Az időzítés

Az ellenzék léha erőszakkultusza mellett, ami valljuk be, inkább vicces, mint félelmetes, mivel többnyire üres fenyegetőzésekben merül ki, másban is igyekszik bebizonyítani, hogy az összes róluk alkotott sztereotípiánk egytől egyig igaz. Mert mi mással is készülhetnének a tavaszi EP-választásokra, mint nemzeti függetlenségünk feladásának kitűnő ötletével.

1990-ben beléptél az MSZMP-be? ‘44-ben annyira elöntött téged a remény a németek teljesítménye láttán, hogy nyilas puccsot kirobbantva hozzájuk közötted a saját hazád sorsát? Fél évvel az EP-választások előtt Juncker, Merkel és Macron birodalmi programját akarod megvalósítani? Szomorú hírem van, te tökéletesen hülye vagy!

A nemzetállamok alkonya megint elmarad.

Nem lesz Európai Birodalom, nem lesz mindenki szudétanémet Berlin irányítása alatt. A centrumpártok kiürülnek, Macron lassan népszerűtlenebb, mint egy zimbabwei fehér farmer, Merkel pedig már csak az agóniáját próbálja elhúzni 2021-ig, amire annyi esélye van, mint Steiner érkezésére észak felől. Juncker fél év múlva konyak-fesztiválokat fog megnyitni, mint kiérdemesült politikus, és az ott mulatozó közönség őszinte derültségére fog botladozni. A föderalisták és a szuverenitás-pártiak csatája, még a legrosszabb forgatókönyv bekövetkezte esetén is, döntetlennel fog végződni, hogy aztán hosszú évek elteltével nyugaton is megerősödjenek a EU-szkeptikus, birodalom-ellenes pártok.

Föderalista uniós intézmények bevonulásáért aláírást gyűjteni és tüntetést szervezni hasonlóan remek időzítések, mint a fent említett példák. Ha sikerül is összegyűjteni az egymillió aláírást (nem, nem fog sikerülni), akkor se történik semmi, hiszen az Európai Ügyészség a többi túlterjeszkedő, nemzetállamoktól hatásköröket és jogosítványokat átvenni kívánó szervezethez hasonlóan megy a levesbe hamarosan. Persze a választások végeredményétől függő intenzitással. Ha döntetlen közeli lesz, akkor csak a pénzt, a fegyvert és a paripát vonják meg tőlük, ha a szuverenisták elsöprő győzelmet akarnak, akkor a cégért is leverik.

A jó időzítés képessége sosem tartozott a haladó tábor erősségei közé, az elmúlt években a kormánypártok nyomában loholva ismerték fel, hogy a migráció tényleg valós probléma, a rezsicsökkentés működött és lehet egyszerre gazdasági növekedést produkálni alacsony infláció mellett. Az egyetlen pont, ahol – látszólag – megtartották a kezdeményező képességüket, az az antikorrupciós harc és a miért nem kórházakat építenek stadionok helyett végtelenül primitív demagógiája, de ez is lett a vesztük.

Ez az egyetlen pont sem igazán áll stabil lábakon, amit az is bizonyít, hogy a magánrepülőzésekről szóló „leleplező cikkeket” olyan csúsztatásokkal és hazugságokkal rakták öntötték nyakon, mint hogy bérelni és birtokolni egy repülőgépet egy és ugyanaz. De mégis, szegény ember vízzel főz. A haladó tábor egyetlen közéleti témája maradt a korrupciós pletykák minél nagyobbra és ijesztőbbre fújása, ami az ő elbeszélésükben már annyi bajnak és nyomorúságnak az okozója, hogy érdemes miatta feladni a függetlenségünket és a jogállamiságunkat, hogy majd Berlinből és Brüsszelből küldött helytartók vezessenek párhuzamos közigazgatást a minisztériumokban. Mindehhez pedig gazdagon jutalmazott és kitüntetett újságírók szőnek legendákat láthatatlan vagyonokról, titokzatos repülőgépekről és olyan yachtokról, amik annyira különlegesek, hogy dugig van az Adria velük nyaranként.

Mindez akár még jól is elsülhetett volna, ha a föderalisták nem akarnák egyúttal a határvédelem jogát is elvenni a nemzetállamoktól, hogy aztán évente egy Szlovénia lakosságának megfeleltethető mennyiségű írástudatlan afrikait szállítsanak ide. És nem bukott, népszerűtlen, vagy visszavonulófélben lévő nyugati politikusoktól képviselnék a föderalizmust. És nem éppen a legnagyobb bérboom zajlana az országban, ami kissé érdektelenné teszi a normális nevelést kapottakat más vagyonának kutatásában.

Ennél még Puzsérba is több szorult, ő legalább sétálni akar.