A küldöttek százszázalékos támogatásával választották meg Martin Schulzot a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökének vasárnap Berlinben a párt rendkívüli kongresszusán. A titkos szavazáson érvényesen voksoló 605 küldött mindegyike az egyedüli jelöltként induló politikusra adta le szavazatát. Persze, ő lett a párt kancellárjelöltje is. A küldötteket nem zavarta, hogy Schulz mindössze nyolc általánost végzett – igaz, ez az Európai Parlamentet sem zavarta, amelynek évekig ő lehetett az elnöke.
Martin Schulz ezzel új elnökválasztási rekordot állított be a több mint 150 éve működő párt történetében. Schulzot az elnökválasztás után – nyílt szavazáson – ugyancsak egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül hivatalosan megtették a párt kancellárjelöltjének. Az Európai Parlament volt elnöke köszönettel elfogadta a választási eredményt, és azt mondta: az egyöntetű és elsöprő erejű támogatás az első lépés a kancellári hivatal „meghódítása” felé vezető úton. Vetélytársát, a kancellári hivatalt 2005 óta betöltő Angela Merkelt jóval gyengébb, 89,5 százalékos eredménnyel erősítették meg pártelnöki tisztségében a Kereszténydemokrata Unió (CDU) tavaly decemberi kongresszusán.
Martin Schulz a választás előtt elmondott beszédében kiemelte, hogy a szociáldemokraták három alapelvre, a társadalmi igazságosságra, a dolgozó emberek teljesítményének tiszteletére és a mindenkit megillető méltóságra építik politikájukat. Szavai szerint az SPD elsősorban a középosztályra, a bérből-fizetésből élőkre, a kis-, vagy közepes méretű céget vezető vállalkozókra és a gyerekes családokra, „a társadalom keményen dolgozó közepére”, valamint a nyugdíjasokra számít, és az állami beruházások jelentős növelésére készül. A társadalmi igazságosság és az esélyegyenlőség erősítéséhez, a sikeres jövő megalapozásához „a fejekbe” és a közösség egészét szolgáló infrastruktúrába kell beruházni, így ingyenessé kell tenni a gyermekellátást és az oktatást a bölcsődétől az egyetemig, beleértve a szakképzést és a duális képzést. Továbbá mindent meg kell tenni „a nyugdíjak biztonságáért” – hangoztatta.
Martin Schulz a politikai vetélytársak közül a CDU/CSU-t és a jobboldali pártszövetségtől jobbra álló, a szövetségi parlamenten (Bundestagon) kívüli Alternatíva Németországnak (AfD) pártot bírálta. A CDU/CSU nagyszabású adócsökkentést ígér, ami az állam gyengítéséhez vezet, holott „gyenge államot csak a gazdagok engedhetnek meg maguknak” – mondta. A „neoliberálisoknak” meg kell tanulniuk, hogy a társadalmi igazságosság nem történelemkönyvbe való fogalom, a „deregulációs őrület” pedig veszélyezteti a demokráciát – tette hozzá. Az AfD-vel kapcsolatban kiemelte, hogy a párt „nem alternatíva, hanem szégyen” Németországnak. A többi között felidézte, hogy az AfD egyik neves politikusa szégyenletesnek nevezte a berlini holokauszt emlékművet, és 180 fokos fordulatot követelt a német emlékezetpolitikában. Az AfD nem veti ki magából az ilyen elemeket, mert szüksége van a szélsőségesek támogatására – mondta Martin Schulz.
Magyarországot is a szájára vette
Az SPD új vezetője méltányos, tisztességes választási kampányt ígért. Kiemelte: Donald Trump amerikai elnök tavalyi kampányából az a tanulság, hogy soha nem szabad hazugságokkal, hamis hírekkel és ellenségképekkel operálni, és egész társadalmi csoportokat kirekeszteni és megfosztani méltóságuktól.
A szocik nem jobb emberek másoknál, a demokratikus politikai erők pedig nem ellenségek, hanem vetélytársak
– tette hozzá. Külpolitikai témákról szólva hangsúlyozta, hogy az SPD „a legelszántabb ellenfele” a nacionalizmusnak, a populizmusnak, a demokrácia gyengítésére törő erőknek, amelyek Törökországtól Magyarországig sokhelyütt törnek előre. Egyben kiállt az EU és az uniós integráció folytatása mellett, kiemelve, hogy „Európa a válasz a globális bizonytalanságokra”.
Merkel vagy Schulz?
Martin Schulzot az SPD választmánya január végén jelölte elnöknek és tette meg kancellárjelöltnek. A párt azóta behozta lemaradását a felmérésekben addig fölényesen vezető CDU/CSU-val szemben, választói támogatottsága a 20-23 százalék közötti szintről 30 százalék fölé emelkedett. A legutóbbi, vasárnap ismertetett adatok szerint 32 százalékon áll, ami 1 százalékpontos gyengülés az egy héttel korábbihoz képest, míg a CDU/CSU változatlanul a szavazatok 33 százalékára számíthat. Az Emnid intézet adatai szerint, ha közvetlenül lehetne kancellárt választani, Angela Merkelre 46 százalék, Martin Schulzra 38 százalék szavazna. Február elején még fordított volt a helyzet, Schulz 46 százalékon, Merkel 40 százalékon állt. Ugyanakkor a Bild am Sonntag című vasárnapi lapban ismertetett adatok szerint a jelenlegi erőviszonyok alapján a CDU/CSU ellenzékbe szorulhat és baloldali kormány alakulhat Németországban, mert az SPD az egyaránt 8 százalékon álló Zöldekkel és a Baloldallal (Die Linke) szűk többséget szerezhet a Bundestagban. A Bundestag-választást szeptember 24-én tartják.
A túliskolázott migránssimogató
Martin Schulz 1955-ben született Nyugat-Németországban, ismerősei szerint közvetlen ember, megélhetési politikus. A középiskolát érettségi nélkül hagyta ott, mindössze általános iskolai végzettsége van: a középiskolai lógások után 1974-ben, 19 évesen úgy döntött, hogy politikusnak áll. Belépett az SPD-be, majd egészen 1987-ig kellett várnia egy komolyabb pozícióra: ekkor lett az észak-rajna-vesztfáliai Würselen polgármestere. Ezt a posztot egészen 1998-ig töltötte be. 1994-től az álláshalmozás jegyében az Európai Parlamentben (EP) képviselő lett. 2012-ben megválasztották az EP elnökének, majd 2014-ben újraválasztották. Az EP elnökének egyik leghíresebb mondata azután hangzott el, hogy Szegeden tárgyalt Botka László szocialista polgármesterrel, majd a Stern című magazinnak adott interjút a kvótareferendummal és a migránsválsággal kapcsolatban. Ekkor közölte:
Szeged, egy elkötelezetten baloldali város, oda bármelyik menekültet el lehet küldeni.
A 888.hu korábbi összeállítása szerint Schulznak komoly alkoholproblémái voltak (vannak?).
Forrás: MTI. Vezető kép: AFP
Facebook
Twitter
YouTube
RSS