Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Szita Károly: a baloldali vezetésű városok több pénzt kaptak, mint a kormánypártiak

PPestiSrácok.hu Forró drót 2021. május 11. 11:00
Szita Károly: a baloldali vezetésű városok több pénzt kaptak, mint a kormánypártiak

A baloldali vezetésű városok több pénzt kaptak a kormánytól kompenzációként, mint a kormánypártiak – erről beszélt Kaposvár fideszes polgármestere kedden, a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Szita Károly, aki a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke is, kifejtette: az iparűzési adó mértékének csökkentése az önkormányzatok számára ugyan kiesés, de 150 milliárd forint maradt a vállalkozásoknál, és ez tartotta meg a gazdaságot, hogy ne szűnjenek meg a munkahelyek.

Szita Károly felidézte: a kormány azt a vállalást tette, hogy egyenként leül tárgyalni az önkormányzatokkal, miután azok elkészítették a 2021-es költségvetésüket, és ahol nagyon szorít a cipő, ott segítséget nyújt. Emlékeztetett arra is, hogy a huszonötezer fő alatti településeket száz százalékban kompenzálta a kormány, a huszonötezres lélekszám feletti településeket pedig rászorultsági alapon. Szita Károly jelezte, hogy a baloldali vezetésű városok több pénzt kaptak, de szakmai alapon született a döntés, és ez rendjén van. Példaként említette, hogy nem kapott kompenzációt Veszprém vagy Székesfehérvár, ugyanakkor az ellenzéki vezetésű Hódmezővásárhely hatszázmilliót, Pécs pedig több mint kétmilliárd forintot kap, tehát – mutatott rá – a baloldal riogatása alaptalan volt. Hozzátette: Budapest azért nem kapott kompenzációt, mert a legerősebb, leggazdagabb településként százhúsz milliárdos betétállománnyal rendelkezik, és nincsenek működési gondjai.

A fideszes politikus kitért arra is, hogy a Gyurcsány-kormány idején, ha baj volt, mindig az emberektől vettek el, vagy átadták a központi feladatokat az önkormányzatoknak. Szita Károly álláspontja szerint a koronavírus-járvány kezelése egyértelműen igazolta a 2010-ben kezdett gazdaságpolitikát, amely szerint, ha baj van, adni kell.

PestiSracok facebook image

– fűzte hozzá. Hangsúlyozta: a pandémia alatt adót csökkentett a kormány, a vendéglátósoknak támogatást adott.

– értékelt az MJVSZ elnöke.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Kapcsolódó témák
önkormányzatok kompenzáció vezető szita károly kaposvár gazdaság újraindítása
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.