Der Schwule – a buzi

(avagy a Nagy Magyar Nyelvtani Offenzíva)

A mostani genderőrületben, amikor a hímnemű és nőnemű szavakon lovagol immáron a teljes megbolondult ballib banda, élén a Trudeau nevű kanadai miniszterelnökkel, meg kell jegyeznem: mi már rég túl vagyunk ezen.

Amikor a magyar diák elkezd nyelveket tanulni, rögtön találkozik egy elmaradt fasiszta megkülönböztetéssel, amit a legtöbb germán ráaggat a szókészletére: a nyelvtani nemekkel. Na, mindig is megmondtam: a magyar nyelv felsőbbrendű, és a végén úgyis nekünk lesz igazunk. A vitatott eset úgy esett, hogy Justin Trudeau ballib kanadai miniszterelnök kijavított egy fiatal nőt „mankind”- (emberiség) ról peoplekind (emberiség)-re. Látható: a magyar nyelvben nincs különbség.

Tehát, itt az ideje a genderőrülteknek felajánlani édes patakként csörgedező magyar nyelvünket.

Én mindig agybajt kaptam, amikor a német még egy francos ajtónak is nemet adott – Die Tür – az ajtónő például. Ha a kedvesem beteszi a szekrénybe a blúzát, akkor elég nagy a keveredés van: Der Schrank –(szekrényfiú) ba teszi be a Die bluse-(blúzlány)-át. Vannak transzvesztiták is a német nyelvben: az indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést elszenvedő Das-ok. Das Kleid (a ruhabuzi) például. Na ő egyszerűen eldönthetetlen, merre szeretne orientálódni, már a nemek tekintetében biztosan. Ezeket a szavakat pedig ugye még ragozni is kell -, s utólag be kell lássam, a genderizmus talaján állva, annak tükrében: a magyar őseink sokkal, sokkal okosabbak voltak.

Nálunk nincs megkülönböztetés, a nemekre utalunk legfeljebb, de senkit nem hozunk rossz, netán kényelmetlen helyzetbe.

Példát kell hoznom: der Schwule – a buzifiú. Ez a helyzet a melegekkel is, a „meleg” kitartóan der Schwule – a melegfiú -szóként jön ki a magyar-németben. Márpedig, álláspontom szerint a nők is lehetnek melegek. Tehát, a buzifiúnak a német diszkriminatív nyelvtani gondolkodás szerint férfinak kell lennie. Márpedig, a magyar nyelv az ő páratlan nagyságában például teljesen demokratikusan csak annyit mond: a buzi. (Most tekintsünk el attól a kérdéstől, hogyan is alakulhatott ki ez a szó. Például ne tegyük fel azt a kérdést, hol van Buz település.) Az angolok a bonyolult germán nyelvtanon már egy kicsit fejlesztettek, ugyanakkor még mindig komoly bajok vannak azzal a latin-germán-normann katyvasszal. Gondolok itt arra, hogy a he-she (őfiú és őlány) dichotómia továbbra is meghatározza a gondolkodásukat.

Ha például azt a mondatot leírom magyarul, hogy „Ő elment bevásárolni.” akkor semmi, de semmi esetre se diszkriminálok.

Ellentétben az angol és főleg a német elnyomókkal, akik folyamatosan jönnek a hátrányos megkülönböztetéssel. He went shopping. Mondaná az angol – s máris megsértette például azokat, akik nem férfinak érzik magukat. Egyszerű külső, elsődleges és másodlagos nemi jellegekre alapozva diszkriminálnak embereket! A német még rosszabb! Például a der Kaufladen -t (az üzletfiú) vagy a das Geschaft (az üzletbuzi)-t választja-e aki elindul bevásárolni? Na? Máris választani kell? Node ne álljunk meg itt!

Ott vannak még a franciák. Ezek a diszkriminatív disznók!

Például a la robe (a ruha) szóval azonnal megsértették tömegek érzékenységét! Hiszen – kapaszkodjunk meg – a ruha alapvetően n ő n e m ű!!! Márpedig, kapaszkodjunk meg, vannak férfiruhák is. S hol maradnak a melegek? Mi, magyarok itt és most tesszük le a nagyesküt, hogy soha nem teszünk senki között semmilyen nemi különbséget beszédünkben. S arra kérjük az amúgy nagyra becsült kanadai, továbbá a német, angol és egyéb germán nyelvjárásokat beszélőket, szóval a világ számos népcsoportját, ne diszkrimináljanak még nyelvtanilag se a nemek között. Mi a hátrányos megkülönböztetést már rég eltöröltük nyelvünkből, de atyai türelemmel nézzük próbálkozásaikat, adunk nekik pár évet esetleg, ha magyarul szeretnének megtanulni. Azonban annyit azért megjegyeznék, hogy vannak még problémák a spanyolokkal is…