Pesti Srácok

Mindeközben négy láb jó, két láb rossz

Mindeközben négy láb jó, két láb rossz

Pengeéles odamondást olvashattunk az index mindeközben rovatában. A több sebből vérző cikk arról szól, hogy Koszorús Ferenc márpedig ugyanoda járt, mint Szálasi (l. Ludovika), és Farkas Ferenc, tehát a Ludovika náci volt. Az írás elkészültének apropóját az teremtette, hogy Hende Csaba Kövér Lászlóval együtt leleplezte Koszorús Ferenc mellszobrát. No de mégis, ki is volt ez a Koszorús Ferenc? Azon kívül, hogy kiváló páncélos csapattiszt volt, ő akadályozta meg Budapesten a Horthy ellen irányuló nyilas csendőrpuccsot, és megmentette a budapesti zsidóság jelentős részének életét. A hírnek álcázott publicisztika pedig rávilágít, hogy a ballib oldalon olyan Bourbonok ülnek, akik semmit sem tanultak, de sokat felejtettek.

Templomhegyi Nyerőkő

Segítsünk nekik egy kicsit. Először is a logika: attól, mert valaki egy iskolába járt egy tömeggyilkossal, még nem hiszem, hogy maga is tömeggyilkos lenne. Sőt, horribile dictu, a tömeggyilkos tanárai sem. Nomármost könnyen belátható, hogy attól az intézménytől, amelyből távozva valaki rossz útra tér, nem kérhetjük számon az elkövetett cselekményeket. Ez a logika oda vezetne, hogy Braunaut fel kellene égetni, hiszen ott született Hitler, vagy mondjuk ez az állítás is megállná a helyét: Sztálin papneveldébe járt, Sztálin kommunista lett, tehát mindenki, aki papneveldébe járt, az kommunista. Meg tömeggyilkos.

Négy láb jó, két láb rossz.

PestiSracok facebook image

Ássunk kicsit mélyebbre, mi is van a dolog mögött tulajdonképpen? Ez egy ideológiai lövészárok-harc, amely egészen pontosan 1944. december 21-én kezdődött, amikor az Ideiglenes Nemzetgyűlés Debrecenben elfogadta a „Szózat” nevű dokumentumot. Valahol ott kezdődött el az, hogy országpusztító fasizmus – cezúra – országépítő kommunizmus. A cezúrát azért jegyeztem meg, mert az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnökét Dálnoki Miklós Bélának hívták, aki a – szintén ez a –

Horthy-féle október 15-i kiugrási kísérlet

hatására volt szíves átfáradni a szovjet oldalra. Meglehetősen zavaros korszak volt, de már akkor látszott, hogy a kommunisták, jelszavukat - a múltat végképp eltörölni – egészen komolyan fogják venni. Ezt meglehetősen sajátos módokon gondolták elérni, ilyen volt például az ÁVO létrehozása, amelyet, nem törődve a szimbólumokkal, teljes nyugalommal telepítettek az Andrássy út 60-ba. A kisnyilasok és kommunisták - ávósok között aztán nagyon hamar megkezdődött az átjárás, a nyilaskeresztes Csepelből pedig pillanatok alatt lett vörös. A kommunista politikai és ideológiai harc zászlói magasra emelkedtek, és pár éven belül, aki egy kicsit másképp gondolta a dolgokat, mehetett börtönbe, Recskre, vagy épp külföldre. Ez a kultúrkampf végül oda vezetett, hogy bármi, ami 1945 májusa előtt intézményileg létezett, az nyilvánvalóan arra volt csak jó, hogy a „Horthy fasizmus”-t erősítse, tehát mint ilyen kiirtandó, megszüntetendő, bezúzandó. Ne felejtsük el, hogy hazánk

egyik hivatalban levő, demokratikusan megválasztott miniszterelnökének

például emigrálnia kellett (épp ’47 június 1-én). Így járt el Koszorús Ferenc is. A rendszer amúgy pont annyira volt humánus, amennyire az ilyenek lenni szoktak, felfalta saját gyermekeit is. Ries István szocdem igazságügy-miniszternek például a heréit verték annyira szét az ávós elvbarátok, hogy belehalt. És a

„Laci, ha élne, de közénk lövetne”

bon mot-ja igen sokáig nem vesztette el aktualitását. A maradék 45 évben pedig arról szólt a kommunista mese, hogy minden eszközzel egy alternatív, másik világot teremtsenek. Így aztán a kiüldözöttek közül például Márai, Wass Albert, az elhallgattatottak közül például Hamvas Béla műveit nem olvashattuk. Utóbbit személyesen Heller Ágnes nagy tanítómestere Lukács György – más néven Túros Lukács – intézte el.

Mehetett is talicskázni.

Amikor pedig 1990-ben demokratikus kormány alakult, még sokáig ugyanazt a nótát fújták. Így lett az Antall kormány horthysta, urizáló, fasisztoid, aztán Orbán már egyenesen fasiszta. A jó hír az, hogy a lukácsisták még mindig köztünk járnak, a szellemi örököseik pedig ugyanazt mantrázzák. Csak sajnos ezzel már többször megbuktak. Feledékeny Bourbonok.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.