Pesti Srácok

Kettős mérce, hármas korona

Kettős mérce, hármas korona


PestiSracok facebook image

Alig telt el egy hét, hogy XVI. Benedek pápa lemondott, a gyors reagálású balos trollhadtestek neki is ugrottak frankón az öreg Palpatine torkának. Ha van rajta Tiara az a baj, ha nincs, akkor az. Mint a nyuszika a viccben.


Szegény XVI. Benedek minden mémgyáros álma volt, hisz ahogy haladt elő a korral, az egykor a Vatikán legmodernebb bíborosából a legkonzervatívabbá öregedő Ratzinger egyre jobban hasonlított a Star Wars főgonoszához. Nem is kellett sok a „beazonosításhoz” hisz a katolikus egyház a XXI. század liberális haladóinak szemében amúgy is összeesküvő, pedofil népnyúzó Sith-lovagrend lett.


Nem feltétlenül tisztünk megvédeni a Szentatyát, megvannak erre a maga jezsuitái, azt azonban a partvonalról is látjuk tisztán: szegény katterek úgy nyögik a kettős mérce minden terhét, Jézus a keresztfát. Erre mondhatnánk joggal: ez a dolguk, erre szerződtek. Az azonban elég mókás, hogy bár a „One Million Man March” , Martin Luther King Jr. Híres washingtoni polgárjogi felvonulása a mai napig „minden idők legnagyobb felvonulása” a baloldali történettudatban, addig szegény amcsi katolikusok hasonló méretű, és nem véletlenül ugyanarra a térre megszervezett egymilliós menetéről még csak nem is tudunk. Ez ugyanis nem éri el az ottani jogvédők és liberális körök ingerküszöbét. A liberális álláspont a pro choice, tehát ha valaki úgy gondolja, hogy ez nem az anya szíve joga, és esetleg odaszervez egy laza másfél-kétmillió embert eme nézetét alátámasztandó, úgy teheti mindezt meg, hogy ebből SEMMI hír nem lesz, se téma, se semmi. Néma csönd.


Amikor kedves kollégánk a másik poszton azon zokog, hogy a norvég Helsinki Bizottság kettős mércét alkalmaz velünk szemben, nyugodtan megnyugodhat, hogy a „double standard” gyakorlata ugyanúgy sújtja az amerikai Pro Life mozgalmat, és számos olyan szervezetet, mint amilyen például az Amerika déli részén élő spanyol ajkúak nemzetiségi mozgalmát az Azték Feltámadást. Nem tudunk semmit Mexikóról, nem tudunk a kubai ellenzékről, nem tudunk a kaliforniai indiánokról, nem tudunk az alaszkai ortodox eszkimók protestáns elnyomásáról, a louisianai francia anyanyelvűeket sújtó, és autonómiatörekvéseiket elfojtó angolszász törekvésekről. Ezek mind mind hasonló ügyek a katolikusok nyavajáihoz, a székelyekhez, vagy bármi olyan ügyhöz, ahol igazából újra és újra szembesülünk azzal, hogy nem vagyunk egyedül a büntetődorong rosszabbik oldalán.


A „mi” nézeteink, gondjaink kb. rohadtul nem izgatják a valóságban a kettős mérce követőit és alkalmazóit. (A „mi” fogalmát ezúttal kitágítottuk, egy szolidáris globális platformba tömörülve minden louisianai cajunnal, mexikói bevándorlóval, ortodox eszkimóval.) Az érdektelenséghez azonban szerencsére jó adag arrogancia is társul, hogy ha már leszarják, legalább belepofázzanak a mások dolgába. Így lesz a hollywoodi propaganda filmgyár ügyeletes gonija a katolikus vallási fanatikus, ügyeletes bunkó korlátolt degenerált pöcsfeje a mocsárlakó cajun, és így lesz az, hogy „kedves etnikai nyomozópartnernek” véletlenül sem kerül egy eszkimó vagy indián „FBI ügynök”. Mivel most épp a feketéket nagyon szeretjük, az új „etnikai bűnöző” is hirtelenjében a mexikói gengszter lett, ahogy az olasz maffiózó helyét is átvette a dél amerikai főgonosz. De hát mindegy, ez van, ezzel kell együtt élni. Pápa bácsival szemben is a legmegkapóbb amikor ateisták latolgatják a pápaválasztási esélyeket, és szemforgató posztokban „sugallják” azt, hogy a legjobb egy homoszexuális néger pápa lenne, ha már úgyis lemondott az Öreg, vagy valami tejfelesszájú liberális, aki az ostya helyett inkább egy dzsangát adogatna körbe a misén. 


A hit kérdése szerintünk is igazából a hívő és Isten dolga, a vallás meg pláne (kriptofasiszta szerkesztőségünk vallási sokszínűsége vetekszik bármely melegfelvonuláséval) ennek ellenére azon túl természetesen, hogy együtt gyűlölünk mindenkit, akik nem mi vagyunk, főleg az tart össze minket, hogy nem pofázunk bele a másik dolgába. Tehát ahogy kb. meg lehet hagyni az anglikánok belső ügyének azt, hogy miként szentelnek pappá nőket és melegeket, úgy lehetne meghagyni a katolikusok belső ügyének azt is, hogy ők meg miért nem. Az ő dolguk, akinek meg nem tetszik a mai világban aztán abszolút nem muszáj katolikusnak lennie. Olyan szabadság mutatkozik az egyházak frontján is, mintha csak a plázában lennénk, nem beszélve arról, hogy szekuralizált módon is úgymond teljes életet élhet bárki, bár erről komoly viták szoktak folyni a paleokonzervatív tutiblog füstös szerkszetőségének mahagóni asztala körül. Amit borítékolni lehet: a 800 éves jeget megtörő, és tulajdonképpen a várakozásokhoz képest meglepően jófej pápát követő új pápa is „csalódást” fog okozni a „meghatározó” körökben. Ahogy elül a fehér füst a Szent Péter tér fölött, tovább fog folyni a trollkodás, miszerint ez a pápa is csak egy a sok pedofil, konzervatív, Opus Dei-s, sátáni gonosz, nőket alázó, szexista, fasiszta, monarchista teokrata vén pöcsfej közül, aki milliók elméjét borítva ködbe építi világbirodalmát. Nem fogunk egyáltalán meglepődni. Ami meg a pápaválasztást illeti: a mi részünkről ezt a Szentlélekre bízzuk. Elvégre elvileg ez az ő dolga…


Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.