Pesti Srácok

A nap, amikor a valóság megszűnt számítani Európában

A nap, amikor a valóság megszűnt számítani Európában

A nagy változások persze sosem egyik percről a másikra történnek. A felfedezések és az európai kirajzás kora sem úgy kezdődött, hogy Kolumbusz belebotlott az amerikai kontinensbe 1492-ben, azt megelőzte az afrikai kikötők létesítése, az törökök által meghódított Közel-Keletet megkerülő indiai kereskedelem fellendülése és úgy általában az európai hajózás fejlődése. Mégis, Európa halálát talán a mai naphoz fogják kötni leszármazottaink, amikor elemzik, hogyan sikerült a legfejlettebb és legboldogabb kontinensből egy frusztrált, szegény tébolydát csinálni.

Az Európai Bíróság döntött, méghozzá a nyitóképen szereplő logika mentén. Nem számít a valóság, csak az ideológia. Beérett a nyílt társadalom elmeháborodott társadalommérnök híveinek évtizedes aknamunkája, az egyetemek, a kultúra és a bíróságok megszállása. Ahogy nem számít, hogy kinek mi van a lába között, akkor is nő, ha fasza van, úgy az Európai Bíróság tagjainak sem számít, hogy egy kerítés nem lehet börtön annak, aki kint van.

Az Európai Bíróság szerint ugyanis az, ha valakit nem engedünk be az országba, de ő lekuporodik a sarokba, nem megy sehova, az őrizetbe vételnek számít.

PestiSracok facebook image

Európa eljutott odáig, hogy már a saját szemének sem hisz, hanem megkérdezi egy illetékes elmebeteget arról, hogy mit kell látni. Ha az illetékes elmebeteg azt mondja a kerítésre, hogy ez egy szoba, akkor a bíró úgy ítél, hogy az egy szoba, ahova embereket bezártak.

Európát a nyílt társadalom diktatúrája fogja megölni, amikor már semmit nem lehet annak látni és annak leírni, ami. Megszűnt a valóság számítani abban az Európában, amelyik elsőként hirdette ki a racionális ész primátusát a hiedelmek felett. Visszatértünk a középkorba, de az egyház méltósága és műveltsége nélkül, pusztán néhány önmagát liberálisnak hazudó elmebetegnek engedelmeskedve.

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.