A mai napon elrajtol a labdarúgó Európa-bajnokság, amely nem túlzás: minden idők legkülönlegesebb kontinenstornája lesz. Egyrészt azért, mert a koronavírus következményeként egy évet csúszott az eredeti időponthoz képest, másrészt azért, mert soha nem volt még olyan, valóban összeurópai rendezésű egy Eb, mint az idei. Mindemellett pedig igazán különleges nekünk, magyaroknak is, hiszen újra résztvevők lehetünk, ami mindössze negyedszer fordul elő az Eb-k 60 éve íródó történelmében, nem is beszélve arról, hogy hazánk most először lehet rendezője egy nagy futballtornának.
Az idei, különleges Európa-bajnokság története még 2012-re nyúlik vissza. Ekkor vetette fel Michel Platini, az UEFA akkori elnöke, hogy változtassanak a megszokott rendezési módon és ne egy vagy két ország, hanem 12-13 európai város kapja meg a kontinenstorna rendezési jogát. Az ötlet igazán újszerű volt, és mindenképpen előnyös abból a szempontból, hogy ez megnyitotta a társrendezés lehetőségét olyan országok és városok előtt is, ahol a futballnak komoly hagyományai vannak ugyan, ám amelyek eddig még nem adhattak otthont e nagyszabású futballeseménynek.
Először lehetünk rendezők
Nekünk, magyaroknak különösen örömteli volt ez a lehetőség azután, hogy 2007-ben már pályáztunk Eb-rendezésre, ám emlékezetes módon, nulla szavazattal elbuktunk az ukrán–lengyel pályázattal szemben. A máig fájó bukás után nagyszerű lehetőség kínálkozott tehát arra, hogy Budapestre hozzuk a 2020-as Európa-bajnokság néhány mérkőzését. Kétféle pályázatot lehetett beadni: az úgynevezett „Alapcsomag-pályázatot” és a „Döntőcsomag-pályázatot”, amelyből sikeres elbírálás esetén az előbbi csoportmérkőzésekre és egy nyolcad-, vagy negyeddöntőre, az utóbbi pedig az elődöntőkre és a döntőre jogosított. Óvatos duhajként mi, magyarok az elsőre pályáztunk, és sikerült is nyerni. Így eldőlt, hogy az Orbán-kormány által újjáépített, impozáns külsejű, 67 215 néző befogadására alkalmas Puskás Aréna három csoportmérkőzésnek, valamint egy nyolcaddöntőnek lesz majd a színhelye.
Hasonlóan a 2016-os tornához, az idei Európa-bajnokságon is 24 csapat vesz majd részt.
A csapatokat hat, négyfős csoportba osztották be, amelyekből az első két helyezettek, valamint a négy legjobb harmadik egyaránt továbbjut a nyolcaddöntőbe. A továbbjutásról a megszerzett pont, a gólkülönbség, a lőtt gólok száma, valamint a győzelmek száma dönt – ebben a sorrendben.
Amennyiben ez a négy tényező teljes egyezőséget mutat, akkor a Fair Play-pontszám rangsorol, vagyis amelyik csapat sportszerűbben játszott, kevesebb sárga-, illetve piros lapot gyűjtött, az léphet tovább az egyenes kieséses szakaszba.
A nyolcaddöntőktől kezdve egymérkőzéses párharcokon dőlnek el a továbbjutók egészen a döntőig. Bronzmeccset nem rendeznek, a két elődöntő vesztese egyaránt bronzérmesnek mondhatja majd magát. Az Európa-bajnokság fináléja július 11-én (vasárnap) lesz Londonban, a Wembley stadionban, ahol az elődöntőket is rendezik.
Eddig még sosem sikerült két egymást követő Eb-re kijutni
Néhány szót szólni kell a magyar válogatottról is. Csapatunk sporttörténelmi bravúrt ért el azzal, hogy 2016 után ismét kivívta az Eb-részvételt. Korábban még sosem volt példa arra, hogy a magyar csapat két, egymást követő kontinensviadalra kvalifikálni tudja magát. Most sikerült, ami azért külön öröm, mert így lehetőség nyílt arra, hogy – mint házigazda – hazai pályán vívhassunk két csoportmeccset. Üröm az örömben, hogy túlzás nélkül kijelenthető: az Eb legnehezebb csoportjába kerültünk, ahol az aktuális világbajnok (Franciaország), az aktuális Európa-bajnok (Portugália), valamint a végső győzelemre minden nagy tornán esélyes Németország lesz az ellenfelünk.
Ebben a csoportban a pontszerzés is bravúr lesz
Válogatottunk lehetőségeit és esélyeit mindenképpen ennek tükrében lehet és szabad meghatározni. Tekintettel a hazai pályára, valamint arra, hogy Marco Rossi vezetése eredményeként egy rendkívül egységes, masszív válogatott épült fel, amely immáron 11 mérkőzése veretlen, mindenképpen van okunk a reménykedésre. A tisztes helytállásban joggal bízhatunk, és ez a tisztes helytállás akár pontszerzésben is testet ölthet. Válogatottunk helyzete azonban bizonyos értelemben a Ferencváros tavaly őszi BL-szereplésével állítható párhuzamba, ahol az egyetlen megszerzett pont, valamint a kijevi és a torinói meccsen mutatott remek helytállás már dicsérendő volt. Most is hasonló a helyzet. Reálisan nem mi vagyunk egyik csoportmeccsen sem az esélyesek, azonban csapatunk a mögöttünk hagyott másfél-két évben többször is bizonyította, hogy képes egy nála magasabban rangsorolt ellenféllel szemben is a pontszerzésre, vagy akár a győzelemre is.
Figyelembe véve azt, hogy a magyar válogatott első két csoportmeccsét a telt házas Puskás Arénában vívhatja majd meg, fantasztikus szurkolótáborunk minden támogatását élvezve, csapatunk okozhat kellemes meglepetést. Marco Rossi szövetségi kapitány legénysége fontos személyeket kénytelen nélkülözni, hiszen az Izland ellen Eb-részvételt jelentő gólt szerző Szoboszlai Dominik és a Bulgária ellen nemkülönben fontos találatot jegyző Kalmár Zsolt egyaránt sérült, ám a csapat egységessége remélhetőleg ezeken a nehézségeken is átsegíti válogatottunkat.
Mindenről beszámolunk!
Az Európa-bajnokság ma este el is rajtol, a Rómában rendezendő Olaszország–Törökország csoportmérkőzéssel. A mieink első fellépésére jövő keddig kell várni. Június 15-én, este 6 órakor a Cristiano Ronaldóval felálló Eb-címvédő, Portugália ellen debütálunk majd az Eb-n, méghozzá a Puskás Ferenc Arénában.
Portálunkon napi szinten, meccsről-meccsre beszámolunk majd a részben hazai rendezésű Európa-bajnokság minden fontos eseményéről! Kövesse velünk az Eb-t!
*****
A magyar válogatott Eb-kerete:
Bogdán Ádám (Ferencváros), Dibusz Dénes (Ferencváros), Gulácsi Péter (RB Leipzig – Németország) – kapusok.
Bolla Bendegúz (Mol Fehérvár), Botka Endre (Ferencváros), Fiola Attila (Mol Fehérvár), Kecskés Ákos (Lugano – Svájc), Lang Ádám (Omonia Nicosia – Ciprus), Lovrencsics Gergő (Ferencváros), Orbán Willi (RB Leipzig – Németország), Szalai Attila (Fenerbahce – Törökország) – védők.
Cseri Tamás (Mezőkövesd), Gazdag Dániel (Philadelphia Union – Egyesült Államok), Holender Filip (Partizan Belgrád – Szerbia), Kleinheisler László (NK Osijek – Horvátország), Nagy Ádám (Bristol City – Anglia), Nego Loic (Mol Fehérvár), Schäfer András (DAC – Szlovákia), Sigér Dávid (Ferencváros) – középpályások.
Hahn János (Paksi FC), Nikolics Nemanja (Mol Fehérvár), Sallai Roland (Freiburg – Németország), Schön Szabolcs (FC Dallas – Egyesült Államok), Szalai Ádám (Mainz – Németország), Varga Kevin (Kasimpasa – Törökország), Varga Roland (MTK Budapest) – csatárok.
Szövetségi kapitány: Marco Rossi
*****
A magyar válogatott Eb-programja:
Június 15. (kedd), 18 óra, Puskás Aréna: Magyarország–Portugália
Június 19. (szombat), 15 óra, Puskás Aréna: Magyarország–Franciaország
Június 23. (szerda), 21 óra, München: Németország–Magyarország
Vezető kép: MTI/EPA
Facebook
Twitter
YouTube
RSS