Trócsányi: A közigazgatási bíróságok létrehozása a jogállamiság védelmében tett lépés

Az igazságügyi miniszter szerint a közigazgatási bíróságok létrehozása esetében olyan reformról van szó, amely messzemenően a jogállamiság védelmében születik, és aki ennek az ellenkezőjét állítja, valószínűleg félelmet akar kelteni az országban. Trócsányi Lászlót az M1 aktuális csatornán kedden arról kérdezték, hogy a nap folyamán benyújtották a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek.

A tárcavezető jelezte, önálló közigazgatási bíráskodás Magyarországon 1896-tól 1949-ig volt, 1989-ig nem. Újabb felállításával szerinte Magyarország felzárkózik az európai uniós országokhoz, hiszen a XIX. század végétől a többi között Németországban, Ausztriában és Franciaországban is ilyen modell működik, a rendszerváltozás környékén pedig a környező államok közül Csehországban, Lengyelországban és Bulgáriában is bevezették. Kiemelte: ez a bírósági ítélkezés teljesen eltér a rendes bírósági modelltől. Arra a felvetésre, hogy ellenzéki kritikák szerint új fideszes különbíróság jön létre, amelyben összemossák a bírói és végrehajtói hatalmat, Trócsányi László úgy reagált: demokráciában egy demokrata nem fél, és Magyarország demokrácia, nem kell félni. A törvény a nagy nyilvánosság előtt született meg, szakértői bizottságot hozott létre a tárcavezető, amelyben voltak bírák, a Kúria, az egyetemek képviselői, kikérték a hivatásrendek, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara véleményét. Sőt – fűzte hozzá –, a Velencei Bizottság véleményét is kikérik, mert nincs takargatnivalójuk.

Trócsányi László úgy fogalmazott: az ezzel kapcsolatos félelem az ellenzéki pártok hisztériakeltése, az Igazságügyi Minisztérium munkatársai a jogállam védelmére szegődtek. Trócsányi László hangsúlyozta: senki sem veszíti el az állását, semmi nem igaz abból, hogy B-listázzák a bírákat. A minisztert kérdezték az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács közötti közelmúltbeli vitákról is, mire ő azt mondta, a tárcának nincs befolyása arra, hogy alakul a két testület viszonya; bíznak abban, hogy a dialógus segít. Hozzátette ugyanakkor: jövőre átnézik az alkotmány egyes cikkelyeit, hogy mennyire váltak be az egyes intézményekre vonatkozó szabályok, akkor térhetnek vissza olyan kérdésekre, amelyek a közvéleményt is jobban érdeklik.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu