Pesti Srácok

Geszti, a Szadesz Ron Werbere

Geszti, a Szadesz Ron Werbere

Elnézve az ARCóriásplakát-kiállítástvalóban elkezdődött a kampány. Geszti Péter akár be is léphetne valamelyik ellenzéki pártba. De minimum PR-osnak, marketingesnek alkalmazhatnák. (Lehet, hogy miközben e sorok íródnak, már meg is történt.) Az összefogni képtelen baloldalnak úgyis csupán egyetlen közös nevezője van: az Orbán- és fideszgyűlölet. Mást nem is igen tudnak mondani. Program nuku, vezető nincs. És ahogy nemrég kiderült: most már közös lista sem lesz. (Sírni azért nem fogunk!) Csak a gúnyolódás, a fikázás megy. Ebben pedig MC Gesztenye nagyon ott van a szeren!

PestiSracok facebook image

A Geszti által életre hívott és máig irányított ARC óriásplakát-kiállítás szépen illeszkedik az ellenzék végletekig lebutított politikai kommunikációjába. Fűszerezve némi magyarellenességgel. Mert az olyan „laza”. Olyan liberális. Ráadásul Geszti egykor már kokettált a megszűnőben lévő, de halálában is ártó szadesszal. (akik 415 millió forintos tartozást hagytak maguk után, amit az adófizetők pénzéből akarnak majd rendezni.) 2002-ben Geszti volt az SZDSZ kampányának „ötletembere”. Jó pénzért szidta az első Orbán-kormányt. Mondhatni ő volt a „Szadesz Ron Werbere”. Aztán 2006-ban még a pletykalapok is tele voltak avval, hogy Geszti fontolóra vette a választásokon való elindulást. Majd ezt mégsem tette meg. (szerencsénkre!) Inkább elment énekelni. (szerencsétlenségünkre!) De a választási kampányba azért segített egy kicsit az SZDSZ-nek. Ne felejtsük el: ez akkor történt, amikor a Szadesz hathatós segítségével tombolt és rombolt a gyurcsányizmus.


A 13. ARC óriásplakát-kiállítást végigjárva jól tapintható a jövő tavaszi kampányra való készülődés. A győztes, köztérre végül kikerült „művészeti alkotások” szinte kivétel nélkül politizálnak. Ez önmagában még nem is lenne olyan nagy baj. A mondanivaló viszont igencsak egyoldalú. Minden magyar létében való gyalázása, aki ennek az országnak a megmentését nem az ún. baloldaltól várja. A fő téma persze a nemzeti trafik, de mondjuk ez érthető...


Mivel Geszti csapata közismerten és bevallottan liberális, így nincs min csodálkozni. Jövőre választások lesznek – így még inkább érthető a politikai alapvetés. (A Népszava online nagy boldogan igyekezett is elsőként kirakni a politikai tartalmú képeket.) Szólásszabadság és demokrácia van, így elviekben nem is kellene fennakadni ezen a történeten. Gesztiék viszont átléptek egy határt. Ugyanis nemcsak a kormányon, hanem a nemzeti jelképeken, a magyarság hagyományain és általában a magyarokon gúnyolódnak. Ez pedig elfogadhatatlan. Még akkor is, ha igazából megszokhattuk már ezt a liberálisoktól.


D. Tóth Kriszta írt bevezetőt a kiállítás pályázatához. Most, hogy már nem köztévés, újra van véleménye a világról... Vajon kik azok az "agresszív kismagyarok"?

A tavalyi kiállítás fő motívuma a „-...jó kedvel, bőséggel...” sorok gúnyos szituációkba való újraértelmezése volt. A nemzeti himnusz alázása más országokban ugyanolyan bűncselekmény, mint a rasszizmus, vagy az antiszemita közbeszéd. Az idein a „nemzeti” szó fikázása a fő csapásirány. Kigúnyolják a nemzeti színeket, a zászlót, az összetartozást, a határon túli magyarokat és a történelmi jelképeket. De alázó plakát készült például a magyar rendőrség tisztavatásáról is. Mert ezeknek semmi sem szent!


Szégyen, de a magyarellenes kiállítás az Ötvenhatosok terén látható (évek óta...) A Hősök tere és a Rákosi által leromboltatott Regnum Marianum Templom emlékműve között.


Miért nem fér bele a szólás- és a művészi szabadságba a magyarellenesség? A válasz pofonegyszerű. Tegyük fel, hogy a következő hónapban jön egy reklámcég, pályázatot hirdet, majd köztérre teszi az elkészült alkotásokat. A téma a feketék kigúnyolása. A plakátok között pedig huhogó, fán csimpaszkodó színesbőrű embereket láthatunk. Vagy meghirdetünk egy pályázatot, amin esetleg az angol embereket, az angol királyi jelképeket fikázzuk és alázzuk halálra. Elfogadható lenne mindez? Nyilván nem! Mert átlépné a szólás- és művészi szabadság határait. Közösségeket és embereket sértene meg méltóságukban oly módon, ami elfogadhatatlan.


Úgy látszik, hogy a liberális Geszti szerint a magyar nem tartozik a védenedő kategóriába. A magyart lehet gyalázni és alázni. A magyarság történelmét, hagyományait és értékeit szerintük be lehet sározni. Ezt nevezik kettős mércének!


A celebként is jól kereső MC Gesztenye szépen jelképezi a hazai liberális értelmiséget. Rugdossa hazáját, kigúnyol mindent, ami magyar. A másságot a végletekig védi, hangosan kiabál a kirekesztés ellen, miközben a saját népét utálja. Voltaképp kirekeszti a magyart.


Honnan ez a zsigeri gyűlölet? Miért e magyarellenesség? Kinek jó mindez?

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Péter Gábor, Popper Péter és a hallgatás daganatos fala

Vezércikk 2019 augusztus 23.
Nulla, azaz nulla darab cikk jelent meg Popper Péterről azóta, hogy a Válaszonline-ban, majd a PestiSrácokon is megjelent a szennyes múltja. A pszichológus pénzért tanította az állambiztonsági tiszteket a különböző praktikákra, és minden erejével a galerik, az üldözött fiatalok ellen dolgozott. Miért hallgat erről a média? A baloldalit még értjük, de a „másik”? „A szerelem lopakodó gyilkosa a lustaság” – mondta Popper. „A társadalom rákja a hallgatás” – írja főmunkatársunk. Vezércikk.