Pesti Srácok

Az özönvíz és a gátépítő

Az özönvíz és a gátépítő



Ez az "utánunk az özönvíz" gazdaságpolitikája, ami miatt a magyar gazdaság súlyos, de elhárítható  problémákkal küzd - mondta Bajnai. Az ember pedig nézi az előkelő belvárosi szálloda tetejét, a hírek szerint még nem szakadt be. Talán magyarázni sem kell különösebben, egy olyan ember beszél egy feltételezett súlyos gazdasági örökségről, aki nemrég konkrétan csődhalmazt hagyott utódjára

PestiSracok facebook image

Néha egy kép többet mond minden szónál, Bajnai a kormányzása végén bekövetkező árvíz idején is laza öltönyben sietett a gátakra. A kormányfőnek korábban lett volna lehetősége fellépni: 2007-ben a szocialisták végre folytatni akarták a polgári kormány által megkezdett Vásárhelyi-tervet, be akarták vetetni az ÚMFT „zászlóshajói” közé, 2010-ben a Sajó Tisza-torkolatánál láthattuk ennek „sikerét”.


Erre most jön, és mivel már csak a fanatikus szocialista szavazók meggyőzésével lehet ő a balos kormányfő-jelölt, gátak és gátlások nélkül osztja az észt. Érdemes néhány pontba rendezni a Bajnai-örökséget, a lista korántsem teljes:


1. „A beruházási ráta 16-17%-ra esett vissza, ami az amortizációra sem elég.” – mondja a főszakértő. 2008 szeptemberében, a válság kitörésekor, Bajnai gazdasági minisztersége idején (ekkor már két éve felelt az ország fejlesztéseiért) így írt az egykor Bajnaiék portfóliójába tartozó Index: „Az első félévben a beruházási ráta 17 százalékra zuhant, ami az egyébként is beruházás-hiányos magyar gazdaságban ez nemcsak rövid, de különösen középtávon súlyos növekedési korlátokat jelenthet.”

2. Amikor Bajnai átadta a kormányrudat, a 2010-re várható költségvetési hiány legalább 5,4 százalék volt, csak az átadáskor még nem látott plusztételeket számítva.  Bajnai a nemzetközi szervezeteknek 3,8 százalékot ígért, vele ellentétben a jobboldali kormány nem kapott enyhítést az Európai Bizottságtól.  Viszont például éppen a nemzetközi szervezeteknek fizetett éves tagdíjra sem tettek félre pénzt, ezt már az új kormánynak kellett pótolni

3. Az IMF-adósság, talán ezzel kellett volna kezdeni: több mint 12 milliárd eurót (kb. 3500 milliárd forint) vettek fel és költöttek el a 20 milliárdos IMF-EU hitelkeretből, ennek törlesztése nagyrészt 2010 és 2014 közé esik, kisebb részben 2014-16 között esedékes. Erre mondják azt, hogy ügyes!

4. Az önkormányzati adósságállomány a 2006 végi 566 milliárd forintról 2009 végére 1075 milliárdra nőtt. 2007-től 2008-ig Bajnai Gordon önkormányzati miniszterként, 2009-től kormányfőként asszisztált. Sőt, időnként aktívan közreműködött az eladósodásban: a 2010-es költségvetéssel  majd százmilliárdot vontak el a szektortól, ahogy azt a Népszabadság is megírta, az adóterhekkel együtt a balos STOP szerint Bajnai 300 milliárdos új terheket tett az önkormányzatokra.

5. Devizahitelesek: mindmáig büszkén emlegeti Bajnai és Szigetvári a banki etikai kódexet (ezt a Gumimaci-kódex mintájára írták), aminek már az említésekor is mosolyog az állampolgár:  . 2007 április és 2010 június között 2200 milliárd forintról 5600 milliárd forintra nőtt a magyar devizahitel-állomány. Ezen az etikai kódex természetesen nem segített, de legalább a Bankszövetség ex-munkásőr elnöke most Bajnai csapatát erősíti.

6. Szociális válság: a családtámogatások csökkentése kiemelt ügy volt a Bajnai-Gyurcsány-IMF-paktumban. A lépés mögötti filozófia árulkodó, hallgassuk a most a lakosságcsökkenés miatt sopánkodó szakértőt: „És abba kell hagyni mindenféle önámítást, a legrosszabbra kell készülni. Válsághelyzetben úgy kell dolgozni, mint a harctéri sebész, aki szemben a plasztikai sebésszel nem milliméterre pontosan vág, hanem tíz centiméterrel is többet metél, hogy biztosan túlélje a beteg a sérülést.”

7. A lényeg, hogy a bankrendszer stabil legyen, tökjó ráadásul, ha az jórészt a külföldieké. Ezért aztán Bajnaiék harmadára-tizedére csökkentenék a bankadót: „Én nem azt mondtam, hogy a válság nem fog begyűrűzni, hanem azt, hogy a válság elsődleges hatásai nem lesznek jellemzők Magyarországra. Amerikában bankok mentek csődbe, Angliában bankokat államosítottak, hazánkban viszont stabil a bankrendszer, a pénzintézetek erősek, 80 százalékuk külföldi kézben van.” 

8. Bajnai szerint az Orbán-kormány miatt eleve k evesebb pénzhez juthattunk az uniós hétéves költségvetési tárgyalásokon, „hétgólos hátrányba kerültünk”, innen már csak szépíteni sikerült. Az ország számára adott első ajánlat alapja a 2008-10-es GDP-növekedésünk volt, 2009-ben Bajnai alatt ez mínusz 6,8 százalékot jelentett. Szóval a hétből kábé hat gólt Gordon kapusnak köszönhetünk.  Bajnaiék 2010 áprilisáig csak 1,4 milliárd forintot tudtak felhasználni a rendelkezésre álló 25,7 milliárd forintból, de legalább Tóta W. Árpád filmművész úr kiváló sorozatára is jutott ebből 73 millió forint. Ettől függetlenül természetesen a roppant „kritikus” méltatásokat írt a vele együttműködő NFÜ vezetőjéről, Bajnairól. Érdemes megnézni! 

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.