Pesti Srácok

Mindeközben négy láb jó, két láb rossz

Mindeközben négy láb jó, két láb rossz

Pengeéles odamondást olvashattunk az index mindeközben rovatában. A több sebből vérző cikk arról szól, hogy Koszorús Ferenc márpedig ugyanoda járt, mint Szálasi (l. Ludovika), és Farkas Ferenc, tehát a Ludovika náci volt. Az írás elkészültének apropóját az teremtette, hogy Hende Csaba Kövér Lászlóval együtt leleplezte Koszorús Ferenc mellszobrát. No de mégis, ki is volt ez a Koszorús Ferenc? Azon kívül, hogy kiváló páncélos csapattiszt volt, ő akadályozta meg Budapesten a Horthy ellen irányuló nyilas csendőrpuccsot, és megmentette a budapesti zsidóság jelentős részének életét. A hírnek álcázott publicisztika pedig rávilágít, hogy a ballib oldalon olyan Bourbonok ülnek, akik semmit sem tanultak, de sokat felejtettek.

Templomhegyi Nyerőkő

Segítsünk nekik egy kicsit. Először is a logika: attól, mert valaki egy iskolába járt egy tömeggyilkossal, még nem hiszem, hogy maga is tömeggyilkos lenne. Sőt, horribile dictu, a tömeggyilkos tanárai sem. Nomármost könnyen belátható, hogy attól az intézménytől, amelyből távozva valaki rossz útra tér, nem kérhetjük számon az elkövetett cselekményeket. Ez a logika oda vezetne, hogy Braunaut fel kellene égetni, hiszen ott született Hitler, vagy mondjuk ez az állítás is megállná a helyét: Sztálin papneveldébe járt, Sztálin kommunista lett, tehát mindenki, aki papneveldébe járt, az kommunista. Meg tömeggyilkos.

Négy láb jó, két láb rossz.

PestiSracok facebook image

Ássunk kicsit mélyebbre, mi is van a dolog mögött tulajdonképpen? Ez egy ideológiai lövészárok-harc, amely egészen pontosan 1944. december 21-én kezdődött, amikor az Ideiglenes Nemzetgyűlés Debrecenben elfogadta a „Szózat” nevű dokumentumot. Valahol ott kezdődött el az, hogy országpusztító fasizmus – cezúra – országépítő kommunizmus. A cezúrát azért jegyeztem meg, mert az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnökét Dálnoki Miklós Bélának hívták, aki a – szintén ez a –

Horthy-féle október 15-i kiugrási kísérlet

hatására volt szíves átfáradni a szovjet oldalra. Meglehetősen zavaros korszak volt, de már akkor látszott, hogy a kommunisták, jelszavukat - a múltat végképp eltörölni – egészen komolyan fogják venni. Ezt meglehetősen sajátos módokon gondolták elérni, ilyen volt például az ÁVO létrehozása, amelyet, nem törődve a szimbólumokkal, teljes nyugalommal telepítettek az Andrássy út 60-ba. A kisnyilasok és kommunisták - ávósok között aztán nagyon hamar megkezdődött az átjárás, a nyilaskeresztes Csepelből pedig pillanatok alatt lett vörös. A kommunista politikai és ideológiai harc zászlói magasra emelkedtek, és pár éven belül, aki egy kicsit másképp gondolta a dolgokat, mehetett börtönbe, Recskre, vagy épp külföldre. Ez a kultúrkampf végül oda vezetett, hogy bármi, ami 1945 májusa előtt intézményileg létezett, az nyilvánvalóan arra volt csak jó, hogy a „Horthy fasizmus”-t erősítse, tehát mint ilyen kiirtandó, megszüntetendő, bezúzandó. Ne felejtsük el, hogy hazánk

egyik hivatalban levő, demokratikusan megválasztott miniszterelnökének

például emigrálnia kellett (épp ’47 június 1-én). Így járt el Koszorús Ferenc is. A rendszer amúgy pont annyira volt humánus, amennyire az ilyenek lenni szoktak, felfalta saját gyermekeit is. Ries István szocdem igazságügy-miniszternek például a heréit verték annyira szét az ávós elvbarátok, hogy belehalt. És a

„Laci, ha élne, de közénk lövetne”

bon mot-ja igen sokáig nem vesztette el aktualitását. A maradék 45 évben pedig arról szólt a kommunista mese, hogy minden eszközzel egy alternatív, másik világot teremtsenek. Így aztán a kiüldözöttek közül például Márai, Wass Albert, az elhallgattatottak közül például Hamvas Béla műveit nem olvashattuk. Utóbbit személyesen Heller Ágnes nagy tanítómestere Lukács György – más néven Túros Lukács – intézte el.

Mehetett is talicskázni.

Amikor pedig 1990-ben demokratikus kormány alakult, még sokáig ugyanazt a nótát fújták. Így lett az Antall kormány horthysta, urizáló, fasisztoid, aztán Orbán már egyenesen fasiszta. A jó hír az, hogy a lukácsisták még mindig köztünk járnak, a szellemi örököseik pedig ugyanazt mantrázzák. Csak sajnos ezzel már többször megbuktak. Feledékeny Bourbonok.

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!