Miért áll minden liberálison jól a náci egyenruha?

Újabban a liberálisok Hitlerben is felfedezték a született antiorbánistát, ami tulajdonképpen nem is meglepő, hiszen egyre több időt töltenek jobbikos társaságában. Most, hogy kiderült, a liberális értelmiségiek is aktív szereplők a Harmadik Birodalom relikviáinak piacán, újabb szokásuk kapcsán villanhat be nekünk, hogy miről is szól ez a liberalizmus dolog.
U. Krisztián esetében még lehet elképzelésünk arról, hogy honnan jutott hozzá egy komplett egyenruhához, a karlendítéssel együtt, nyilván Budapest ostrománál rekvirálta el egy német katonáról, vagy a Hosszú Kések Éjszakája után postázta neki egy boldogtalan, elveiben csalódott rohamosztagos jutányos áron.
De mire fel lógnak ezek a cuki darabok annyi budapesti független értelmiségi gardróbjában?

Mi, vidékiek legfeljebb azt tudjuk elképzelni, hogy „hadijátékok” céljából húzzák magukra ezeket a kétségkívül kiválóan tervezett darabokat, mert mind a Wermacht, mind az SS egyenruhái kiválóan tervezett darabok, a háború után is sikeres divattervezők munkáját dicsérik. Bármelyik igazi férfit csinál bármilyen identitászavaros kamaszból, még az SA egyenruha barna ingének bő fodrai is izmokat sejtetnek, hiába bújnak meg alattuk egy csenevész testkultúra-hiányos nemzedék boldogtalan képviselői.
Jogos kérdés persze az, hogy a haladók, az antifasizmus kérlelhetetlen fotelharcosai miért nem a győztesek, az angolok, az amerikaiak vagy a szovjetek egyenruháiban képzelik el magukat férfinak? Amióta Mórickától tudjuk, hogy azért akar szovjet katona lenni, mert nem mindegy, hogy milyen hadifogságba esik az ember, azóta sejthetjük, hogy a német II. világháborús egyenruhák utóforgalmazási sikereit nem ennek köszönhetjük. Mondjuk elképzelem azt a varrodát, amelyben U. Krisztián méretére varrnak rohamosztagos neglizsét, tuti, hogy nem az eredeti szabásmintát használják.
Gyermekkoromban, nem a fasiszta nevelés, hanem a korán elsajátított empátia okán, a szovjet filmeknél mindig a németeknek szurkoltam, mert annyira ügyetlenül gonosznak és hülyének voltak beállítva szegények. A bővebb kontextus megismerése után az ember ezt aztán kinövi, hogy felnőttként természetesen egyformán undorodjon mindkét bandától. Valamint azt is megértse, hogy mindkét oldalon általában, a néhány százaléknyi elmebeteg mellett, szerencsétlen sorozott kiskatonák szolgáltak, akiknek egyébként eszük ágában sem lett volna kiirtani egymást.
De miért hordják gyilkosaik, legfőbb ellenségeik egyenruháit a belpesti értelmiség tornából felmentett képviselői, miért fényesítgetnek állítólag eredeti vaskereszteket és lovagkereszteket a lakásuk magányában, miközben mindenki máson a fasizálódás jeleit kutatják főállásban, sajnos egyébként a mi pénzünkön?
És hogy miért áll jól minden liberálison a náci egyenruha?
Hát azért, mert eleve az ilyen söpredékre tervezték őket. És ezért tetszenek maguknak annyira otthon, buli előtt maguknak a tükörben, mert ez a gúnya pont rájuk lett igazítva, különösen most, amikor a Jobbik csatlakozásával létrejött a náci-kommunista népfront, liberális címke alatt, a polgári közép ellen.
A náci kommunista ellentét apró félreértésnek tűnik csupán a múlt ködében, hiszen ugyanazokat akarják kirabolni és agyonverni, ráadásul ugyanabban az egyenruhában, amelyben ez a csodálatos projekt eredetileg szárba szökkent.
Az egyesüléssel, amelyet egy elhúzódó egyenruhacserével ünnepelnek meg, mindkét fél hozzájut ahhoz, amiben eddig teljes hiányt szenvedett. A Jobbiknak lesz értelmisége, már amennyiben a tudományos marxizmus-leninizmus tudományos liberalizmusra átnevezett szakértői saját magukon kívül bárkitől megkaphatják ezt az elnevezést. A liberálisoknak pedig lesznek olyan rohamosztagosai, akik képesek egy közepes szatyornyi dobozos sört beadni a félemeleti ablakon. Mondjuk az egyesült liberális hadak testi ereje és szellemi képességei persze nem növekednek egyik csoporthoz képest sem, mert mindkét csoport a gyengéje tekintetében nagyon erősen a mínusz tartományban volt.
És végül, kérem képzeljék el U. Krisztiánt ahogy elképzeli magát SA egyenruhában, ahogy karját mereven előrelendítve ellépdel a Führer előtt valamelyik birodalmi pártnapon Nünbergben, még a nagy győzelmek idején.
Csodás látvány. Egyébként meg segít belőni liberális ellenfeleink szellemi és intellektuális kvalitásait, illetve persze leginkább az elmeállapotuk veszélyességét. A nácik beépültek a nácivadászba, a nácivadászok a náciba. Szegény kezdő jobbikos meg csak néz mint a kezdő gőzfürdőző, mit keresek én egy pesti értelmiségi bulin? És miért van mindenki ugyanolyan jelmezben mint én?