Így hazudik a berlini bébihíradó
Sajnálom a német gyerekeket, Magyarországon ez elképzelhetetlen lenne, hogy a gyerekeket politikai agymosásnak vessék alá. Ha nálunk ilyen történne, akkor mindenki repülne” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pénteken a német állami televízió gyerekeknek gyártott rajzfilmhíradójáról, amelyben gyakorlatilag a demokrácia felszámolásával vádolták meg a magyar kormánypártokat. Sok szó esett már erről a különös médiatermékről, ráadásul egy bő éven belül már másodszorra démonizálják a német kiscserkészek előtt Orbán Viktor kormányát. Most vegyük sorra tételesen, hol hazudik a "fullobjektív" német közmédia:
1. A német gyermekhíradóról, mely a magyar sajtószabadság korlátozásáról beszél („Az újságírók például nem tájékoztathatnak mindig szabadon”) vezető magyar online portálok (melyek szinte egytől-egyig baloldali-liberális gondolkodásúak), tévék, rádiók és lapok természetesen szabadon számolhattak be. Más kérdés, hogy például az elhangzott teljes szöveget magyarul, szó szerint egyik vezető oldal sem közölte. Mindkét tény a korlátlan sajtószabadság bizonyítéka.
2. Már a 2012. januári első híradót kísérő hivatalos közszolgálati netes bejegyzésben szerepelt a következő állítás: „A második világháború után Magyarország más kelet-európai államokkal és Oroszországgal együtt összefogott a Nyugat ellen". Ez hazugság, hazánk a világháború után sajnos szovjet megszállás alá került és elvesztette szuverenitását, nem hozhatott önálló döntéseket.
3. A tavalyi híradóban kollektíve és leegyszerűsítő módon „az embereket” és a magyar kormányt állították szembe az alkotmányozás kapcsán. Az alkotmány ellen azonban legfeljebb néhány tízezren tüntettek. A német gyermekhíradókban ellenben nem számoltak be a több százezres kormánypárti tüntetésről, sem a kormánypárt ellenzéki kutatók szerint is kétmilliós szavazótáboráról.
4. Ugyancsak a tavalyi híradóban tévesen állították, hogy a kormány változtatta meg az Alkotmányt. Az új alkotmányt, az Alaptörvényt a demokratikusan választott alkotmányozó szerv, az Országgyűlés fogadta el, a szükséges kétharmados többséggel. Két ellenzéki párt képviselői viszont önként kivonultak az alkotmányozásból és hetekig nem jártak be munkahelyükre, azóta egyébként mindkét párt kettészakadt, saját bevallásuk szerint egyebek mellett értékrendbeli különbségek miatt (ergo maguk közt is nehezen lehetett volna egységes véleményük egy alkotmányról).
5. Azt is állították: „a kormány növeli a hatalmát és csökkenti a többi pártét”. Az Alaptörvény VIII. cikke szerint a pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak, mert a végrehajtó hatalom ugyebár a parlamenti többség által támogatott kormány. Németországban máshogy lenne? Ráadásul konkrétumokról ismét nem beszélnek.
6. „A kormány azt reméli, hogy az új bírók úgy döntenek majd, ahogy a kormány akarja.” - mondta az első, 2012-es videó. A vádat gyakorlatilag utólag cáfolja, az új bírák független működését viszont igazolja a második filmecske alaptalan vádja, miszerint a kormány korlátozná az Alkotmánybíróság jogköreit.
7. „A magyar újságírók nem tudósíthatnak mindig szabadon, vannak például rádióállomások, amelyek nem kapnak tartós működési engedélyt, mert a kormányról nincs jó véleményük, és ezt nyíltan el is mondják” – mondták a műsorban, valószínűleg a Klubrádióra utalva. A Klubrádió mindvégig működött, és rendelkezik tartós működési engedéllyel. Ezt utólag magát meghazudtolva a német közszolgálat is beismerte.
8. „A kormány azt szeretné elérni, hogy az emberek az újságokból, a rádióból és a tévéből csak jó híreket halljanak róla” – állítják. „Melyik kormány nem?” - kérdezhetnénk. Természetesen ennek a vádnak ilyen formában semmi értelme nincs, az első pontban írtak itt is érvényesek.
9. Újabb vád: „A magyar politikusok többsége úgy döntött: az ország legfontosabb bíróságának ezentúl sokkal kevesebb jogosultsága lesz.” Ezzel szemben az Alkotmánybíróságnak nem lesz kevesebb jogosultsága. Tartalmi kérdésekben eddig sem dönthetett az alkotmánymódosítások alkotmányellenességéről, ezt korábban többször maga mondta ki. A testület korábbi határozatainak figyelembevétele továbbra is megengedett, de nem automatikus (az alkotmány szerint korábban sem volt az, ráadásul a bírák többször korábbi határozatukkal szembemenve döntöttek).
10. A kritikus második gyermekhíradó arra hivatkozik, hogy „a magyar politikusok olyan dolgokat tettek, amelyek az Európai Unióban így nem megengedettek”. Konkrét szabályokra azonban – az uniós vezetők gyakorlatához hasonlóan – a német gyermekhíradó szerkesztői sem utalnak.
Vajon mit kapnánk a nyakunkba, ha a magyar közszolgálati televízió elemezné a német demokráciadeficitet? Mondjuk az NSZK fegyverszállításait nem demokratikus országoknak, amelyről a német kormány mélyen hallgat. Ezt a minap német szövetségi elnök is kifogásolta. Reméljük a német gyerekek is tudnak arról, amiről a The European nevű német nyelvű vitaoldal balos szerzője így írt: „Majdnem minden háborúban, polgárháborúban és fegyveres konfliktusban, világszerte ölnek meg gyerekeket, nőket és férfiakat német fegyverekkel.” Segíthetünk a bébifész-news szerkesztőinek?
