heroes never die
Heroes Never Die: Félelemben élünk! – egy német nő segélykiáltása (+videó)
Lehetetlennek tűnik az összes bevándorlásellenes videót eltüntetni a világhálóról, pedig sokan kívánják ezt. Mint tudjuk, a Svédországból hazatelepült nőről, vagy a Németországból hazánkba áttelepülni készülő német családról készült felvételeket törölte a legnépszerűbbnek tartott közösségi portál.Heroes Never Die: Vágómilliomospisti antiszemita csasztuskája
A Kádár-korszak két, azaz kettő darab tévéjének rég elhomályosult csillaga, aki a rendszerváltáskor beleejtőernyőződött az új médiumokba és egy külföldről átvett, relatíve szimpla kérdés-felelek játék, a „Legyen ön is milliomos” népszerű cetli-leolvasója volt, újabban zsidózik. (PolgárPortál-publicisztika)Heroes Never Die: Nincs többé megalkuvás!
Várható volt a német mainstream média már szinte reflex-szerű reakciója a #120db (120 decibel) mozgalomra, amelyet fiatal nők keltettek életre Németországban, tiltakozásul az archaikus-patriarchális országokból importált férfihordák ellen, akik Európa szerte tömegesen erőszakolnak és szexuálisan molesztálnak nőket és gyerekeket, korra való tekintet nélkül. A mozgalomról elsőként a PolgárPortál írt itthon, s ezt a cikket több magyar média is átvette, felismerve az ügy fontosságát. Ezúton is köszönet minden közreműködőnek. (PolgárPortál publicisztika)Heroes Never Die: Rabszolgaság régen és ma, avagy az érem másik oldala – 5. rész
A transzatlanti rabszolga-kereskedelem történelmileg jól dokumentált, illetve az iskolai oktatás és különböző művészeti feldolgozások révén egy szélesebb közönség által is ismert tény. Tudjuk-e azonban a teljes igazságot, vagy megelégszünk azzal a több évtizede bebetonozottnak látszó sémával, miszerint „a gonosz fehér rabszolgatartó versus szegény, elnyomott fekete rabszolga”? A sorozat utolsó részében erre keresem a választ. (PolgárPortál-publicisztika)Heroes Never Die: Rabszolgaság régen és ma, avagy az érem másik oldala – 4. rész
Bizonyos szavakkal és történelmi összehasonlításokkal nem árt néha vigyázni, de nem egyes szavak „tabu” jellege, hanem a tárgyilagosság miatt. Minden történelmi esemény saját magából adódóan egyedülálló, akkor is, ha esetlegesen más históriai történésekkel némi hasonlóságot mutat fel. Sokkal fontosabb a történelmi folyamatok, a hátterek és a mai eseményekkel való összefüggések bemutatása és ennek az összképnek a megismerése. Nem titkolt célom a ránk kényszerített, régóta – szó szerint – „fehérre mosott”, azaz kollektíven, egy nagyobb közönség számára eltitkolt és kizárólag európaiakat felelősségre vonó, egyoldalú történelemhamisítás megkérdőjelezése. (PolgárPortál-publicisztika)HeroesNeverDie: Rabszolgaság régen és ma, avagy az érem másik oldala – 3. rész
A vikingek mellett bizony a kalandozó magyarok is részt vettek nemcsak a szomszédos országok fosztogatásában, de az elhurcolt emberek eladásában is, zsákmányukat a Dunán szállítva a Fekete-tengerig – bár ez nem lehetett számottevő mennyiség. Egon Flaig, német professzor szerint, aki a Rabszolgaság világtörténete (Weltgeschichte der Sklaverei) című könyv szerzője, szinte egy hajszálon múlt, hogy Európa nem vált olyan mértékben az orientális rabszolga-kereskedelem hátországává, mint ahogy az az afrikai kontinenssel történt, és ez a kereszténység terjedésével is magyarázható. A magyarok letelepítése és kereszténnyé tétele fennmaradásunk, kultúránk megőrzésének és későbbi felvirágoztatásának alapvető követelménye volt. (PolgárPortál-publicisztika)HeroesNeverDie: Rabszolgaság régen és ma, avagy az érem másik oldala – 2. rész
Az antik egyiptomi, görög és római birodalmakban a rabszolgák vagy hadizsákmányként, vagy a környező országokból megvásárolt „áruként” alkották az antik társadalmak gazdaságának egyik fontos pillérét, de bőrük színének nem volt jelentősége. Nem úgy az orientális világban, amelyben már az iszlám megjelenése és rohamos elterjesztése előtt is néhány arab és perzsa gondolkodó által meghatározott kritérium szerint osztályozták, sorolták be a más fajtájú népek alkalmasságát különböző feladatok elvégzésére, amiről egyébként később – a világon egyedülállóan – egy kézikönyvet is írtak, megalapozva ezzel a „rasszok kategorizálását”. Több egykori arab és perzsa forrás szerint két alacsonyabb rendű emberfajta létezik: a fehér, amely a hideg klíma hatására már az anya testében megsérül és ezért deficitessé válik a későbbiekben, míg a fekete az erős napsütés miatt megfő már születése előtt, amivel a sötét bőrszínt és egyéb tipikusan afrikai vonásokat próbálták magyarázni. „… ezek a népek nem érik el az emberi létezés mércéjét.” – olvasható egy Kr. u. 982-böl származó perzsa leírásban. (PolgárPortál-publicisztika)Ajánljuk még