Terpesz – Így egyengeti az EU a szabadkereskedelmi egyezmény útját

A Európai Bizottság az európai polgárok véleményét figyelmen kívül hagyva egyengeti az útját az Amerikával megköttetendő szabadkereskedelmi egyezménynek. A szerződés aláírása után a multicégek szabadon perelhetnék az uniós tagországokat gazdasági érdekeikre hivatkozva. Hiába ellenezték a jogvédők a független bíróságok felállítását, az EB csak átnevezte a trójai lovat. Továbbra is kiszolgáltatja az EB az unió gazdaságát?

SUSÁNSZKY MÁYTÁS PÁL – PestiSrácok.hu

Tavaly szeptemberben egy óriási felfújható trójai gumilóval tiltakozott a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) a készülő kanadai és amerikai szabadkereskedelmi egyezmény megkötése ellen. A környezetvédők szerint a tárgyalások tétje az Európai Unió teljes, minden akadálytól mentes kiszolgáltatása a multinacionális cégeknek. Az Európai Bizottság a nyilvánosságot kizárva, zárt ajtók mögött folytatott tárgyalásainak két jelentősebb kulcseleme a génmódosított élelmiszerek, takarmányok, valamint különböző vegyszerek európai forgalmazásának és a befektető-állam közötti független bíróság felállításának kérdése voltak. Utóbbi lehetővé tette volna, hogy a multicégek az egyes államok önrendelkezését felülírva, gazdasági érdekeiket ráerőltethessék az egyes tagországokra.

Fidrich Róbert, az MTVSZ programvezetője a tüntetés alkalmával lapunknak úgy nyilatkozott, közel sem alaptalanok az általuk megfogalmazott félelmek. Számtalan példa bizonyítja, hogy Amerika módszeresen felszámolja a gazdasági terjeszkedését akadályozó jogi gátakat. A nagy összeurópai ellenállának engedő Európai Bizottság ugyan időlegesen felfüggesztette a tárgyalásokat a legvitatottab pontokan illetően, félő, hogy mégis érvényesül Amerika módszeres, lépésről-lépésre haladó taktikája. A jelenlegi helyzetről Fidrich Róberttel készítettünk interjút.

ISDS light; Fotó: mtvsz.hu

Az EB-ben föl sem merült a gondolat, hogy az uniós polgárok nem akarják az egyezményt

Az Európai Unió és Amerika között kötendő szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) legkényesebbnek ítélt fejezete vitathatatlanul a  befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS), amely lehetővé tenné a multinacionális cégeknek, hogy az állami szabályozásokat felülírva egy független bíróság közreműködésével perelhessék be az egyes országokat, ha úgy ítélik, hogy sérültek üzleti érdekeik – nyilatkozta portálunknak Fidrich Róbert.

Az Európai Bizottság az európai szintű fölháborodásnak engedve végül felfüggesztette a tárgyalásokat, sőt, egy európai össztársadalmi konzultáció keretében meg is kérdezte a polgárokat, mi a véleményük az ISDS-től. A konzultációban ott volt a csavar, hogy a kérdések között fel sem merült, hogy a polgárok akarják -e egyáltalán , vagy sem ezt a szerződést. Pusztán a technikai részletekre kérdezett rá. Ettől függetlenül a válaszokból egyértelműen látszott kiderült, hogy a 150.000 válaszadó mintegy 97 százaléka nem kér a vitarendezési mechanizmusból.

A trójai gumiló; fotó: PestiSrácok.hu

Amikor a trójai falovat átnevezik faménné

Az EB ekkor stratégiát váltott, és átnevezte a trójai falovat faménné. Fidrich Róbert szerint az Európai Bizottság annyiban módosította az eredeti ISDS-koncepciót, hogy nem egy választott, hanem egy állandóan kijelölt, de mégis nemzetek fölötti bírói testület dönt majd a peres ügyekben. A multinacionális cégek ettől függetlenül ugyanúgy élveznék különleges előjogaikat.

Az ügy pikantériája, hogy az újragondolt befektető-állam vitarendezési mechanizmus nem érvényes a már Kanadával korábban megkötött szabadkereskedelmi egyezményre, amely még az eredeti feltételeket tartalmazza. Bár Németország és Franciaország a nagyarányú európai ellenállás hatására fölvetette, hogy a CETA-t is újra kellene tárgyalni, az Európai Bizottság erről hallani sem akart. A dolgok jelen állása szerint emiatt az amerikai multinacionális cégek kanadai leányvállalataikon keresztül perelhetnék az európai tagállamokat.

STOP-TTIP; Fotó: cfgn.org.uk

Magyarország is betarthatna

Fidrich megjegyzi, hogy Magyarország és a magyar kormány kulcsszerepet vállalhatna ebben a kérdésben, hiszen már az Alaptörvény is a génmódosított élelmiszerek és termények ellen foglal állást. Magyarország hivatalosan is kijelenthetné, hogy nem hajlandó ratifikálni a kanadai szabadkereskedelmi egyezményt, így megakadályozhatná a multinacionális cégek előretörését.

Fidrich Róbert utalt arra is, hogy a Liszaboni Szerződés elviekben lehetővé teszi,  hogy az Európai Bizottság foglalkozzon bizonyos, az állampolgárok által fontosnak tartott kérdésekkel, ha legalább ha legalább hét tagországból összesen egymillió aláírás összegyűlik ennek érdekében. A szám csak elsőre tűnhet nagynak, Magyarországot tekintve ez arányosan 15.750 aláírást jelentene. Az összeurópai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban  azonban, különböző zavaros indokokra hivatkozva az EB kijelentette, hogy pont a TTIP esetében nem érvényes a Liszaboni Szerződés passzusa.

Pont ettől a végeredménytől félt az EB

Ettől függetlenül civil szervezetek a figyelemfelhívás célzatával megkezdték az aláírásgyűjtést. Fidrich intő jelnek nevezte, hogy már az első két hónapban összegyűlt a szükséges egymillió aláírás, és nem hét, hanem kilenc ország teljesítette a szükséges arányos kvótát. Azóta mintegy 2,8 millió aláírás gyűlt össze, és húsz ország teljesítette az arányos kvótát, Magyarország idén júliusban, legutóbb Románia éppen az elmúlt napokban.

Kezdőkép: