Pesti Srácok

Wilfried Martens emlékére

Wilfried Martens emlékére

Szomorú dologról kell írnunk. Megemlékeznünk... Mert így hozta az élet. Melynek van humoros, vidám és sajnos van szomorú oldala is. Hosszan tartó, méltósággal viselt betegségben, 77 éves korában elhunyt Wilfried Martens, volt belga miniszterelnök, az Európai Néppárt elnöke. Kereszténydemokrata államférfi. A magyarok őszinte barátja. Isten nyugosztalja!

Hogy nekünk, magyaroknak, mi közünk egy belga politikushoz? Miért fontos őriznünk emlékét egy többszörös belga miniszterelnöknek? Nos, erre több válasz is adható. Egyrészről a magyar nép felé nyújtott baráti jobbkeze, a „magyar ügyek” felkarolása és védelme végett; másrészről pedig azon értékrendszer miatt, amit az egyre inkább morális válságba zuhanó európai civilizációban képviselt. Mint ember, mint filozófus és teológus, illetve mint közéleti szereplő.A szó eredeti, nemes értelmében: mint politikus. Azaz a közösséget szolgáló, a hagyományos európai értékrendet, a kereszténységet, a demokráciát és társadalmi igazságot kérlelhetetlenül védelmező nagy formátumú, másokat is inspiráló ember. Egy nemes ember. Amelyből sajnos egyre kevesebb akad az elembertelenedett, idegtépő versenyalapú, materialista Európában.

PestiSracok facebook image

Csütörtök óta egy nagyon fontos gondolkodó, egy nagy hatású politikus nélkül kell folytatnunk az európai, morális és gazdasági válság elleni küzdelmet. De politikai-szervezési erőfeszítései jócskán túlélik a húsvér embert. A többek közt általa alapított Európai Néppárt létezik és virul. Értékekért küzd Martens halála után is. Habár az önző gazdasági érdekcsoportokkal összefonódó európai baloldal és a több ezeréves hagyományokat és kultúránkat romboló, teljes mértékben öncélú liberális hegemónia megszabadult egy kérlelhetetlen ellenfelétől, de ami és akik utána maradtak, folytatják a küzdelemét. Európáért, a keresztény értékekért, a hagyományokért. Az emberi közösségekből fakadó moralitásért és a boldogságért. Patetikusan ugyan, de az európai civilizáció megmaradásért.


Wilfried Martens belga miniszterelnökként is a hagyományok, a nemzeti értékek, a keresztény moralitás védelmezője volt. Egy vészterhes időszakban. Azokban a 80-as években, amikor politikai válságok sora sújtatta hazáját, sosem adta fel, holmi pragmatizmus nevében az általa képviselt értékeket. Olyan ember és politikus volt, aki tudott ugyan kompromisszumokat kötni, de az európai értékekből sosem engedett a liberális rombolással szemben. Egy ritka, sajnos kihalófélben lévő kereszténydemokrata generáció tagja volt – olyan, akinek az értékek mindig előbbre valóbbak, mint a hétköznapi anyagi érdekek. Aki úgy tudott politikus maradni, hogy sosem adta fel értékeit és elveit az anyagi érdekekkel szemben. 

Filozófus volt, bölcs államférfi, aki nemcsak reklámként öltötte magára a kereszténydemokrata gúnyát. Aki valóban hitt a több ezer éves Európában és annak megmaradásában. Ezt képviselte miniszterelnökként, majd európai politikusként is. Ha a tényeket nézzük, akkor Martens a Kereszténydemokrata és Flamand párt (CD&V) elnöke volt 1972 és 1979 között. A belga szövetségi parlament képviselője 1974-től 1991-ig, majd szenátor három éven át. Belgium miniszterelnöke – egy rövid megszakítással –1979-től 1992-ig. Közben 1976-ban alapító tagja, illetve 1992 óta folyamatosan vezetője a – ma már az összes európai jobközép pártot, köztük a Magyarországon kormányzó Fideszt és a KDNP-t is tömörítő – Európai Néppártnak. Gyakorlati munkásságnak köszönhetően ma ez a legnagyobb európai néppártokat tömörítő szövetség. 38 ország 71 szervezete képviseli ebben a szövetségben a kereszténydemokrata értékrendet.

Magyarországhoz való viszonya mindig erős volt. Már miniszterelnökként is többször járt a 80-as évek forrongó és változások előtt álló országunkban. Támogatta az ellenzéki erőket és próbált kompromisszumokat kiharcolni az egyre gyengülő Kádárral szemben. Szívére vette kelet-Európa sorsát. Szívére vette a magyarok életét.


De a rendszerváltás után is kiállt mellettünk. Itt járt 2006. október 23-án, beszédet mondott az akkor még ellenzékben lévő Fidesz gyűlésen. Közvetlenül a brutális rendőrterror előtti órákban. Élesen bírálta a Gyurcsány-kormány gazdasági pragmatizmusmát, illetve az oktatást és a kultúrát erőszakos liberalizmussal átalakítani akaró erőket. És lőn... Az utókor igazolta akkori aggodalmait. A Gyurcsányizmus szociálliberálizmusa tönkrevágta az országot. Morális, kultúrális és gazdasági válságba taszította hazánkat. Mintha a proféta szólt volna Wilfried Martensből 2006-ban. 



Martens az elsők között volt, aki szót emelt az Európai Parlamentben a gyurcsányi szemkilövetők és a rendőrpribékek ellen. Az emberi jogokat egyébként mindig oly következetesen védő európai liberálisok nem álltak mellé. Az Európai Parlament nem ítélte el a Gyurcsány-kormány jogtipró lépéseit. A szégyenletes, politikai hátterű rendőrterrort.


Wilfried Martens küzdött a magyarokért. Még akkor is, mikor azt érezte, hogy szembe kell ezért mennie az európai liberális hegemóniával. Küzdött, mert szívén viselte a magyarok sorsát. És küzdött, mert az egész élete az európai hagyományok, a kereszténység és a demokrácia védelméről szólt.


Az utóbbi időben, a betegsége ellenére is aktívan dolgozott. Élete utolsó másodpercéig kiállt az elvei és Magyarország mellett is. A Tavares-jelentést sem fogadta el. Politikai hecckampánynak tartotta. Amelyről utóbb szintén kiderült, hogy a hazai szocialisták gerillamunkája volt. Martens mindig védte a magyar demokráciát.


Elment egy kereszténydemokrata filozófus, egy igazi nagy államférfi. Egy megalkuvást nem ismerő, izig-vérig európai ember. A több ezer éves civilizációnk védelmezőjét vesztette el Európa. És a magyarok régi barátját.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.