűtenek geotermikus energiával.
Szendrő Péter egyetemi tanár, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnöke a tehetséggondozás fontosságát hangsúlyozta, és felhívta a figyelmet arra, hogy az elit pályák 90 százalékán a hazai középiskolák 10 százalékából kikerülő diákok helyezkednek el.
Szécsi Gábor, a PTE szekszárdi karának dékánja arról beszélt, hogy a digitális kultúrát a konformizmus, az individualizmus, a hedonizmus mellett az univerzalizmus jellemzi, ami azt jelenti, hogy a fiatalok nyitottabbá válnak a globális jelenségekre. Megjegyezte: a tehetségfesztivált hagyományteremtő céllal, első alkalommal rendezték meg Szekszárdon. A kétnapos rendezvényen bemutatkoznak a PTE tehetségműhelyei, szó lesz arról, hogy miként jelenik meg a művészetekben a környezetvédelem és az energiatudatosság, és bemutatják az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tehetséggondozó gyakorlatát is.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Szalay Miklós
2021-10-29 at 14:15
A klímaváltozásról néhány lényegi megállapítás:
https://www.egyvilag.hu/index.shtml#PT109_klimavaltozas
triacus
2021-10-29 at 12:26
@Királytigris: Nincs semmi keverés.
A szén-dioxid mennyiségét PPM-ben mérik – lásd: bit.ly/3BwZbVm
A PPM könnyedén átalakítható %-ba.
1 PPM = 0,0001 %
417 ppm = 0,0417 %
Királytigris
2021-10-29 at 09:56
triacus!
Kevered az almát a körtével!
Más ha %-os aránnyal, és megint más ahogy mértékegységgel fejezünk egy bizonyos mennyiséget. Példádban: 0,038% és 417ppm…..
triacus
2021-10-28 at 22:39
@Vladtepesch
“Ez az elektromos autózás biztosan zsákutca.
Ismétlem: EZ az elektromos autózás.”
Ebben egyetértünk – főként a jelenlegi akkumulátortechnika reprocesszálásának hiányosságai és a nem megújuló – főleg a fosszilis energiahordozókat eltüzelő erőművek légköri szennyezése miatt. (És akkor még nem beszéltünk az életciklusuk végére érő szélerőművek lapátjainak és a fotovoltaikus celláknak a feldolgozásáról.)
“Pláne akkor, amikor még fel sem tudjuk mérni, hogy milyen iszonyatos mennyiségű olajtartalékok vannak még a bolygón?”
A lelőhelyek felfedezésének csúcsa az 1960-as-1970-es években volt, a kitermelés az 1990-es-2000-es években tetőzött – előtte és utána ez a tendencia csökkent.
“Mert a jelek szerint nemhogy kifogynánk belőlük, de nagy valószínűséggel valahol valamilyen módon ezek folyamatosan ÚJRATERMELŐDNEK/ÚJRAKÉPZŐDNEK a bolygón.”
Jó lenne, de sajnos nem termelődik újra. ;(
Ezért egyre drágulnak a kitermelési költségek, így az olaj világpiaci ára is.
Lásd: bit.ly/2ZDmO1s
Ahhoz, hogy újratermelődjön, bődületes mennyiségű planktont kéne termeszteni, majd azokat anaerob módon elbomlasztani. 😉
Egy másik lehetőség, hogy a levegőből kivonni a szén-dioxidot és azt egy olyan helyre visszatáplálni, ahol – némi víz felhasználásával – permanens módon a föld alatt tárolhatóvá válik.
Erre már van gyakorlatban is alkalmazott megoldás – lásd: bit.ly/3Bn6vmk
“a széndioxid mennyisége mégsem bír 0,038% fölé emelkedni az EGÉSZ ATMOSZFÉRÁBAN!!!!”
A 2017 szeptemberi adatok szerint 417 ppm-nél tartunk.
Galamb
2021-10-28 at 19:59
Monseigneur Dracula,
ebben én is meg vagyok győződve, hogy a fosszilis energiahordozók “újratermelődnek”. És van egy sötét gyanúm, hogy kik az előállítók.
Királytigris
2021-10-28 at 19:56
Amikor az aksi 8-9 év múlva kipurcan, na akkor térdel majd le a tulaj, amikor megtudja az új aksi árát….
tarcsa
2021-10-28 at 18:50
Minden autó tetejére kéne kötelezően szerelni egy 30 m2-es napelemet. Plussz egy 10 m magas szélkereket. Ha nincs napsütés és szélcsend van, akkor megáll a sor és nem ütköznek össze. Ezzel megvédenénk a földet, mert senki nem tudna sehová menni. Gyalogolhatnak és már csak a testmozgás okozta bélgázoktól kéne megszabadulni. Ki is lehetne próbálni Németországban.
Esvány
2021-10-28 at 17:41
Azt sikerült már megtervezni, hogy mi lesz a kidöglött akkumulátorokkal?
Vladtepesch
2021-10-28 at 17:20
Ez az elektromos autózás biztosan zsákutca.
Ismétlem: EZ az elektromos autózás.
Pláne akkor, amikor még fel sem tudjuk mérni, hogy milyen iszonyatos mennyiségű olajtartalékok vannak még a bolygón?
Mert a jelek szerint nemhogy kifogynánk belőlük, de nagy valószínűséggel valahol valamilyen módon ezek folyamatosan ÚJRATERMELŐDNEK/ÚJRAKÉPZŐDNEK a bolygón.
És valami csoda folytán, amikor iszonyatos mennyiségben termeljük a szegény jó széndioxidot minden másodpercben a rengeteg EGYIDEJŰLEG működő belsőégésű motorral az egész bolygón, a széndioxid mennyisége mégsem bír 0,038% fölé emelkedni az EGÉSZ ATMOSZFÉRÁBAN!!!!
Meg tudja ezt valaki magyarázni?
Egyáltalán: meg lehet ezt magyarázni????
Balfaszok
2021-10-28 at 17:13
Annak kapcsán, hogy hogyan élünk és, ha mindenki így élne, akkor hány bolygóra is lenne szükségünk, hát ez egy igen nagy átverés.
A swédek ugyanis készítettek egy ilyen számítógépes programot, amelyik kiszámolja.
Meg kell adni, hogy évente hányszor utazunk repülővel, mennyit autózunk a munkahelyig és vissza stb.
Az újságírók kipróbálták. Úgy adták meg az adatokat, ahogy egy hajléktalan él.
A program meg kiszámolta, hogy ebben az esetben 1,2 bolygóra lenne szükség!