Pesti Srácok

Az oknyomozásnak álcázott társasági rovatról, ami miatt megint nem tört ki a forradalom

Az oknyomozásnak álcázott társasági rovatról, ami miatt megint nem tört ki a forradalom

Nem kisebb feladatot vállalt magára az egyesek szerint valódi ellenzékként viselkedő, de sokszor idegen titkosszolgálati üzenőfüzeteként is funkcionáló haladó média, minthogy úgy billenti meg a fennálló politikai viszonyokat, hogy egyúttal felidézi és újrateremti a legszebb kommunista hagyományon, az irigységen alapuló társadalmi lincshangulatot. A terv tökéletes volt, Gyurkabácsi végtelen pénzt áldozott a műveletre, de egy apró kis banánhéjon mégis elcsúsztak: 2018 van.

Magyarország már nem az a posztkommunista ország, ami volt. Nincs konkrét információm, nem tudom, volt-e valami gyors szociológiai felmérés, társadalmi szonda, hogy mi csapódott le az haladó média által tolt,

„míg a gazdagok gazdagodnak, a nép nyomorog”

PestiSracok facebook image

narratívából, mennyien lettek dühösek attól a gondolattól, hogy gazdag emberek drágán nyaralnak, de tippem szerint semmi. Az egyre dühödtebb utánközlések és egyre durvább ráerősítések alapján közéleti vákuumba hullott az egész – és ez így van rendjén.

A történet ismert, nem kevés pénzt áldoztak arra az illetékes elvtársak és elvtársnők Gyurkabácsi IDKFA kasszájából, hogy mindenki szemét kiverje a rettenet: nagyon gazdag emberek roppant drágán nyaraltak, tovább a Videoton FC, vagy ahogy mostanában nevezik, MOL Vidi exkluzív, VIP vendéglistáján szerepelt Orbán Viktor is. Sikerrel jártak, mert több ember hallott erről a „rettenetről”, mint a Sargentini-sejtésről, csak azt nem tudják, miért kell, hogy ez őket zavarja. Én sem tudom, de nagyobb baj, hogy példának okáért a sokak által csak titkosszolgálati üzenőfüzetnek tartott Dezső András sem tudja, pedig a sokadik cikkben foglalkozik vele. Most ott tart az ügy, hogy cselesen a kormánypárti reakciókat gyűjtik csokorba némi heheherészés közepette, hogy milyen rosszul védték ki a nem is létező vádakat.

  • Ezek a beszélgetések a következőképpen néznek ki: Vád: Maga szerint nincs ezzel semmi baj? Védelem: Mivel? Vád: Hogy képzeli? Védelem: Pardon? Vád: Ez elfogadhatatlan! Védelem: Pontosan mi elfogadhatatlan? Vád: Hát nem érzi? Védelem: Mit? Vád: Tényleg nem érzi? Védelem: Micsodát? Vád: Ez elfogadhatatlan! Védelem: Micsoda? Vád: Ezt magyaráznom kell? Védelem: Mit? (...) és így tovább. Végtelen ciklus.

Mert tényleg csak annyi történt, hogy gazdag emberek nem a badacsonyi szabadstrandra mentek lángosozni, vagy a szomszéd italmérés kupolatermét bérelték ki, hanem jó drágán kölcsönzött géppel lezúztak az Adriára, hogy ott egy jó drágán lízingelt luxusjachtba pattanva luxusjachtoljanak.

Ejha, tolhattak volna egy kebabot is Siófokon...

A haladó sajtó önmaga hatása alá került. Annyit mondogatták, hogy minden második magyar éhezik vagy külföldön van, hogy elhitték. De mégsem működik az anómia, amit felvázoltak, mert ugyan a gazdagok gazdagok, de közben a nép meg nem nyomorog. Vannak társadalmi különbségek, de azok meg mindenhol vannak, még Észak-Koreában is, ahol folyamatosan megvalósítják azokat a csodálatos elméleteket, amikről itthon oly’ gyakran ábrándozik az urbánus értelmiség unalmában.

Az elmebetegségük abban nyilvánul meg, hogy már abba kellett volna hagyni a kastélyozásnál meg a milyen autóval jár a Tiborcz cikkeknél. Mert azok se jöttek be. Akkor kellett volna leülni, hogy kitalálni valamit, valami újat, valami olyat, amitől a nép nekiáll barikádot építeni. Mert azt ők érzik azt állandóan, hogy szociális forradalmat akar a nép, de igazából ezt csak ők akarják. A nép meg élni akar, lehetőleg úgy, hogy minél kevesebbszer kelljen idiótaságokkal foglalkozni, főleg nem akar állandóan barikádot építeni meg lövöldözni.

Persze érthető a haladó sajtó kiválóságainak elképesztő kitartása. Kurva sok pénzt fektettek bele (illetve fektettek beléjük), most kénytelenek cikkeket írni. Mert a végén ők is úgy eltűnnek, mint Földes András, akit valószínűleg megharapott egy Soros formájú teve, miután kiderült, ő se csinálja meg a könnyek forradalmát a csodálatos menekültmeséivel.

Az van, hogy eddig senkinek nem sikerült kirobbantani a megígért forradalmat.

Se Goodfriendnek a korrupcióst, se Földesnek és a Migszoléknak a morálist, se a Momentumnak a generációst, se Gulyás Marcinak az urbánust, se Sargentininek jogállami forradalmat. Most meg a szociális forradalmat nem fogják kirobbantani. Azt már Marx is észrevette, hogy ha a népet etetik, akkor az baszik fellázadni, és ez azóta se változott. Nem véletlenül az oroszoknál tört ki a förmedvény, őket tényleg sanyargatták. Akkor meg, addig kell sanyargatni a népet, amíg az föl nem lázad. Csak éppen ezt a sanyargatást nem hajlandó ez a geci NER csinálni – gondolják. Pedig mennyivel egyszerűbb lenne.

Az ideológia nem tudja elfedni a valóságot, maximum a belvárosban.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.