Sokszor gondolkoztam azon Trianon kapcsán, mint annak károsultja is, hogy vajon mi a jobb? Ha búslakodva olvasom a kortárs verseket, hallgatom a dalokat és közben elmerülök a szomorkodásban? Vagy tán az a célravezetőbb, ha megpróbálok túllendülni rajta, és bízom egy Magyarországra nézve szerencsésebb XXI. században? Nehéz kérdés.
Both Hunor írása
A kormány által erősített nemzeti összetartozás gondolata azért is sokatmondó, mivel akik összetartoznak, azokat nem lehetett elválasztani egymástól. Pedig erőszakkal megpróbálták azt Trianonban.
Az biztos, hogy a történelem kerekét visszaforgatni nem tudjuk. Ami megtörtént, azon változtatni jelen állás szerint nem lehet. Amit akkor és ott aláírtak, az az ezeréves történelmi Magyarország minden racionalitást és igazságot nélkülöző megbüntetése, és szándékos tönkretételére tett kísérlet volt.
Felül kell emelkedni, és tovább harcolni a nemzetért
Mivel ezen változtatni nem tudunk, ezért sajnos ennek tudatában kell tovább élnünk. 103 éve a padlóról kellett felállnia a magyarságnak. Tovább kellett élnünk ezzel a kereszttel a hátunkon. Az emlékezés mellett azért le kell vonnunk a megfelelő következtetéseket ebből a szörnyűségből és tovább kell küzdenünk a határokkal szétszabdalt nemzetünkért. A legfontosabb feladatunk nekünk, anyaországon élő magyaroknak, hogy mindent meg kell tennünk a külhoni testvéreinkért, minden körülmények között. Ez egyébként nem csupán egy hangzatos terv, hanem az Alaptörvény hatályba lépése óta alkotmányos kötelezettsége is a mindenkori magyar kormánynak. Hiszen így szól a D) cikk:
Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért.
Nem a gyászra, az összetartozásra kell építenünk
Üzenetértékű az is, hogy a 2010-es kormányváltást követően az egyik első lépéséként a külhoni magyarok egyszerűsített honosítását biztosította a Fidesz–KDNP-kormányzat. A közös magyar állampolgárság az azzal járó jogkövetkezményeken túl egy olyan erős lelki kapocs is, ami összeköti az anyaországi magyart az erdélyivel, a délvidékivel, a felvidékivel és a kárpátaljaival. Na meg az utódállamokban élőket is egymással. Ez nagy dolog. Aki kicsit is át tudja érezni a határon túli magyarok elmúlt száz éves szenvedését, az tudja, miért.
Persze a körúton belüli balliberálisok, akik a 2004-es gyurcsányi gyűlölködésnek is felültek, ezt soha nem értették meg. Nekik még egyszer sem kellett megharcolniuk a magyarságukért. Nem éltek „nehéz éveket”, ahogy az Ismerős Arcok éneklik. A kormányzat ugyanezen gondolat mentén nevezte el Nemzeti összetartozás napjának június 4-ét. Lehetett volna trianoni gyásznap is. De az összetartozásban benne van a hatalmas nemzettragédiára évről évre történő méltó megemlékezés, de egyúttal az egymás kezét fogó továbblépés gondolata is. Hiszen akik még mindig összetartoznak, azokat csak nem sikerült egymástól elválasztani. Még ha ezt erőszakkal meg is próbálták.
A csoportképen a vajdasági Lajkó Miklós és családja az ünnepélyes állampolgársági eskütétele után, mellettük Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita a Sándor-palotában 2017. december 16-án. Lajkó Miklós az egymilliomodikként honosított külhoni magyar. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Hogy mekkora erő rejlik a nemzeti összetartozás gondolatában, azt jól mutatja, hogy az elmúlt években egyre több köztudottan baloldali-liberális személy állt ki a Minority SafePack, vagy épp a székely autonómiáért folytatott európai polgári kezdeményezés mellett. Óriási előrelépés! Közel húsz évvel később, de sok baloldalinak is sikerült megértenie, hogy a külhoni magyarok nem ellenségek, és sokkal inkább erősítik a nemzetet, és az anyaországot is, semmint gyengítenék azt. És ugyanolyan magyarok, mint az, aki az anyaország határán belül született. Vagyis nemzettestvér. Ez a kormányzat összetartozásra építő politikájának eredménye.
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. április 17-én. MTI/Kovács Tamás
Maradtak azért kivételek
Persze, vannak olyanok is, akik sosem változnak. Akiknek a saját nemzetük az ellenségük. Ilyen például a párbeszédes Szabó Tímea, aki a tomboló koronavírus-járvány idején néhány ezer maszkot is sajnált a külhoni magyaroktól, és ennek biztosítását kérte számon a kormányon a parlamentben. De hasonlóan nyilvánult meg a DK-s Vadai Ágnes is, aki a Magyarországnak bővebben rendelkezésére álló oltásokat sajnálta a kárpátaljai magyaroktól. Ezek után különösen átlátszó és nevetséges, amikor ugyanezek a pártok a háború kapcsán álságos módon aggódnak a kárpátaljai magyarokért.
Trianont elfelejteni nem lehet, és nem is szabad! De a legfontosabb talán, hogy felül tudjunk a traumán emelkedni, és a magunk eszközeivel erősítsük az összetartozás gondolatát.
A szerző a Megafon YouTube főszerkesztő-helyettese
Hesslerezredes
2023-06-07 at 10:37
Érdemes megnézni Megadja Gábor és Ablonczy Balázs beszélgetését a youtube-on a témával kapcsolatban.
Nagyon sokmindent helyretesz.
Röviden: sima nagyhatalmi oszd-meg-és-uralkodj elv mentén húzogatták a határokat.
Megjegyzem: ha így ment, akkor mehet ez újra, immár a mi javunkra.
Édi
2023-06-05 at 20:38
K!
Tényleg nem ugyanaz, hogy valaki alairt, vagy aláíratott valamit.
Az aláírást igazolni lehet magával az aláírással, míg az aláíratást nem. Az a komcsik 70 éven át nyomatott leleménye.
Egyébként elismerem, valóban, masodszorra sem aláírást írtál, hanem iratást. Első felindulásomban véletlenül csak a ? lábát vettem észre. Annyira kilógott.
Orientál
2023-06-05 at 16:48
Sajnos az a balliberális zöld politikusok általi irányítás alatt lévő emberek akik rájuk fognak szavazni jövő évi két választásokon azok kiírják magukat a békeszerető magyarság összetartozásából, nem akarják észrevenni hogy ők csak eszközül szolgálnak a magyarság így az anyanyelvük teljes kiírtásához elpusztításához ami után miattuk csak az angol nyelv létezhet többek között.
Szabi
2023-06-05 at 16:14
Hát, elválasztani nem. Ellenben beolvasztani, eluldozni, megalázni annál inkább.
K
2023-06-05 at 15:36
A hazaáruló Horthy Miklósnak a trianoni békediktátumot nem aláíratni kellett volna a Magyar kormánnyal, hanem megszervezni az ellenállást, ugyanúgy mint a törökök tették.
K
2023-06-05 at 15:24
polizza
2023-06-05 at 12:54
Nem értem az írásodat.
Azt sem értem hogy hogyan jön mindezekhez az 1945 utáni komcsi korszak.
A szüleimnek sem tetszett a trianoni béke , de mint akkoriban az akkori fiataloknál sokaknál is, és náluk is 1945-ben megszűnt a türelem az elcsatolt területek megszállóival szemben.
Akinek van esze, az gondolkozik és dönt, és lép.
Szüleim éltek az elcsatolt területen és jártak a megszállók iskoláiba, és ott nem volt kellemes élményük.
Szüleim kívülről is nézték Horthy Magyarországát , és elítélték Horthy hazaárulását , és jogilag is tisztában voltak a Horthy korszak ellentmondásaival.
******
Magyarország aláírta a békeszerződést, és elmúlt 103 év.
Ezek tények, és nem lehet ezen sokat filozofálni, sőt teljesen felesleges.
Ezek olyan tények, amit a magyar értelmiség sohasem tud megváltoztatni , nincs hozzá képessége .
******
Az nem megoldás hogy egymást sértegetjük, mert ezeket a dolgokat nem egyformán látjuk.
A mohácsi vész óta rengeteg sérelem és tragédia érte Magyarországot, amit a lakosság nem tudott megérteni, tudomásul venni, feldolgozni.
A mohácsi vésszel kezdődő tragédiát le kell zárni Trianonnal.
K
2023-06-05 at 14:57
2 ÉNAKI
2023-06-05 at 13:18
Horthy Miklós nem a magyarságot képviselte, hanem az antant hatalmak érdekeit, azért íratta alá a trianoni békeszerződést az akkori kormánnyal. Jól meg is kapta az áruló júdás jutalmát, kormányzó lett az antant hatalmak megszálló hadseregének támogatásával.
Azért nem szép dolog az ilyen árulás helyeslése.
K
2023-06-05 at 14:54
Édi
2023-06-05 at 13:36
Azért figyel jobban, olvass nagyobb figyelemmel.
Nem azt írtam hogy aláírta, hanem azt hogy ALÍRATTA.
A kettő nem ugyanaz…érted????
Vagy írjam le németül, mert más szóból nem értesz??….ez is elképzelhető hozzáállásodból.
Édi
2023-06-05 at 13:36
K, mint konkrét
Mikor látta, hogy senki nem szól, mikor azt állította, Horthy aláíratta a trianoni békediktátumot, jó komcsi modszer szerint a legfrissebb bejegyzésében tovább csúsztatott: Horthy is írta alá.
Ezzel szemben 1920. június 4.-en
Banard Ágoston
és
Drascher-Lázár Alfréd voltak az aláírók. /Wiki, ha lehet hinni/
Nem kell ezeket a neveket megjegyezni, elég csak annyi, hogy nem Horthynak nevezték őket.
polizza
2023-06-05 at 13:26
Egyébként nem igazán tartom jónak az ,,összetartozás napja” elnevezést, csak így símán, minden kiegészítés nélkül.
Sokan vannak/lesznek ugyanis, akik nem tudják, mi is történt, hogyan is történt, és még vidám, bulizós ünnepnapnak fogják megélni, megtartani azt az évfordulót. Holott nem az. És ne is akarjunk azt csinálni belőle. Akkor elvész a tapasztalás is.
Hiszen az erőszakkal szétszakítottságunk ellenére összetartozásunkat bizonyító nap, de akkor is gyásznap. Szerintem.
Ami meg azokat az államokat illeti, ahol örömünneppé tették nyilvánították azt a napot, azokban egy csepp lelki finomság sincsen azokkal a most már saját állampolgáraikkal szemben – akiket ők tettek erőszakkal a saját állampolgáraikká – akik számára nem örömünnep az elszakításuk gyökereiktől és máshová csatolásuk, hanem gyásznap. És akkor nem beszéltünk még a mi, a csonka országban élő magyarok lelkivilágáról, hisz nekünk is veszteség.
És elvárnák mindkét részünktől, hogy a leszakítókkal bulizzunk?!
Ha lenne bennük lelki finomság, ilyenkor csendben maradnának, valamikor máskor és máshogy örömködnének a megszerzett koncon.
2 ÉNAKI
2023-06-05 at 13:18
Horty Miklós nem volt hazaáruló. A magyarság érdekeit védte. Napjainkban Orbán Viktor sem tehet Brüsszellel szemben semmit,bárhogyan szeretnè is.
polizza
2023-06-05 at 12:54
K2023-06-05 at 08:17
Érdekes: Magának Horthy hazaáruló azért is, mert ,,aláíratta a trianoni békediktátumot”, meg – a teljes véleményéből következtetve – tuti, hogy azért is, mert igyekezett az ezeréves Magyarországból lehetőség szerint a legtöbbet visszaszerezni.
Sajnos nem úgy alakult a történelem, ahogy vágyott.
És gondolom az évszázadnyi távolságból – utólag – maga már tudja, hogy mit, hogyan kellett volna jól/jobban csinálnia. Bárhogyan, de máshogy. Lényeg, hogy a globaloballibsik mondhassanak valami indokot, hogy miért kell őt köpködni és miért kellett 1945 után minden hatalmat, pozíciót komcsi kézbe venni, mindazokkal az azzal járó – tömegek életének ellehetetlenítése utódaikkal együtt, sőt sokak legyilkolása, kifosztása, életfeltételeiktőli megfosztása, leszakított területek magyarjainak teljes semmibe vétele, stb. – tetteikkel együtt, amiket véghez vittek- sőt, visznek végbe még ma is természetes és szellemi utódaik útján ! – a magyarság ellen.
Ami meg azt illeti, hogy az Ön szülei ,,felvidéki születésűek voltak, és 1945-ben hazatelepültek Magyarországra”, szerintem ők ott is otthon voltak, mert az országnak azon része volt – gondolom sok-sok generációs őseiknek is – a szülőföldjük.
Ezen véleményem nem azt jelenti, hogy maximális mértékben nem értem meg, hogy miért költöztek a haza ezen részére, a maradék magyar államba, amint lehetőségük adódott. Nagyon is megértem. Ha egyáltalán saját elhatározásukból tették, és nem kényszerítették őket rá, hogy elhagyják szülőföldjüket, mert az ott hatalmat gyakorlóknak zavaró tényezőt jelentettek.
Ha így volt, csak azt nem értem, hogy a gyermeküket nem világosították fel eléggé az arrafelé is történtekről.
Ha pedig rosszul gondolom és ők más kategória, sem szívük szerint, sem kényszerből a maradék magyar államba költözők, és Ön is azáltal gondolkodik úgy, mint fent írta, akkor elnézést, bántani senkit a véleményemmel nem akartam.
De attól a véleményem az marad, ami előtte.
Tara Bella
2023-06-05 at 11:56
Ki ez, mi ez a nagy K ? Ez egy közismert rövid személyi azonosító megjelölés, vagy inkább csak a kenyérkereső foglalkozásra utal?
K
2023-06-05 at 09:45
Horthyi Miklós azért kapta a magyar kormányzói állását a megszálló antant katonaságtól, hogy a trianoni békediktátumot aláírassa a magyar kormánnyal.
Ez tömény hazaárulás, gondolom boldog volt a kormányzói állásában, amit hazaárulással szerzett.
K
2023-06-05 at 09:42
khm
2023-06-05 at 09:31
Dehogy nem.
Horthy Hazaáruló volt, és az a legnagyobb probléma hogy a magyar lakosságnak még mindig nem esett le a “tantusz” így neked se.
Sajnálatos és szomorú.
A trianoni békediktátumot nem aláíratni kellett volna a Magyar kormánnyal, hanem megszervezni az ellenállást, ugyanúgy mint a törökök tették.
khm
2023-06-05 at 09:31
K
Horthy Miklós nem volt hazaáruló!
K
2023-06-05 at 09:29
A Trianon legnagyobb tanulsága…:
A jelenlegi antant utódállamok ma sem barátságosak Magyarországgal kapcsolatban, és maximálisan fel kell készülni az ellenük való védekezésre.
K
2023-06-05 at 09:27
III
2023-06-05 at 09:03
Maximálisan egyetértek azzal, amit leírt.
Hazaáruló volt Károlyi Mihály, Kun Béla a Tanácsköztársaság és munkatársaik, de ugyanolyan hazaáruló volt Horthy Miklós mert ő íratta alá a trianoni békediktátumot, ő tette fel az “i-re a pontot”.
-Sajnos egy Magyarország által aláírt békediktátumról van szó, és elmúlt 100 év, így tényleg semmit sem lehet csinálni, alkalmazkodni kell ehhez a helyzettel , nem kell Trianont feszegetni.
A határon kívüli magyarokat támogatni kell a helyben maradásban, de a hazatelepülésben is, Magyarországra településüket is.
III
2023-06-05 at 09:03
K
Egyetértek az Ön által leírtakkal, de itt a hazaáruló nem Horty volt, hanem a Károlyi-Kun féle “vezetés”, aki amikor ellenállni lehetett volna, inkább odadobta az országot a marakodó hiénáknak.A háborúból hazatért EGYMILLIÓ katona leszerelése a magyar történelem legnagyobb gaztette volt!!!
Ekkora erővel sikeresen lehetett volna védekezni, és valószínűleg ahogy a törökök, úgy mi is “megmaradtunk” volna. Jól példázza ezeket Balassagyarmat, Sopron esete is, ahol a helyiek is sikeresen küzdöttek az idegenekkel, szervezett hadsereg nélkül is. Valószínűleg Kun Béla vezette Tanácsköztársaság szerepe is ez lehetett, ezért küldték ide őket, hogy segítsenek belülről szétverni az országot. Nagyon beszédes, hogy amikor menekülniük kellett akkor merre és hogyan menekültek!!És vajon kik pénzelték Őket?
És Trianon legnagyobb tanulsága számomra, az hogy Magyarországot szétdarabolták minden gond nélkül, de Ausztria aki kirobbantotta az I. világháborút és a FŐ bűnöse volt annak, kapott területet a hazánkból, amit a mai napig bitorol.
Mert nem a magyar országgyűlés üzent hadat Szerbiának, hanem Ferenc József császár és az OSZTRÁK-MAGYAR Monarchia, amiben mi a cselédek voltunk.
Először ezeket a kérdéseket kellene tisztázni ahhoz, hogy tisztábban lássunk Trianon kapcsán.
K
2023-06-05 at 08:17
Maximálisan egyetértek a fenti írás minden sorával.
-Sajnos Magyarországon a hazaáruló Horthy Miklós aláíratta a trianoni békediktátumot, ha török lett volna akkor Törökországban ezért nem sokáig hagyták volna életben, rögtön megkapta volna a selyemzsinórt .
-Tehát mivel elmúlt 103 év és egy Magyarország által aláírt békediktátumról van szó, ezért nem érdemes ezt annyira feszegetni.
Inkább okulni kell Horthy Miklós hazaárulásából.
-Az én szüleim felvidéki születésűek voltak, és 1945-ben hazatelepültek Magyarországra.
Ezek után egy magyar embernek nincs sok értelme idegenek között élnie, de ha megpróbálja akkor ne csodálkozzon ha problémái adódnak.
Nagyon helyeselhető ha Magyarország támogatja a határon túli magyarokat, de vannak észszerűségek amiket figyelembe kell venni.
***
Segíteni kell a határon kívüli magyarok életét, de hazatelepülésüket is támogatni kell.
***
-A trianoni diktátumot maximálisan igazságtalan volt.
Magyarországnak akkor nem volt semmiféle katonai fedezete , és a békediktátum ezt fejezte ki.
Az I.világháború után Törökországot is fel akarta osztani több darabra az antant hatalmak, de a törökök szembe szegültek, és az antant kudarcot vallott. A törökök összefogása mindenféleképpen példamutató.
A Trianon legnagyobb tanulsága…:
A jelenlegi antant utódállamok ma sem barátságosak Magyarországgal kapcsolatban, és maximálisan fel kell készülni az ellenük való védekezésre.