Pesti Srácok

interedition

Álmodj, királylány – Fenyő János elhallgatott szerepe a szépségkirálynő halálában (Hálózati fotósból agyonlőtt médiacézár, 1.)

MGMező Gábor A Hálózat 2019 december 1.
Fenyő János az állambiztonsági hálózathoz tartozott. Hogy milyen minőségben, arra nincs kézzel fogható bizonyíték, de megpróbáltuk összerakni a képet. Az 1998-ban agyonlőtt médiacézár fotósként kezdte, a magát átmentő kommunista médiacár, Siklósi Norbert és az agitprop vezér Lakatos Ernő egyengette az útját. Fiatalon a szovjet-magyar Ország-Világhoz került, szabad bejárása volt a szovjet nagykövetségre, és szinte hazajárt Moszkvába. Egy interjúban maga kérkedett azzal, hogy a rendőrség azonnal továbbengedi, amikor megmutatja az igazolványát. A fiatal fotós szolgálati útlevelet kapott, szabadon mehetett Nyugatra. A nyolcvanas évek közepén Fenyő fontos szereplője lett a botrányos szépségkirálynő-választásnak, amelynek győztese, Molnár Csilla öngyilkos lett. Ezt az eseményt Siklósiék egyik állambiztonsági leányvállalata szervezte. Fenyőék fotókat csináltak a lemeztelenített fiatal lányokról, amelyeket a tudtuk nélkül eladott egy nyugati erotikus magazinnak. Molnár Csilláékat kihasználták, megalázták, és a fiatal lány ebbe beleroppant. A botrány után bevonták Fenyő útlevelét, de azt későbbi barátjától, az olajügyes Csikós Józseftől visszakapta. Csikós a rendszerváltás előtt a sajtó és az állambiztonság egyik legfontosabb embere volt, Fenyő mindig hálás maradt neki, még a börtönben is meglátogatta. Fenyő felemelkedése, avagy a média lenyúlásának története (13. rész).

Hálót fontak Márai Sándor és Wass Albert köré – A nemzetinek álcázott hálózati kiadók, avagy a média lenyúlásának története (6.)

MGMező Gábor A Hálózat 2019 szeptember 8.
Fegyvercsempészet, lopott autók és Márai Sándor, Wass Albert, illetve a III/III.-as főnök könyveinek megjelentetése. Durva? Pedig a hírszerzés és a kádári diktatúra sajtócárja, Siklósi Norbert véghez vitte. Siklósiék több kiadót létrehoztak a rendszerváltás folyamán, a PallWestet a papíron konzervatív költő, Tamási Orosz János titkos megbízott vezette, ők adták ki az állambiztonsági főnök, Horváth József könyvét is, de az újra kiadhatónak ítélt Wass Albert életműből is hasznot akartak húzni. A Molnár János ügynök vezette Griff Kontinent Kft. Márai Sándor műveit akarta megjelentetni, Siklósi és a hírszerzés komoly pénzt remélt a legendás, éppen akkor elhunyt író köteteiből. A Griff összejátszott a Skála World Trade-del, azzal a leányvállatattal, amelynek anyacégét korábban az a Demján Sándor vezette, aki később, már a Hitelbank vezéreként ezt az egész reformos, mai napos társaságot ellátta tőkével. A történet összes szereplője befutott a rendszerváltás után, „Orosz” ügynök, azaz Érsek Iván is saját lapot kapott, amit a KGB-hez köthető Bara István adott ki. Ha az összképet nézzük, érthető, hogy miért is dolgozhatott Tamási Orosz később tíz évig a posztkommunista Vasárnapi Híreknél. És persze az is, hogy miért bukkant fel a Kaput vezető Brády Zoltán annyi zavaros, zűrös ügynél (Fenyő János halála, Eduardo Rózsa-Flores halála, őszödi beszéd).
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.