Civil törvény készül Kanadában, méghozzá liberális kezdeményezésre – adta hírül nemrégiben a külföldi sajtó. A liberálisok meglepő módon amiatt aggódnak, hogy külföldről finanszírozott szervezetek beavatkozhatnak Kanada demokratikus folyamataiba, és befolyásolhatják akár a választásokat is. Javaslatuk szerint fel kell deríteni a kormányzatot befolyásoló szervezetek hátterét is, hogy honnan irányítják azokat, és hogyan használják fel a kanadaikról gyűjtött adataikat és információikat. Ha az elképzelés bárkit is kísértetiesen emlékeztetne például a magyar civil törvényre, jobb, ha eszébe vési, az ilyen jellegű szabályozás a kanadai demokráciát csak erősítheti, a magyart viszont gyengíti!
Érdekes kanadai fejleményekre hívta fel követői figyelmét a CitizenGo keresztény civil szervezet a Facebook-oldalán. Mint írták, „csak nemrég indult el Kanadában a CitizenGo, de rögtön szabályozni akarnak bennünket a külföldi befolyásra hivatkozva”. A történet lényegében arról szól, hogy egy kanadai liberális miniszter asszony nemrégiben bejelentette, jobban a körmére kellene nézni a külföldről finanszírozott szervezeteknek, mert azok befolyásolhatják az ország demokratikus működését, sőt ellehetetleníthetik akár a kanadai választásokat is. Mivel hasonló indítványa korábban már a konzervatív oldalnak is volt, a különben madridi központú CitizenGo joggal élhet a gyanúperrel, hogy igazából ők húzhatták ki a liberálisoknál a gyufát. Mint Facebook-bejegyzésükben fogalmaztak:
Az elképzeléssel nincsen semmi baj, nem titkolunk semmit, és természetes, hogy egy ország vezetői és állampolgárai tudni szeretnék, kik is azok, akik hozzájuk fordulnak.
Csak nemrég indult el Kanadában a CitizenGO, de rögtön szabályozni akarnak bennünket a külföldi befolyásra…
Közzétette: CitizenGO HU – 2018. március 9.
Az viszont különösen pikáns, hogy egy olyan ország fontolgatja most a külföldi finanszírozású szervezetek megregulázását, amelynek külügyminisztere egy évvel korábban még kiábrándítónak nevezte a magyar civil törvényt Twitter-bejegyzésében, amelyről a Mandiner.hu is beszámolt. A kanadai liberális párt (CDA) képviselője, Chrystia Freeland akkor azt magyarázta: pártja „az átláthatóságra és a civil társadalomra, mint az egészséges demokráciák kulcsfontosságú alkotórészeire tekint”. Civil társadalom címén ugyanakkor a liberális miniszter asszony az NGO-kra, azaz nem kormányzati szervezetekre gondolt, amelyek közé a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány összes alszervezete is sorolandó.
Disappointing outcome in #Hungary today. CDA values transparency & civil society as key facets of healthy democratic societies. #LexNGO
— Chrystia Freeland (@cafreeland) June 13, 2017
Az ominózus liberális javaslatban az is előkerült, hogy a külföldi szervezetek hátterét is föl kell deríteni és nyilvánosságra kell hozni, valamint adatkezelési gyakorlatukat is föl kell tárni. Mivel a szabályozás több ponton is kísértetiesen emlékeztet a magyarországi civil törvényre, a CitizenGo fel is tette a kérdést:
Liberális barátaink szerte a világon most hogyhogy nem érzik veszélyben a demokráciát?
A CitizenGo keresztény civil szervezet tevékenységével portálunk több alkalommal is foglalkozott. Tiltakozásuk eredményeként kellett bocsánatot kérnie például Antoni Ritának és feminista aktivistacsoportjának botrányos, kereszténygyalázó performanszuk miatt. Nemzetközi viszonylatban ők emelték fel szavukat azon LMBTQ-plakátkampány ellen, amelyen gyermekekkel illusztrált képeken azt bizonygatták, vannak fiúk puncival, és lányok fütyivel. Kanada tekintetében ők szerveztek aláírásgyűjtést azon diszkriminatív törvény ellen, amely a melegházasság és az abortusz elfogadásához kötötte a fiatalok nyári munkavállalását. A CitizenGo nemrégiben Madridban rendezett konferenciát, ahol többek között a nemváltó műtétek és hormonkezelések káros hatásairól is szó esett.
A CitizenGo-ra lett kihegyezve a probléma
A liberálisok javaslatával nemrégiben a külföldi sajtó is foglalkozott. A kanadai TheStar arról írt, hamarosan szigorúbban szabályozzák Kanadában a külföldi és belföldi szervezetek kampányainak finanszírozását. A portál értesülései szerint a kanadai Demokratikus Intézmények Minisztériumának hivatala elismerte: „megerősítő és tisztázó” szabályozások bevezetését fontolgatják a külföldről finanszírozott pártonkívüli szervezetekkel szemben, amelyek aktívan részt vállaltak a kanadai választási kampányban. Az új, szigorúbb, nagyobb átláthatóságot biztosító szabályozás olyan csoportokat érinthet, mint például a baloldali kötődésű, New York-i székhelyű Avaaz, vagy a keresztény-konzervatív CitizenGo, amelynek Madridban van a központja.
A portál felidézte, a CitizenGo nemrégiben indított levélküldő-kampányt tiltakozásul egy nyári diákmunkát szabályozó kanadai törvény ellen, amely a munkavállalást a kanadai emberi jogok elfogadásához kötötte. A munkavállaló aláírásával eszerint kifejezi a melegházasság elfogadását, valamint az abortusz támogatását – ezt azonban több vallási és felekezeti csoport nehezményezte lelkiismereti okokból. Az említett kampány eredményeképpen több mint harmincezer tiltakozó levél érkezett a Patty Hajdu irányította kanadai munkaügyi minisztériumhoz. A CitizenGo szóvivője, David Cooke tájékoztatása szerint a beküldött levelek hatvan százaléka származott kanadai magánszemélyektől, a többi pedig a világ minden tájáról.
Nagyjából olyan, mint a Stop Soros
Jordan Owens, a Demokratikus Intézmények Minisztériumának szóvivője úgy nyilatkozott, „aggódunk a nyomásgyakorló szervezetek átláthatóságának hiánya miatt a teljes politikai spektrum tekintetében”. Hozzátette, bár Kanadának szigorú szabályozása van a külföldről érkező politikai célú adományozással összefüggésben, de ezeket tovább kell erősíteni, hogy
nagyobb átláthatóságot biztosíthassunk politikai támogatási rendszerünkben és erősebb védelmet nyújthassunk a külföldi behatásokkal szemben, amelyek a kanadai demokratikus folyamatainkat érintik.
Owens továbbá azt is javasolta, hogy fel kell deríteni a kormányzatot befolyásoló szervezetek hátterét, hogy honnan irányítják azokat, és hogyan használják fel a kanadaikról gyűjtött adataikat és információikat.
A párton kívüli szervezetek alááshatják a választási rendszert, ha összefognak
A portál felidézte, a mintegy 104 ebbe a körbe tartozó pártonkívüli szervezet egy jelentés szerint több mint hatmillió dollárt használt fel különböző célokra a 2015-ös kanadai szövetségi választásokon. Hozzátették, e szervezetek nagy része munkaügyi kérdésekkel foglalkozik, és legtöbbjük a politikai paletta baloldalához sorolható. A portál szerint a szabályozatlan előválasztási kampányra fordított kiadások kérdése azért is adhat okot aggodalomra, mivel a konzervatív szervezetek és a „progresszív koalíció” egyesítheti kampányát, ezzel a pártonkívüli szervezetek alááshatják a kanadai választási rendszert. A portál szerint a külföldi befolyásolás miatti aggodalom újabb lökést kapott, többek között a jól dokumentál orosz beavatkozás miatt a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányba, de ilyen volt az összehangolt internetes kampány az angliai Brexit-szavazás kapcsán. A portál ugyanakkor hozzátette, tisztán látszik, a Kreml nem az egyetlen fenyegetés a kanadai választási színtéren.
A konzervatívok korábban már pedzegették
A TheStar.com felidézte Linda Frum konzervatív szenátor korábbi javaslatát, amely megakadályozná, hogy a kanadai párton kívüli szervezetek külföldi forrásokat használhassanak fel a választásokkal kapcsolatos tevékenységeik finanszírozására. Frum nagyon pozitív fejleménynek ítélte, hogy a liberális Karina Gould, a Demokratikus Intézmények Minisztériumának vezetője végre foglalkozik ezzel a kérdéssel. Hangsúlyozta, „ez a probléma nem egy emberre, de még csak nem is egyetlen pártra, hanem az egész nemzetre tartozik”. Mint hozzátette, korábbi javaslatában azért is koncentrált a külföldi hozzájárulások felhasználásának betiltására, mert ez a szabály már majdnem minden nyugati demokráciában érvényesül, Kanada az egyetlen kivétel.
Megjegyzendő, a cikk által emlegetett third-party (harmadik fél) kifejezés több értelmű, jelenthet a két szembenálló nagy politikai tömb melletti harmadik politikai erőt, de jelenhet az általunk is használt értelemben párton kívüli szervezeteket, például szakszervezeteket, civil csoportokat, amelyek ebben az esetben politikai jellegű kampányokat (is) folytatnak. Mi a továbbiakban a pártonkívüli szervezetek kifejezést használjuk az érthetőség kedvéért.
Forrás: thestar.com/Facebook/PestiSrácok.hu; fotó: christianpost.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS