A rendszerváltás után gyakorlatilag megszűnt a magyar hadiipar, és ennek újjáélesztése kezdődött meg, amely párhuzamos a haderőfejlesztési terveinkkel. Persze ez már teljesen más, mint a régi, “orosz alapú” technológia; most nyugati alapú fejlesztések indultak meg. Ebben a legfontosabb partnerünk Németország, mint annyi más gazdasági ágazatban. De egy biztos: a haderőfejlesztés alapja a gazdaság, és minél jobban állunk, annál több és modernebb fegyvert tudunk vásárolni.
A hadiipar mindig a csúcstechnológiát képviseli, és ha egy ország lépés akar tartani a világgal, akkor ennek az ágazatnak kiemelkedő szerepe van. Valami ilyesmire gondolhattak az ország vezetői, amikor 2018 tájékán elkezdték a haderőreformot és az ehhez kapcsolódó hadiipar kiépítését. A magyar kormány határozott szándéka a gazdasági növekedés érdekében, hogy a hadiipari szektor új beruházásai folyamatosan növeljék a kutatás-fejlesztési kapacitások szintjét, az új gyártókapacitásokban pedig egyre nagyobb hányadot tegyenek ki a legújabb, csúcstechnológiai műszaki megoldások.
Hiba volt a szocialista hadiipar leépítése
Ma már nyilvánvaló, hogy hiba volt leépíteni a hadiipart 1990 után. Igaz, ez az akkori KGST-én belüli viszonyokat tükrözte, de alapot adhatott volna egy fejlődéshez. A stratégiai fegyverek gyártását a Szovjetunió természetesen nem adta ki a kezéből, ellenben a repülőgépek, harckocsik, lokátorok, páncélozott szállító járművek, rádiótechnikai berendezések gyártását az egyes tagországokra testálta azzal, hogy azok saját szükségleteiken túl elégítsék ki a többi szocialista ország igényeit is. A nemzetközi hadiipari munkamegosztás keretében Magyarország páncélozott szállító járművek, légvédelmi ágyúk, tüzérségi rádiólokátorok és rádióállomások gyártására vállalkozott. A magyar fegyverek elég sikeresen szerepeltek a harmadik világ piacain.
Darányi és Imrédy végrehajtotta a győri programot, de túl késő volt már
Darányi Kálmán
De Magyarország többször beleesett ebbe a hibába. Például a második világháború előtt is csak Darányi Kálmán miniszterelnöksége alatt, az úgynevezett győri program keretében indult meg a hadiipari fejlesztés. Ez 1938-ban történt, míg például Románia 1935-ben elkezdte a saját védelmi ágazatát fejleszteni.
Darányi Kálmán miniszterelnök 1938. március 5-én Győrben – amely város a hadipari fejlesztés egyik centruma lett – meghirdette az Imrédy Béla által kidolgozott, 1 milliárd aranypengős fegyverkezési programot. Ez a hadsereg korszerű felfegyverzésének megindításán túlmenően új gazdasági és politikai irányvonalat is jelentett. Ennek az ötéves időtartamra tervezett beruházásnak csupán 600 millió pengő fedezete volt vagyonadóból, amit hadikiadásokra szántak. A további 400 millió pengőt, amit infrastrukturális célokra szántak, olyan hitelekből fedezték, amelynek legnagyobb részét a jegybank biztosította bankjegykibocsátással, amely mögött nem állt megfelelő árualap. Ilyen célra az első 100 millió pengős kölcsönt 1938-ban vette fel az állam közvetlenül a jegybanktól. A program a céljait tekintve rendkívül sikeresnek bizonyult, 1940 végére már meg is valósult a tervezett fejlesztések zöme, az időközben kitörő háború pedig tovább pörgette az egyelőre még semleges ország gazdaságát. Az már más kérdés, hogy a haderő még a végrehajtott modernizálással együtt sem felelt meg a modern háborúskodás követelményeinek, nem is beszélve a Szovjetunió elleni támadó háborúról.
Zalaegerszeg és Kaposvár felkészül
Most a kormány elhatározta, hogy 214 darab Lynx harcjárművet szerez be, amelyek nagy része itthon fog elkészülni. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, a német Rheinmetall AG fegyvergyártó és a magyar állam egy német–magyar vegyesvállalatot alapítottak. Zalaegerszegen hoztak létre gyártóüzemet, a projekt mintegy 2 milliárd euróból valósul majd meg. Az üzem számos rendkívül korszerű, az Ipar 4.0-hoz köthető technológiát használ majd. A gyár körülbelül 500 munkahelyet teremt majd a régióban első körben, a későbbiekben pedig tovább bővülhet ez a szám.
A harcjármű a világ egyik legkorszerűbb típusa, gyártása 2023-tól indulna, és 218 darabot a honvédség is rendszeresítene a típusból. Az üzem évi 45 harcjármű gyártására lesz képes, és jelentős exportpotenciállal is rendelkezik, hiszen Lynxek rendszeresítését fontolgatja számos ország mellett még az Egyesült Államok hadereje is. Egyébként nemcsak összeszereljük az eszközöket, hanem kutatás-fejlesztés is zajlik. Itthon lesz a teljes folyamat, a fejlesztéstől a gyártáson át a tesztelésig.
A Rheinmetall Hungary-vel kapcsolatban nem ez volt az egyetlen fontos bejelentés az utóbbi időben. Évente száz 4×4-es harcjármű gyártására alkalmas gyárat fognak létrehozni Kaposváron. A magyar haderőben újonnan rendszeresített, török licenc alapján gyártott (de német kommunikációs rendszerrel felszerelt) Gidrán MRAP-ok is itt készülnek majd. A török járművek mindössze a kiindulási alapját adják majd a hazai gyártásnak, a magyar 4×4-es járműveket magasabb ipari sztenderdek szerint, magasabb technológiai színvonalon gyártják majd.
Vaskupola
Nyírteleken olyan csúcstechnológiás rádiólokátorokat fognak gyártani, amelyek a méltán híres izraeli Vaskupola légvédelmi rendszer részét képezik, és nemrég kiderült, hogy hazánk is vásárol belőlük, hogy lecserélje a már igencsak elöregedett szovjet lokátorokat. Az izraeli IAI ELTA cég aktív fázisvezérelt (AESA) radartechnológiáját tartalmazó berendezésekkel a honvédség régi szovjet P–37, PRV–17 és SZT–68U típusú rádiólokátorait váltják le. A településen nem előzmény nélküli az ilyen jellegű tevékenység; a HM Arzenál már korábban is itt végezte a régi radarjaink javítását és korszerűsítését.
AERO Vodochody – Csehország
Történt az elmúlt években még egy magyar vonatkozású hadiipari befektetés, ám az kicsit kilóg a sorból, mivel nem az állam, hanem egy magyar magánember vásárolta be magát egy külföldi repülőgépgyárba. Tavaly a korábbi cseh tulajdonostól az AERO Vodochody repülőgépgyártót birtokló holding részvényeinek a 100 százalékát az itthon bejegyzett Aero Investment Partners Zrt. vette meg. A cég többségi tulajdonosa (51 százalék) Tombor András magyar üzletember. A nagy múltú repülőgépgyártó 2016 óta kisebb kihagyás után ismét a katonai programokra fókuszál.
Várpalotai töltény- és robbanóanyaggyár
A robbanóanyag-gyártás komoly stratégiai kérdés az európai közösségben: jelenleg Európa robbanóanyag- és robbanóalapanyag-gyártás tekintetében importra szorul. Már létrejött a megállapodás egy nagykaliberű lőszer- és robbanószergyártó üzem létrehozásáról, a HM Arzenál közreműködésével Várpalotán. Erre a városra azért esett a választás, mert egy ilyen gyárnak előfeltétele a lőtér közelsége, emellett a városban az ott lévő bányászati és vegyipari hagyományok miatt sokkal nagyobb a helyi közösség robbanóanyagokkal kapcsolatos ismerete, mint máshol az országban.
Emlékezet
2021-09-28 at 13:39
Ha már az “elavulásról” van szó, idemásolom történelmünk egy szép példáját, amikor egy elavult fegyver, pontosabban, fegyvernem, diadalmaskodott a modern technika fölött…80 éve történt!!!
.
“…Bár az első világháború kitörésekor a hadviselő felek még nagyszámú lovassággal rendelkeztek, az állóháború kialakulásával a fegyvernem elvesztette korábbi jelentőségét. Ennek ellenére a két világháború között szinte minden állam újjászervezett és hadrendben tartott hasonló alakulatokat, ebben a hagyománytisztelet mellett szerepet játszott a gépesítés viszonylag lassú térnyerése, valamint a lovasok még mindig kielégítő terepjáró képessége és relatíve nagy sebessége. A fegyvernem végnapjainak legismertebb példája az 1939-es német-lengyel háború hősies lengyel lovasrohama a német harckocsik ellen, amely csupán a goebbelsi propaganda félreértett filmhíradóiban volt valóság. A magyar királyi Honvédség gyorscsapatai 1941-ben, a Szovjetunió elleni hadbalépéskor négy huszárezreddel rendelkeztek.
.
A magyar lovasság utolsó jelentős lovasrohamát a 4. huszárezred hajtotta végre, elődeik híres stojanowi lovasrohamától napra pontosan 28 évvel később. Elsődleges feladatuk a Nyikolajev városának elfoglalására küldött német és magyar csapattestek biztosítása volt. A híres támadás Mikecz Kálmán őrnagy harccsoportjához fűződik. A huszárok nyílt, könnyen áttekinthető terepen, ellenséges tüzérségi tűzben és tikkasztó melegben kezdték meg támadásukat.
.
Egy német szemtanú, Erich Kern 1948-as visszaemlékezésében így ír az eseményekről:
.
„Ismét harcban álltunk a kétségbeesetten védekező ellenséggel, amely egy magas vasúti töltés mellett ásta be magát. Már négyszer rohamoztunk, és mind a négyszer visszavertek bennünket. A zászlóaljparancsnok káromkodott, a századparancsnokok azonban tehetetlenek voltak. Ekkor tüzérségi támogatás helyett, amit számtalanszor kértünk, egy magyar huszárezred jelent meg a színen. Nevettünk. Mi az ördögöt akarnak ezek itt kecses, elegáns lovaikkal? Egyszerre megdermedtünk: a magyarok megbolondultak! Lovasszázad lovasszázad után közeledett. Parancsszó harsant. A bronzbarnára sült, karcsú lovasok szinte odanőttek a nyereghez. Fénylő aranyparolis ezredesük kirántotta kardját. Négy-öt könnyű páncélkocsi vágódott ki a szárnyakra, az ezred pedig a délutáni napban, villogó kardokkal, végigvágtázott a széles síkságon. Seydlitz rohamozott így valaha. Minden óvatosságról megfeledkezve kimásztunk az állásainkból. Olyan volt az egész, mint egy nagyszerű lovasfilm. Eldördültek az első lövések, aztán mind ritkábbak lettek. Kimeredő szemmel, hitetlenkedve néztük, ahogy a szovjet ezred, amely eddig elkeseredett elszántsággal verte vissza támadásainkat, most megfordult, és pánikszerűen elhagyja állásait. A diadalmas magyarok pedig maguk előtt űzték az oroszt, és csillogó szablyájukkal aprították őket. A huszárkard, úgy látszik, egy kicsit sok volt az orosz muzsik idegeinek! Most az egyszer az ősi fegyver győzedelmeskedett a modern felszerelésen.”…”
https://mandiner.hu/cikk/20190816_ma_78_eve_tortent_az_utolso_gyoztes_huszarroham
Lárifári
2021-09-27 at 20:09
@ Hesslerhadseregtábornok2021
Na igen, ez lesz a jövő. Nem véletlen fejlesztik az önvezető és nem csak önvezető, annál több, “okos” harcjárműveket. Technológiailag már nincs sok hátra a végkifejlethez, viszont a jogi oldalát is ki kell dolgozni( új eljárási szabályrendszer, döntéshozók felelőssége és még rengeteg dolog).
A világűr meg már jelenleg is műveleti terület.
Én azért nem röhögtem, mint sokan mások itt is, meg más fórumokon is, amikor megkapták oklevelüket az első “űrkatonáink”.
Nem adok 15-30 évet és azon országok, akik ezt nem hanyagolják el, vezetési pontokkal, stb.fognak rendelkezni a világűrben.
Nincs rossz kezekben a dolog. Szakasztársam volt a katonai főiskolán, aki ezzel ma a legmagasabb szinten foglalkozik. Kicsit antikatona volt akkoriban, mert nagy ívben tett az alaki szabályzatra, viszont nagy koponya.
Lárifári
2021-09-27 at 19:47
@ oshon2021
Köszi.
Hesslerhadseregtábornok
2021-09-27 at 19:23
Lárifári2021-09-27 at 18:17
Természetesen a legkevésbé sem nézek le semmilyen fegyvernemet sem.
Volt régen a lovasság és annak krémje a huszárság.
Egyik nagyapám is huszár volt az I. vh.-ban.
De az idők eljártak a lovas fegyvernem fölött, sajnos.
Az én véleményem – abszolút szubjektíven, de azért objektív érvek alapján – az, hogy ez a sors vár a harckocsikra is. És előbb-utóbb a légierőre is.
Természetesen lesz mindkét FEGYVERNEM, de – automatizálva.
Ki fog nevetni, de javaslom megnézni a cca.50 éve készült Mézga család rajzfilmsorozatból a Mézga Aladár szériát, és abban a Szuperbellum c. részt.
Kalapot emelek a készítők jövőbelátása előtt most is.
A mai és jövőbeni katonai fejlesztések teljes mértékben igazolják a rajzfilm filozófiáját.
oshon
2021-09-27 at 19:22
Lárifári – Hat tiszteletem ! Erot egeszseget a kivitelezesekhez – hajra , adjon peldat mindnyajunknak !
Lárifári
2021-09-27 at 18:17
@ Hesslerhadseregtábornok2021
Már régóta olvasgatom a “morgolódó” bejegyzéseit a páncélosokról és a más irányú fejlesztések hiányolásáról. Gondoltam szerzek egy kis örömöt.
Jómagam páncélos voltam sorkatonaként is, majd hivatásosként is. Nem néztem le soha más fegyvernemet, de gondolom érthető, hogy a szívem odahúz.
Ahogy követem azóta is a fejleményeket, jó érzés, hogy elérték a fejlesztések azt a szintet a harcjárművek terén is, ha nem muszáj, nem kell szénné égnie a személyzetnek.
Már gyűjtöm az anyagot egyébként egy elektromos, ráülős mini 6×6-os építésére. Jó lesz a ház körül havat tolni, meg hasonló munkákra. Jövőre tervezem elkezdeni.
Illetve tervbe vettem egy kb. személyautó méretű lánctalpast is, off road pályákra kijárni.
Hiába no! Megjelentek az elvonási tünetek.
Hesslerhadseregtábornok
2021-09-27 at 17:46
Lárifári2021-09-27 at 17:3
Ilyen mélységig nem követtem a fejleményeket, de ha így van, akkor az szívem szerint való!!!
És ha ez a fő csapás, akkor elfogadom a “nagymacskákat” is, különös tekintettel azok exportálására, vagy az azokba való beszállításra/bedolgozásra.
A sorozatvetőkkel is egyetértek: ezek terület-lefedő csapásmérő eszközök, egy támadás esetén védelmi szempontból nagyon fontosak a támadó ékek megállítására.
És nagyon fontos a jó és okos diplomácia: nem elkötelezni magunkat egyetlen katonai tömb mellett sem, de kapcsolatban lenni mindenkivel, főleg azokkal, akik VALÓBAN tudnak és akarnak minket támogatni krízis esetén.
Lárifári
2021-09-27 at 17:36
@ Hesslerhadseregtábornok2021
“Én sem azt írtam, hogy NE fejlesszünk, hanem azt írtam, hogy MÁST fejlesszünk, de azt nagyon.
Ha csak kicsit is körülnéz, láthatja, hogy mást is fejleszteni fogunk, ill. már fejlesztünk.
Hiányolta a gumikerekest. Lesz 8×8-as, nálunk fejlesztve, a Rheinmetall Boxere lesz a kiinduló alap.
Az Airbus könnyűhelikopter gyártásába történő beszálláson kívül az Eurocopter Tiger harci helikopterén alapuló új harci helikopter fejlesztésébe már beléptünk. Hogy vásárolunk-e belőle, még nyitott kérdés.
A harcjárművekbe beépítendő digitális technika 100%-a Magyarországon kerül fejlesztésre.
Már vagy 3-4 éve figyeljük a drónpiacot. Legalább 3 fajta drónt tesztelünk és a végső döntés után nem csak beszerzés, hanem hazai gyártás és továbbfejlesztés is várható.
Az Embraer már irodát nyitott Magyarországon, nálunk lesz a Kelet-közép-európai fejlesztés központja.
A nyugati verebek azt csiripelik, hogy ez jele lehet annak, hogy nem a cseh Albatrosz utódját vesszük kiképző-, “csatarepűlőnek”, hanem a Super Tucanot.
Vaskupola radarjait a nyírségben fogjuk gyártani, ill. a partnercégekkel tovább fejleszteni.
Tervbe véve még sorozatvetők beszerzése. Ami ugyan még várat magára, mivel olyan sok új fejlesztés kerül/t ki mostanában, hogy ki kell várni, melyikbe, hogyan érdemes beleszállni.
Fog még önvezető és hibrid hajtású gépek fejlesztése.
Stb., stb.
oshon
2021-09-27 at 16:21
gyurcsányiviktor 14:11 – Pontosan …tan ez igy is volt a tortenelem folyaman , es igy is lesz !
Hesslerhadseregtábornok
2021-09-27 at 15:13
gyurcsányiviktor2021-09-27 at 14:11
Önnek filozófiai síkon igaza van.
Én sem azt írtam, hogy NE fejlesszünk, hanem azt írtam, hogy MÁST fejlesszünk, de azt nagyon.
Meg persze minimum el nem kötelezettnek kéne lennünk, mert az azért már mégiscsak az elmebetegségünk Csimborasszója lenne, ha a környező országok bármelyikének (főleg románok!!!) csapataival kellene a mi katonáinknak is együtt véreznie az ukrán-orosz fronton (aminek az elképzelhetőnél is nagyobb sajnos a realitása…)
gyurcsányiviktor
2021-09-27 at 14:11
Látom Magyarország a 10 millió hadműveleti stratéga országa is lett …
Egy, csak EGY dolog, amit mindenkinek meg kell értenie, ha tetszik, ha nem:
Az az ország, amelyik nem hajlandó etetni, ruházni és felszerelni a hadseregét, az hamarosan az ellenség hadseregét eteti, ruházza fel és szolgálja majd !!!
Érthető ? Nagyokosok !
Hesslerhadseregtábornok
2021-09-27 at 13:29
Hadseregtábornokká történt előléptetésem kapcsán ki is tüntettem magam a:
Trianoni és párizsi békék területi rendelkezéseinek felmondásától való magyar beszarás Nagykeresztjével az üveg lóherékkel és a keresztbetett kókadt lófaszokkal.
Jogom van tovább a nadrágomon oldalt fux-lampasszok viselésére is!
:))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
Hesslerhadseregtábornok
2021-09-27 at 12:36
Persze a “román hadjárat” kapcsán abból az előföltevésből indultam ki, hogy itt a környékünkön mindenki kussban marad.
Nyilvánvaló, hogy ez nem így lenne.
Minimum Szlovákia, Ukrajna biztosan belépne a háborúba Románia oldalán, nem zárom ki, hogy Szerbia is, és még Horvátországot is ide sorolnám. De Ausztria sem lenne támogató és Szlovénia sem.
Ezzel lényegében a Kis-Antant újra összeállt és nekünk végünk is van.
Oroszország lenne – talán – az egyetlen, aki támogatna, meg talán a lengyelek, de egyikkel sem vagyunk határosak, tehát érdemi támogatást csak légi úton tudnának adni, azt meg a fentebbi országok azonnal meggátolnák a légterük lezárásával.
Eredmény: Észak-Dunántúl Szlovákiához csatolása, Déldunántúl Horvátországhoz és Szerbiához csatolása, Románia eljut a Tiszáig, Észak-Alföld Ukrajnáé.
Magyarország megszűnik.
Igaza volt Churchill-nek (azt hiszem ő mondta, de lehet, hogy tévedek): a háború túl komoly dolog ahhoz, hogy azt a katonákra bízzuk.
Ja, és a mai nappal előléptettem magam hadseregtábornokká az álhatatos és tökéletesen eredménytelen kommentelői munkám elismeréseképpen:))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
csakafidesz
2021-09-27 at 12:01
Hesslervezérezredes 2021-09-27 at 11:56
Kicsit korán van még a borfogyasztáshoz..
csakafidesz
2021-09-27 at 11:59
Egy ilyen gyorsan kilőhető tank árából a BKV az egész buszflottát megújíthatná.
Hesslervezérezredes
2021-09-27 at 11:56
Királytigris2021-09-27 at 11:04
A jövő háborúi kommandós háborúk lesznek, raj és szakasz szinten megvívva.
Kibertámadással kezdve, drónok és irányított rakétatámadásokkal.
Ha azt a parancsot kapnám, hogy foglaljam vissza Erdélyt (édes Istenem, ha ilyen parancsot kaphatnék egyszer…..!!!!) én azzal kezdeném, hogy rámennék az erdélyi – jelenleg román – kormányzati elektronikus kommunikációra kibertámadásokkal, azok megbénításának célzatával, esetleg olyan bombatámadásokkal, amelyek bénítják az elektromos rendszereket, célzott rakétacsapásokat mérnék a katonai repülőterekre és laktanyákra, katonai raktárakra, közlekedési csomópontokra (közúti, vasúti), polgári repülőterekre is és azokra a pontokra a Kárpátokban, ahol a Regátból utánpótlást lehet Erdélybe küldeni, valamint a Fekete-tengeri kikötőikre.
Megjegyzem nem állhatnánk meg az “ezeréves határoknál”, hanem ki kellene jutnunk a Fekete-tengeri román tengerpartra és azt szilárdan kézbentartva együttműködve Bulgáriával, akinek a Dobrudzsát és amit még kérnek, oda kellene ígérni előzetesen és persze adni is, hogy a Duna felől is elzárjuk Romániát.
És persze a háborút a teljes román kapitulációig kellene végigvinni, úgy, hogy a Regátot és Bukarestet is elfoglaljuk.
A felfejlődő román hadseregra drónokról és esetleg csatarepülőkről mérnék csapásokat (a tankjaik és PSZH-ik már el sem jutnának a “frontra” /persze front alatt nem a II. vh. szerinti frontot kell érteni!/).
Ha figyel, akkor ebből le kell jönni, hogy: vagy villámháborút indítunk és a “””gyalogság”””” pillanatok alatt elfoglalja a fontos pontokat (most az idő rövidsége miatt ezt nem fejtem ki, hogy ezek melyek, és mit értek gyalogság alatt), vagy ne is indítsunk háborút.
Mert, ha a háború elhúzódik, akkor végünk van.
Románia ugyanis tengerparttal rendelkező ország, tehát a világ ÖSSZES ORSZÁGÁVAL HATÁROS!!!!, azaz az utánpótlásuk: KORLÁTLAN!!!
Próbálja hát ilyen szempontból végiggondolni, hogy mit érnek a tankok, mi mindenre kellene felkészülni, milyen összehangolást igényelne mindez éS MEKKORA ERŐFORRÁSOKAT???!!!???
A béke – a jó és okos béke – milliószor olcsóbb.
Lárifári
2021-09-27 at 11:43
@ Hesslervezérezredes2021
A Carl Gustaf egy kalap sz@r.
A Javelin ellen is, a tandem ellen is megvan már az ellenszer. A reaktív páncélzat ma már csak vésztartalék.
A mai páncélosok legújabb védelmi rendszerei már akkor megsemmisítik a felé tartó rakétát, mielőtt az a reaktív páncélt elérné. 360°-ban és a jobbak kupolaszerűen fentről is. Egy időben több támadást tudnak elhárítani, kevesebb, mint tized másodpercen belül reagál a pct. rakétától kezdve, a tűzérségi lövedékeken át a drónokig leszed mindent, kivéve a gépágyú lövedékeket, azok ellen meg ott a kombinált páncélzat.
Röppályát elemezve azt is eldönti a rendszer, szükséges-e egyáltalán lőnie, vagy a közeledő rakéta máshova csapódik majd be, így csökkentve a pazarlást.
A Leók, meg a Hiúzok is fel lesznek szerelve vele és nem csak le tudják szedni a Leók és Hiúzok a drónokat, hanem indítani is tudnak a megfelelő modul felszerelésével.
A Warthog.
Na igen, a harckocsik réme. Akkor, ha nem megfelelő a légvédelem és elég közel tud férkőzni
Bombái, levegő-föld romboló rakétái ugyan irányíthatóak, a páncéltörő rakétái viszont nem. Akár pct.rakétáival, akár a gépágyújával akar páncélost támadni, ahhoz a közelbe kell mennie és rárepüléssel célba venni.
Ha jó a légvédelem, ezt nem tudja megtenni, alacsony sebessége miatt eléggé sebezhető, könnyű célpont a föld-levegő rakéták számára. Márpedig azért vesszük a legjobb radarokat rakétákat és pl. a 35mm-es Oerlikont. Az Oerlikon a megfelelő lőszert alkalmazva darabokra szedi, mielőtt a közelbe érne. A Lynx gépágyúja is alkalmas ezen lőszerek kilövésére. A gépágyú csőtorkolatán lévő egység 270 mikrosekundum alatt induktívan állítja be minden egyes kirepülő lövedék sebességét a mozgó cél aktuális távolságának megfelelően.
A Warthog gépágyúja szegényítet uránmagos lövedéket használ. Később azon a területen, ahol szétszóródik, nem szivesen ültetnénk, vagy legeltetnénk. A délszláv válság után igen csak megszaporodtak a furcsa betegségek azokon a területeken, ahol bevetették őket.
Királytigris
2021-09-27 at 11:04
Hesslervezérezredes!
“Aki azt írta, hogy a tankok a terület megszerzésének zálogai, téved: a területet a gyalogság szerzi meg és tartja uralma alatt.”
Tehát akkor a gyalogság újra belerohan majd a pusztító géppuskatűzbe, mint az I. világháborúban, hogy lemészároltassa megát? Ha megint így lesz, akkor megint bebújnak a lövészárkokba. A megoldás megint csak a harckocsi lesz. A történelem megismételné önmagát?
Aligha ez fog bekövetkezni Hesslervezérezredes uram!
Hesslervezérezredes
2021-09-27 at 10:07
Elolvasva a hozzá és hozzám-szólásokat nekem egyértelmű, hogy BIZTOSAN nem azt kell csinálnunk haditechnikai fejlesztésekben, amit mindenki más csinál.
Aki azt írta, hogy a hadiipart fejleszteni kell, akár olyan technika gyártásával, amit mi nem biztos, hogy hadrendbe állítunk – azzal egyetértek, mivel van export is. A Lynx most pld. jó esélyes az USA-ban a gyalogsági PSZH-k leváltására. ettől még nekünk gumikerekes változatot kell hadrendbe állítani, mert ‘alvíz’-ország lévén a lánctalpas technika vizes/folyós terepen nem a legmegfelelőbb.
Valaki megkérdőjelezte, hogy hallottam-e egyáltalán tankot lőni.
Igen, hallottam, 1975-ben Tatárszentgyörgyön hadgyakorlaton, ahol mi, “buffosok” (értsd: 120 mm-es (t)akn/y/avetősök :)))) lődöztünk először 4 vetőből kb. 30-36 gránátot, ráadásul én elsütőkezelő voltam. Utánunk jöttek a T62-esek és lőttek. Ocsmány fülsüketítő hangjuk volt, de azért nem szartunk be tőle.
A Carl Gustavot meg a Javelint csak a példa kedvéért említettem, van egy csomó más harckocsielhárító rakéta, ami a tankok lőtávolságát eléri, úgyhogy a tankok fölösleges voltáról kár tovább értekezni.
Ha már mindenki hagyományos fegyverzetben gondolkodik, akkor miért nem A-10 Warthog-ot veszünk, vagy – abszolút up-to-date-ként az USA-val: Embraer Tucano csatarepülőket a braziloktól??? ezek a tankok félelmetes és leküzdhetetlen ellenségei. Megjegyzem már a II.vh-ban is rettegtek a csatarepülőktől a harckocsizó-tábornokok (a Halál 50 órája c. filmben is Hessler ezredes első kérdése az, hogy milyen idő várható, mert ha repülésre alkalmas, akkor a szövetséges légierő szét fogja lőni a tankjait – tudta mit beszél).
A drónok pedig a jövő útja ilyen téren is.
Végül emlékeztetnék, hogy mi hívta életre a tankokat: az I. vh-ban a megmerevedett lövészárok állóháború, ahol semmilyen módon nem lehetett áttörést elérni. Az angolok rájöttek, hogy a tűzérséget közelebb kell vinni az ellenség vonalaihoz és közvetlen közelről pusztítani ágyútűzzel őket.
Mára a tankok abszolút öncélúak lettek: egymás ellen kell harcolniuk. Áttörendő arcvonalak gyakorlatilag nincsenek.
Aki azt írta, hogy a tankok a terület megszerzésének zálogai, téved: a területet a gyalogság szerzi meg és tartja uralma alatt.
Úgyhogy a PSZH fejlesztésének gondolata nem rossz, de úgy, ahogy azt fentebb írtam.
Próbálják ezeket a kérdéseket higgadtan végiggondolni.
Engem is lenyűgöznek, mint műszaki-technikai alkotások a tankok, de megsajdul a szívem, hogy mi lesz a sorsuk? Mindnek.
oshon
2021-09-27 at 08:26
Zoltai Guszti Tevedsz , az olahok hadsereget is fejlesztenek amivel sajat gazdasagukat gyarapitjak es a piacon is jelen vannak !
Lárifári
2021-09-27 at 07:04
@ Királytigris2021
Önmagában nem lett volna elég, hogy szovjet, meg hosszú hullám, hisz akkor az összes F117-est leszdhették volna, mivel azzal volt a júgó légvédelem felszerelve.
A felderítő radarok látták ugyan a lopakodót, a bemérő-vezető radarok viszont nem.
Itt jött Dani Zoltán, aki a tiltás ellenére megbütykölte, ezzel alkalmassá tette a bemérő radart arra, hogy bemérje és célkövesse a gépet.
Valamint a hetedik érzéke, hogy kiadta a parancsot a két első sikertelen bemérés után a harmadikra is (ugyanis a harmadikra már őket is bemérhetik és később rájuk küldhetnek gépeket, hogy kilőjjék őket).
Aztán pakolás, mert őket is bemérhetik.
Erre kidolgozott egy módszert, amivel felére-harmadára csökkentette a normaidőt, így viszonylag hamar (másfél óra) alatt tudtak távozni, mielőtt kaptak volna egy válaszcsapást antiradar rakétákkal. Ezen kívül a környékre több csaliradart telepítettek az antiradar rakéták zavarására.
A sikerbe az is belejátszott, ami az F117-es gyengesége volt. Mégpedig nem volt semmilyen védekező eszköz (pl. Kilőhető infracsapda)telepítve rá. Azon kívül az F117-es kitérő manőverezésre sem volt alkalmas a formája miatt. Annyira eltúlozták a lopakodás miatt, hogy abban az esetben, ha olyan manővert végeztek volna vele, lezuhant volna. Ezt kivédendő, telerakták olyan tiltó elektronikával, ami minden ilyen manővert tiltott, ha netán a pilóta próbálkozott volna.
A nagy kérdés az, hogy a jugó vezetés miért nem engedélyezte, miért tiltotta a bemérő radarok átalakítását, miért nem alakították át az összeset?
Pletykaszinten egy másik F117-est is leszedtek a délszáv háborúban. Ha minden igaz, azt Silkával, de ezt az USA tagadta, azóta sem derült ki, megtörtént-e.
Zoltai Guszti
2021-09-27 at 03:32
Látom sokan nem értik itt a lényeget.
1 Ahhoz hogy önálló iparunk legyen előbb meg kell hozzá tanulni a lakosségnak amit kell.
Példaként hoznám fel motorizécióra az 50-es évekre kiépült Tsz gépállomás hálózatot ami kehetőséget teremetett arra hogy a lakosság megismerje a motorizációt magát testközelből.
Bárhol bármit gyértnak azzal kapcsolatos ismertek kiszivárognak a környező településekre is.Erre a humán tőkére lehet majd teljesen sajátot telepíteni.
2 Azt is gyártani kell ami nem előnyős az országban ,mert létezik export is…..
3 Oláh és utódállam relációkban:
Miért baj az ha Oláhia pl 4X annyit költ erre mint mi? Mi miből fizetjük? És Oláhia?
Hány uSA hadosztály lépett a CCCP területére mitől összeomlott a CCCP?
Költsenek csak, ha 4X annyit akkor a Magyar kormány 1 egységnyi befektetése 4X -es költséget indukál az ellenfeleknél.Már a pénztárcánál elvesztették a ki se robbant háborújúkat.
Ráadásul míg nálunk 1 egység esik ki a gazdaságból náluk 4 az az annyival fékezzük a saját befeketéseket náluk…..ahol ők nincsnenek ott lehetünk mi a piacon helyettük pl..
Nem biztos hogy a hadiipar fejlesztése főleg a katonásdiról szól, pláne még most.
Királytigris
2021-09-26 at 22:37
Manteufel!
Drónokkal csak ott lehet operálni, ahol nincs légvédelem.
A páncélosokat ma már légvédelmi eszközökkel védik.
A lopakodókat a régi hosszúhullámú szovjet radarok látják.
Ilyen radarral derítette fel Dani Zoltán az F-117-est, és lőtte le.
Murphy törvényei hatnak ezerrel.
2021-09-26 at 22:34
Jöhet bármi,a légierö mindent ural.És ennél is távolibb,a müholdak.A hagyományos háborút felváltotta a gazdasági háború.Csak agyalágyult nemzetek esnek egymásnak karabéjokkal,tankokkal és egyéb játékszerekkel.
Manteufel
2021-09-26 at 21:31
Vigyázzunk, román testvéreink már készülnek Leopárd osztályunk kiegyensúlyozására. Lopakodó tulajdonságú drónokra írtak ki nemzetközi pályázatot, úgy, hogy azok minden alkatrészét Romániában kell legyártani. (pl. a Pratt &Wittney sugárhajtómű alkatrészeit?) Így bármikor képes lesz a saját gyártásban bővíteni ezt a drón flottát. Láttuk Azerbajdzsán, hogy letarolta drónokkal az Örmény páncélosokat. Fel kell készülni a lopakodó eszközök távoli felderítésére és kiiktatására.
Királytigris
2021-09-26 at 19:34
Rézmüves Gusztáv!
Az ágyúcső, valamint a célzókészülék ennek a követelménynek is eleget tesz.
Rézmüves Gusztáv
2021-09-26 at 12:18
A harckocsik nem látják el megfelelően a velük szemben támasztott követelményeket.
Hiszen azok olyan rendszerüek hogy a kilövő torony magassági igényeinek megfelelő módosításokat nem teszik lehetővé.
Például terepen egy lejtős hegyoldalon robogva a leküzdendő célt úgy lenne célszerű megvalósítani, ha a tornyot a kívánatos mértékig fel lehetne emelni.
De az elavult harckocsik nem ezzel a technikai megoldással készültek
Királytigris
2021-09-26 at 09:39
A!
Utcai harcokban van esély a kézi rakétavetőnek, csak ott meg az van, hogy a harckocsit a gyalogsága fedezi. Tehát, ha egy bátor katona megpróbálkozik a harckocsi kilővésével kézi rakétavetővel, akkor a harckocsi saját gyalogsága ezt megakadályozza.
A harckocsi kilővésének ilyen módszerrel csak akkor van esély, ha a harckocsi egyedűl van gyalogsági fedezet nélkül.
kj50
2021-09-26 at 09:19
Hesslervezérezredes
Látom nem nagyon voltál még ilyen helyen. Egy nagyobb hadgyakorlaton voltam a 70-es években az NDK területén, ahol támadást imitáltak harckocsikkal, mi védelemben voltunk szintén harckocsikkal, amikor elindult a támadás 30-40 km távolságból csak halk morgás volt halható majd ez mindig erősebb lett végül még a bokrokon levő levelek is rezegni kezdtek,majd amikor már lőtávolságban voltak és elkezdődött a csata azt nem lehet leírni. Iszonyatos amikor egy harckocsi lő a gang a robbanás valamint a fedélzeti gépfegyver ropogása a tájban alig látható szinte csak a torony látszik és a monstrum rohanása leírhatatlan, bátor legény kell legyen a talpán aki ott marad a lövészárokban és nem rohan el még a bakancsát is levetve, hogy gyorsabb legyen. Azok tudnának erről mesélni akik Irakban szemben álltak a harckocsi invázióval, attól még egy egy lehet amit kilőnek, de sokkal nagyobb a veszélye az egyes harcos kilövésének, mint forditva.
oshon
2021-09-26 at 08:46
Logikus , Királytigris es Németh – Pontosan .. pontosan ! Egyebkent az olahok iden kb 4 mld eurot koltenek a hadseregukre …
A
2021-09-26 at 00:22
Sima RPG 7 is megteszi, egy Abramset Irakban a falludzsai ostromnal két Rpg vel hatulrol elinteztek.
Királytigris
2021-09-25 at 23:07
Hesslervezérezredes!
Amíg a második világháborúban a harckocsinak a pontos célzáshoz meg kellett állni, addig a maiaknak nem kell, mert az ágyúcsővet a pörgettyűs rendszer állandóan a célon tartja, és bármikor tüzelésképes, még akár 60 km/órás vágtában is! Ez az ágyú tényleg annyira pontos, ahogy Német Ferenc is leírta, hogy 6 km-ről még a hangy f…t is kilövi.
Úgyhogy a Karl Gustávoddal nem sok esélyed maradna….
Németh Ferenc
2021-09-25 at 20:29
Hesslervezérezredes,ha megfigyeled a képen a lepárd-2 a7-est,látni fogod hogy van rajta egy kurvanagy ágyú,amivel menet közben is lelövi a hangya f…-át,van rajta egy csomó szenzor meg fogadni is tud adatokat (hálózat alapú),a páncélzata titkos,de biztos hogy sokkal védetebb az aki benne ül,mint aki egy páncéltörő rakéta mögött dekkol a mezőn(igaz talán nehezebb őt észre venni).A haderőben szükség van mind a kettőre.
Namond
2021-09-25 at 20:28
A fejlesztés teljesen rendben van, de Orbán miért privatizálja a HM alapfeladatát szolgáló, HM tulajdonú vállalkozásokat?
Királytigris
2021-09-25 at 20:13
Hesslervezérezredes!
Itt a Carl Gustav lőtávolsága:
Max. lőtávolság 350-400 m mozgó célpont ellen, 500 m álló célpont ellen, 1000 m ködgránát, illetve nagy robbanó töltettel rendelkező páncéltörő rakétagránát.
A lesből való kilővés esélyét a harckocsival úgy védik ki, hogy a harckocsikat nem egyesével, hanem nagyobb létszámban vetik be.
Szóval ha valaki elbújik egy ilyen Carl Gustavval egy bokorban és mondjuk kilő egy harckocsit, utána a többi harckocsi fasírttá lővi szét a bátor katonát. És ezt a bátor katona is tudja.. Szóval nagyon nagy bátorság kell, hogy egy nagy tömegű harkocsi támadásnaál ezzel a kézifegyverrel jelentős sikert lehessen elérni. Lásd a német panzerfaustot. Nem tudták vele megállítani a szovjet harckocsi tömeget.
A lényeg a lőtávolság különbségben van, a Rheinmatall ágyú javára.
Királytigris
2021-09-25 at 20:04
Hesslervezérezredes!
Ha egy területet el akarsz foglalni, az harckocsik nélkül nem meg.
Azért a Rheinmetall 120 mm-es L/55 űrmérethosszú sima csövű ágyú nem piskóta! Ha az elsül, oh-jaj annak akit célba vesznek vele.
A harckocsi fő fegyverzete a Rheinmetall L/44 (a 2A6 változaton L/55) 120 mm-es űrméretű, sima csövű harckocsiágyú, amelyet kétsíkú lövegstabilizátorral láttak el. A Bundeswehr két fő lőszertípust alkalmaz hozzá, a DM-33 KE APFSDS-T leválóköpenyes, űrméret alatti szárnystabilizált páncéltörő lőszert és a DM-12 MZ HEAT-MP-T többcélú, szárnystabilizált kumulatív lőszert. Ezekkel 6000 m-es távolságra lévő célokat is meg tud semmisíteni. A lőszerből összesen 42 db-ot vihet magával.
Mielőtt a rakétádat kilőnéd, már kilőttek 6 km-ről.
mutant pig
2021-09-25 at 19:59
Magyarországnak elemi érdeke felkészülni a következő világháborúra…és kimaradni belőle.
Aztán amikor már látszik, hogy melyik oldal fog győzni, akkor be lehet lépni a győztes oldalon.
Logikus
2021-09-25 at 19:08
Hesslervezérezredes
Hiába az értelmes név, de mégis hajlamos vagy átgondolatlanul hülyeségeket írni.
A drónok, kiber és roboteszközök nem sokat tudnak tenni. Nem sokat tesznek pl akkor, amikor közvetlen emberi erőre van szükség. Az emberi tényezőt nem lehet mellőzni. Sőt mi több, az ember, kell legyen a középpontban, minden más eszköz csak kiegészítő kell legyen. Az ember az, aki tud logikusan gondolkodni, és az adott helyzetnek megfelelően dönteni és nem a robot vagy a drón, stb.
Hesslervezérezredes
2021-09-25 at 18:38
Ja, és csak és kizárólag drónokra – abból minden típusra -, kiber-hadviselésre valamint robot-eszközök fejlesztésére kell/ene költeni – de arra nagyon sokat!!!
Hesslervezérezredes
2021-09-25 at 18:36
Ide is megismételem:
Ahány tank – annyi Carl Gustaff és vége a csatának.
Lehet a sok kiégett ócskavasat vinni beolvasztani, előtte még kirázni belőlük a kezelőszemélyzetből maradt kevés hamut és közös sírba temetni szegény hülyéket (akik azért – voltak – ‘hülyék’, mert elvállalták ezt a tutibukta melót).
Béke poraikra, meg a tankokéra is.
Mert minden tankot ki lehet és ki is lőnek.
Kivétel nélkül minden harcba vetett bármilyen gyártású és típusú tankot.
Mindet.
Láttam Kuwaitban 1991-ben, hogy mit is érnek a tankok.
Reaktív páncélzat??? ugyan már: tandem rakéta neki. Oszt’ annyi.
Kókadt lóf…t sem érnek.
Minden egyes tankra elköltött minden egyes fillér – ablakon kilapátolt pénz.
Aki tépi a pofáját a tankok mellett, az üljön bele, én ‘ambush’-ból ráeresztek két Carl Gustaff-ot, vagy Javelint és gyűjtök utána pár mezei virágot a sírjára.
Mindez vonatkozik a Lynx-ekre is.