Játék a határokkal a Friedrich-Ebert-Stiftunggal

A szemérmetlenségnek is megvan az a foka, ami egyszerre szórakoztató és irritáló. El tudjátok képzelni, ahogy O. J. Simpson világkörüli turnéba kezd, melynek keretében megható előadásokon világosítja fel a buta, elmaradott világot arról, hogy a családon belüli erőszak mennyire rossz, káros és elítélendő dolog? Esetleg Monica Lewinsky teszi ugyanezt metoo-ügyben? Mondjuk ez utóbbit szerencsére már el se kell képzelni…

Hasonlóan merészet lépett a Friedrich-Ebert-Stiftung budapesti kirendeltsége, amely felvilágosult neoabszolutistaként végre a haladásba kormányozná ezt a szar kis országot, ha az nem választana meg maga közül mindenféle magyar vezetőket. Újszerű

invitálnak minket, melynek keretében újraélhetjük saját, Nyugat által korábban élesben is kivitelezett kivégzésünket. Izgalmas ötlet ez, mint már korábban a Telekomnak is felvetettem hasonlót, vajon az izraeli kirendeltség is készül-e hasonlóan interaktív játékokkal, ahol a lenyírt és hadianyagnak eladott göndörkés hajból végre áramot vásárolhat a kerítésbe, hogy ne szökjön el annyi elsőfokú keverék a táborból. Nehéz kérdés ez, de talán a Friedrich-Ebert-Stiftungnak kéne feltenni.

Szóval kit terhel ténylegesen a felelősség az I. világháborúért?

Na, végre egy jó kérdés, amire könnyedén tudok válaszolni! Nagy részben titeket, németeket, akik a szokásos beteges kivagyiságotokban nagyban vertétek az asztalt, hogy ti majd egyedül lerendezitek a franciákat, amíg a lassú és buta untermensch oroszok úgyse tudnak mozgosítani. Aztán ti, ez a fantasztikusan precíz kis számoló-mérnöknemzet szokás szerint valahol elkúrtátok a tüchtig-pünktlich számításaitokat, mert valahogy mégis mozgósítottak.

A végén meg annyira sikerült kiszámolnotok mindent, hogy szokás szerint ott álltatok szemben az egész világgal, és valahogy végül vesztettetek.

Ebből annyit tanultatok, hogy 20 év múlva megint kiszámoltátok, hogy menni fog ez, aztán 25 év múlva megint ott álltatok szemben az egész világgal, és valahogy vesztettetek. És mind a kétszer magatokkal rántottatok minket, az egyetlen olyan népet Európában, amelyik semmi mást nem akart, csak megtartani azt, ami az övé, később meg legalább egy részét visszaszerezni.

Ne játsszunk inkább olyan szimulációs játékot, ahol a híresen racionális, számolós németeket a beteg ösztöneik meg több ezer év fagyos éhezése miatti frusztrációik helyett végre tényleg az eszük vezeti?

Mondjuk, példának okáért, csak a játék kedvéért, nem akarják megint Berlint egész Európa fővárosává tenni. Vagy nem akarják egységesített, uniformizált Európa népeit szudétanémet rangban a birodalomhoz csatolni, hanem végre megelégszenek azzal pár völggyel, ami lakható Németországban, és az élelmiszert vásárolják, nem pedig a keleti gyarmatokon termeltetik meg a szláv szolgáikkal.

Esetleg végre valahára nem ugatnak bele kényszeresen abba, hogy ki és mit csináljon a saját hazájában?

Ezek mind izgalmas, szórakoztató, interaktív játékok volnának, csak sajnos a németek megsértődnének és kikérnék maguknak, hiszen ők már nem is azok a németek. Megváltoztak.

Megváltoztak?