Pesti Srácok

Több helyen, szélesebb körben használhatnák a jövőben anyanyelvüket az erdélyi magyarok

Több helyen, szélesebb körben használhatnák a jövőben anyanyelvüket az erdélyi magyarok

Az utcák, terek, parkok többnyelvű feliratozásában, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációban és a törvény megengedő értelmezésében is a magyar közösség számára fontos pontosítások kerültek be az RMDSZ javaslatára az új román közigazgatási törvénykönyv tervezetébe - tudatta csütörtöki hírlevelében az RMDSZ.

A román parlament április közepén hozott létre különbizottságot, amely a központi és helyi közigazgatás működését, a köztisztviselők jogállását, a közvagyon kezelését és a közszolgáltatások megszervezését egységes keretbe foglaló közigazgatási kódex tervezetét készíti elő. A testület RMDSZ-es tagja, Cseke Attila szenátusi frakcióvezető beszámolója szerint a szociálliberális kormánytöbbség elfogadta, és beépítette a tervezetbe a magyar érdekképviselet több javaslatát.

A pontosításra azért volt szükség, mert a jelenlegi közigazgatási törvény - amely előírja a kisebbségű nyelvű feliratozást a 20 százalékos kisebbségi lakosságarányt elérő településeken - csak a helységnévtáblákat és intézményneveket említi. Bár Románia ratifikálta az anyanyelvhasználati jogokat részletező európai nyelvi chartát is, sokhelyütt a hatóságok a közigazgatási törvényre hivatkozva elszabotálják a közterületek kisebbségi elnevezéseinek kifüggesztését, vagy rosszhiszemű megoldásokat alkalmaznak.

PestiSracok facebook image

Az új közigazgatási kódex - a húszszázalékos kisebbségi lakosságarány felett - a prefektusi hivatalokra és az önkormányzati közszállítási vállalatokra, víz- és távhőszolgáltatókra is kiterjesztené az anyanyelvhasználati jogot, az ügyintézést pedig a kisebbségkutató intézet által kidolgozott egységesített anyanyelvű formanyomtatványokkal segítené, amelyeket kormányhatározattal hagynak majd jóvá.

Az új közigazgatási törvénykönyv egyértelműen tisztázza majd, hogy a helyi önkormányzati tanács határozatával azokon a településeken is biztosíthatók az anyanyelvhasználati jogok, amelyeknél az adott kisebbség számaránya nem éri el a húsz százalékot. Cseke Attila a rendelkezés jelentőségének illusztrálására felidézte, hogy Aranyosgyéresen (Campia Turzii) hiába döntött a helyi tanács a helységnévtáblák kétnyelvűsítéséről, a prefektus ezt megtámadta, és a végleges bírósági ítélet megsemmisítette a tanácshatározatot, arra hivatkozva, hogy nincs rá jogalap, miután az aranyosgyéresi magyar lakosság aránya nem éri el a húsz százalékot.

A közigazgatási kódex tervezete hétfőn kerül a szenátus plénuma elé, majd a kétkamarás román parlament képviselőházának is jóvá kell hagynia - közölte az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.

MTI, vezető kép: bpg.hu

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?