Egykori alkalmazottja tett terhelő vallomást minap az MSZP csepeli elnökére, Szentenczky Jánosra, akit az ügyészség többek között hűtlen kezeléssel vádol. A bíróság előtt tett nyilatkozatból kiderül, hogy a vád időszakában nyugdíj előtt álló egykori műszaki csoportvezetőt a későbbi szocialista polgármester-jelölt kirúgással fenyegette meg, ha nem ír alá olyan igazolásokat, amelyek alapján például a csepeli rendőrkapitánynak kiutalt önkormányzati lakást zsíros pénzért felújították, majd potom áron a főrendőrnek eladták. De fény derült arra is, miként működött Csepelen a közbeszerzés a szocialisták ténykedése alatt.
A Budai Központi Kerületi Bíróság előtt, hűtlen kezelés és más bűntettek miatt folyó eljárásban a vád szerint a volt csepeli MSZP-s polgármester-jelölt mellett négyen vettek részt abban, hogy 2008 és 2009 között tizennyolc bérlakást irreálisan magas áron újítottak fel, majd a piaci ár töredékéért adott el a Csepeli Vagyonkezelő (CSEVAK) Zrt, amelynek a vádbéli időszakában Szenteczky János volt a vezérigazgatója. Egy másik vádpont szerint jogtalanul, pályázat kiírása nélkül adtak bérbe szociális bérlakásokat, olyanoknak, akik erre nem szorultak rá. A per elsőrendű vádlottja T. Endre műszaki csoportvezetőként dolgozott az önkormányzati cégnél. A vádlottak padján ülnek még azoknak a magántársaságoknak a vezetői, amelyek a legtöbb megbízást kapták a vagyonkezelőtől, az önkormányzati ingatlanok felújítására. A perben csalással és hamis magánokirat felhasználásával vádolt apa és fia fiktív számlákat, építési naplókat, hamis, el nem végzett munkákról szóló teljesítési igazolásokat adtak át T. Endrének.
Szentenczky János 2010-ben az MSZP színeiben indult a polgármesteri székért, de alulmaradt Németh Szilárddal szemben Fotó: csepel.info
Vele akarják elvitetni a balhét
A csaknem egy éve folyó ügyben az elsőrendű vádlott, T. Endre eddig nem szólalt meg, azonban nemrégiben megtörte hallgatását, mivel, mint a bíróság előtt mondta, úgy érzi, hogy vele és egy másik vádlott társával akarják elvitetni a balhét. Azt állította, hogy Szenteczky idején költségvetési jóváhagyás, azaz testületi határozat nélkül rendeltek el többmilliós lakásfelújításokat Csepelen, de ezzel nem értett egyet és minden alkalommal jelezte ezt feletteseinek. Miként azt is, olyan feladatok elvégzésére kötelezték, amihez nem is értett. A vádlott szerint a teljesítési igazolások és a számla mellékletek ellenőrzése során többször jelezte szóban Szenteczky Jánosnak, hogy az elvárt és utasításra végrehajtott feladat nem fedi a valóságot.
Ekkor több alkalommal is fenyegető letolásban részesültem.
– emlékezett vissza T. Endre vallomásában, hozzátéve, a konfliktus odáig fajult, hogy végül elbocsátással is megfenyegették. Mint mondta, a fenyegetés kétirányú volt, mind Szenteczky, mind a helyettese, a szintén szocialista kötődésű Czikó György “részéről egyaránt elhangzott.” Czikó Györgyről azt kell tudni – magyarázta a vádlott -, hogy amikor beült a CSEVAK Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettesi székébe, rögvest érkezésekor éreztette, ő nem az a fajta ember, akivel szórakozni lehet: fedett nyomozói múltját hangoztatta, és közölte, mindenkiről meg fog szerezni minden információt. T. Endre szerint mindez feszültséget keltett a munkatársai között. Később Czikó egy új munkaköri leírást íratott vele alá, amiben az szerepelt, hogy amivel a főnöke megbízza, azt végre kell hajtania.
Megszerezték a pénzt
Mindezek ellenére az akkor nyugdíjazás előtt álló férfi több esetben jelezte Czikónak, hogy egyes utasításokat nem hajt végre. Ekkor kezdték kirúgással fenyegetni.
Az önkormányzat közintézményeinek felújításánál voltak olyan pontok, amivel nem értettem egyet. Nagy feszültséget okozott például, hogy addig nagyobb beruházásoknál a kivitelezők beállíthattak a költségvetésbe 5 százalék tartalékkeretet, amit Czikó 15 százalékra növelt egy mozdulattal.
– magyarázta T. Endre a bíróságon. A vádlott elmondta, hogy a vádbeli lakásokra a felújítási keretösszeg sokkal nagyobb volt, mint amit a karbantartásra amúgy fordíthatott volna az önkormányzat. A hiányzó tételeket Szenteczkyék az önkormányzat költségvetésének módosításával szerezték meg, így a felújítási munkákat akkor is el kellett kezdeni, ha még nem állt rendelkezésre az arra szánt pénz.
(…) pótköltségvetésre mindig volt lehetőség.
– mondta a vádlott.
A pályázat kiírása előtt már nyert a vállalkozó
A vádlott elmesélte, tulajdonképpen, miként működött Szentenczky alatt az a közbeszerzési rendszer, amelyben csak a későbbi szocialista polgármester-jelölt barátjának cége nyerhetett. A vállalkozó szintén vádlottja az ügynek. T. Endre szerint a közbeszerzésekbe bevont lakások felújítása úgy zajlott, hogy a munkálatok még jóval azelőtt elkezdődtek, hogy azokra a pályázatokat kiírták volna. Tehát a vállalkozónak kvázi be kellett fektetnie a későbbi zsíros üzletbe. Ebben az időszakban nem volt számlázás és az önkormányzati cég pénzügyi kimutatásaiban sem szerepeltek a tételek. Majd kiírták a közbeszerzési pályázatot, és láss csodát, az a vállalkozó nyert, amely egyébként elvégezte a munkát – magyarázta a vádlott.
Utólagosan rendelkezésemre álló információk alapján úgy fogalmazhatok, hogy szerintem a vállalkozó nem vállalt azzal kockázatot, hogy a közbeszerzési eljárás előtt megindult lakásfelújításokba pénzt fektetett. Ezzel azt akarom mondani, hogy Szenteczky és ifjabb J. között bizonyos baráti kapcsolat alapján meg lehetett ezt a kérdést oldani. Általános megítélés szerint és egyéb más tapasztalatokból leszűrve megbeszélték hogyan, mi módon történhetne ennek levezénylése. (…) Feltételezem, hogy ebből az következik, hogy ekkor ők már tudták, hogy az előre befektetett pénz vissza fog nekik jönni.
– vallotta T. Endre, aki megjegyezte, hogy több alkalommal az is előfordult, hogy az önkormányzat testületi ülésein szembesült azzal, hogy a tudta nélkül, így tulajdonképpen a műszaki csoport megkerülésével több lakást is felújítottak, amiket meg sem néztek, nem is látták a lakásokat. Az így felújított lakásokról T. Endre állítása szerint Szentenczky János dönthetett. Ezen lakások közé tartozott egyébként az a Vénusz utcai lakás, amit végül a volt csepeli rendőrkapitány, Császár Mihály kapott meg.
A Vénusz utcai lakást még csak nem is láttam, de köteles voltam a teljesítést leigazolni. (…) megkérdeztem Szenteczkyt, aki azt mondta, hogy a lakás készen van, igazoljam le, a lakást átadta a rendőrkapitány úrnak. Kénytelen voltam vigyázzba vágni magam erre és végrehajtani a feladatot.”
– emlékezett vissza T. Endre.
Császár Mihály még rendőrkapitányként tanúskodott a csepeli kettősgyilkosság tárgyalásán, ahol még azzal is megvádolta egy tanú, hogy az MSZP helyi embere, az emberölések társtettese, Deme Tamás helyett ő “mozgatja a szálakat”. Fotó: Blikk.hu
V.I.P. lakások is voltak
A vádlott úgy emlékezett, hogy ekkoriban már olyan feszült volt a viszony közte és az MSZP-elnök között, hogy “a feladat megtagadása esetén többször helyezte előtérbe munkahelyem elvesztését.” A vallomásából kiolvasható, hogy egy magánéleti problémával zsarolhatták Szentenczkyék az egykori csoportvezetőt, de erről a férfi nem akart beszélni a bíróságon. Sőt, elmondása szerint azzal is fenyegették, hogy börtönbe kerül. Homályos utalások hangzottak még el olyan biankó, árazatlan lakásfelújítási költségvetésekről, amelyek egyébként simán bekerültek a helyi közbeszerzési bizottság elé, amelynek T. Endre is tagja volt. Elmondása szerint az említett árazatlan költségvetést annak a vállalkozóknak a kezében is látta, akik vádlottjai az ügynek. A férfi említést tett még úgynevezett V.I.P. lakásokról is, amelybe néhány önkormányzati lakás tartozott, de pontosan nem tudta megmondani, ezekből hány darab lehetett.
Szociális bérlakás egy egyedül élő fiatal lánynak
Úgy tudjuk, vallomást tett az ügyben egy olyan fiatal lány is, aki egyedülálló főiskolai hallgatóként jutott egy kétszobás, felújított szociális bérlakáshoz. Még 2007-ben írt egy kérvényt a CSEVAK Zrt-nek, majd mindössze négymillió forintért meg is vehette a lakást. Mivel a lány a főiskola elvégzése után Győrben kapott állást, vallomástételekor sem ő, sem más nem lakott a lakásban. A lány szintén tanúként meghallgatott nagynénje azt mondta, hogy nem csodálkozott azon, hogy egyedülálló, jövedelem nélküli unokahúga 215 jelentkező közül jutott a két szobás, felújított szociális bérlakáshoz.
Már egyszer elítélték hűtlen kezelésért
Az ügyész a fenti ügy vádiratában jelezte: indítványozza a Szenteczky János ellen folyamatban lévő büntetőügyek egyesítését, ugyanis a szocialista párt csepeli elnökét és frakcióvezetőjét legutóbb kétrendbeli hűtlen kezelés miatt tavaly december elején mondta ki bűnösnek a bíróság. Szenteczky János ebben az ügyben is a CSEVAK vezérigazgatójaként követte el a bűncselekményeket. A decemberi ítélet indoklásban az áll: Szenteczky tudott arról, hogy a Csepeli Ifjúmunkás Sportegyesület nem kötött bérleti szerződést két csepeli, az Erdősor utca 45. és 47. számok alatti ingatlanok használatára. A bérlők így 2007-től kezdve éveken keresztül nem fizettek bérleti díjat, ingyen használták az ingatlanokat, pedig előtte is csak a szokásos bérleti összeg töredékét utalták át az önkormányzatnak. Az egyesület kiköltözésének idejére teljesen lepusztultak az épületek. A bíróság úgy ítélte meg, Szenteczkynek az önkormányzati vagyon védelme és gyarapítása lett volna a kötelessége, és a nyilvánvaló anyagi károkozás kimeríti a hűtlen kezelést.
Címlapfotó: csepel.info
Facebook
Twitter
YouTube
RSS