Pesti Srácok

Brüsszel az unortodoxia fellegvára

Brüsszel az unortodoxia fellegvára


Szóval akkor itt állunk megint értetlenül, egyszerű magyar emberek. Vakargatjuk a fejünket, hogy akkor most hogy is van ez. Hogy akkor most ki az unortodox, vagyis miért szitokszó az unortodoxia, ha a magyar kormány él rendhagyó eszközökkel és miért innovatív megoldás, ha az EU? Sőt! A mi hagyományos megoldásaink (is) rendre nagyobb kritikát kapnak, mint bármely EU-s „innováció”.

PestiSracok facebook image

Én magam is nehezen hittem a szememnek, amikor kávézgatás mellett az alábbi hírrel találkoztam. Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága úgy döntött, megbízza Európai Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt, hogyan érintik a magyarországi megszorítások (!) a társadalom kiszolgáltatott csoportjait, köztük a megváltozott munkaképességű embereket. Tette mindezt egy magyar állampolgár petíciójának hatására, melyben polgártársunk sérelmezte, hogy „a 2012. január 1-jén életbe lépett törvény értelmében széles tömegektől vonták meg az addig alkotmányos garanciákkal védett rokkantsági nyugdíjat, és szociális ellátássá alakították át”.


Persze az ügy nem kerülhette el az európai (?) szocialisták becses figyelmét sem. Egyből ott termett a nemzetéért aggódó (?) Göncz Kinga, aki magát nem kímélve vette a fáradságot, hogy saját delegáló állama törvényhozását kárhoztassa az EU-s intézmény előtt. A kellő felhangokkal elmondta, hogy a magyar törvény sérti a szociális biztonságot, a legvédtelenebb társadalmi rétegeket, nincs lehetőség jogorvoslatra, stb., stb. A szokásos. Noha még pár évvel ezelőtt konszenzus övezte Magyarországon, hogy igenis divat életvitelszerűen rokkantnyugdíjba vonulni, gyakran valódi ok nélkül, most, amikor mindezt az állam joggal felülvizsgálja, EU-s szinten próbálnak a lábára lépni – hazai támogatással.


Mindezt olyan helyzetben, amikor egyes tagállamok költségvetési egyensúlyának megteremtése úgy tűnik, minden eddigi szabályt felülír. Gondoljunk itt Ciprusra, ahol épp EU-IMF-ECB trojka által kikényszerített intézkedések keretén belül adóztatják meg a betétesek banki megtakarításait. Olyanokat is, melyeken állami és EU-s garancia van. Unortodox megoldás a javából, nem baj. Nem baj, hogy a fűnyíró elv alapján az egyszerű emberek megtakarításait is épp ugyanúgy elveszik, mint a Ciprust valóban „adóoptimalizálásra” használó milliárdos üzletemberekét. Értsd: a kisember ugyanúgy fizet az általa el nem követett törvénytelenségért, mint az ügyeskedő offshore lovag. Mindez persze az EU-nak nem baj. Az sem baj, hogy noha a hivatalos kommunikáció szerint a példa egyszeri és nem ragadós, Spanyolország másnap bejelentettesaját hasonszőrű intézkedését. Természetesen ez is rendben van.


Na de az, hogy Magyarország felül szeretné vizsgálni a rokkantnyugdíjakat (nem automatikusan elvenni ,na!), az persze vizsgálatot követel. Ez már nem is kettős mérce, ez jóval több. Mi a saját a szociális rendszerünk anomáliáit sem korrigálhatjuk, de ha az EU minden jóérzést és gazdasági alapszabályt fel akar rúgni a kisemberek kárára, az rendben van. És ehhez a színjátékhoz hazánk fiai és leányai mint európai szocialisták asszisztálnak a legbőszebben.


Azt kívánjuk nekik, amit az Európai Tanács főtitkárának, Thorbjorn Jaglandnak: tüntessen ki titeket Románia!

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.