Putyin hálás lehet a Real Madrid elnökének, aki a világbajnokság előtt gyakorlatilag hátba szúrta a spanyol válogatottat. Spanyolország az egész tornán csalódást keltett, bár ez semmit sem von le az orosz csapat sikeréből. Egységesen, taktikusan, keményen futballozott Oroszország, a nép azóta is ünnepel, az újságok pedig már a világbajnoki aranyról álmodoznak.
Ha Vlagyimir Putyin gáláns, akkor odaadja az egyik orosz építőipari céget a milliárdos Florentino Péreznek. Nem kicsit lehet hálás a Real Madrid elnökének, aki hátba támadta a spanyol válogatottat és saját hazáját (!) azzal, hogy sunyin, lapítva leigazolta megvette a szövetségi kapitány Julen Lopeteguit, aki ezt csak közvetlenül a vb előtt jelentette be.
Gusztustalan, aljas eljárás volt, és mindent tönkretett.
A spanyol szövetség nem szórakozott, azonnal kivágta az edzőt a csapatból, jött utána a legenda (amúgy realos) Fernando Hierro, aki rövid idő alatt megbukott. (Sajnáljuk, mert csak tisztelni lehet őt is.) A 2010-es csapattal amúgy össze sem hasonlítható, de azért a vb előtt hosszú ideje veretlen, remek játékosokból álló Spanyolország egészen gyatrán szerepelt a tornán. Játszott egy látványos meccset Portugáliával, majd kínkeservesen legyőzte Iránt, döntetlenre végzett Marokkóval, hogy aztán kiessen a házigazda oroszok ellen. Ez utóbbi is védhetetlen eredmény – a két együttes teljesen más súlycsoportot képvisel.
Hierro könnyei / Fotó: MTI/EPA
Joggal ünnepelheti Oroszország a nemzeti csapatát, de ezt a nyolcaddöntőt Spanyolország rontotta el.
Körülményesen, átütő erő nélkül támadott, és bár így is megnyerhette volna a meccset, a hosszabbítás végén már nyilvánvaló volt, hogy elbukja a tizenegyespárbajt. Így is történt. A futball sokszor őszinte és igazságos – a motiváltabb társaság jutott tovább.
A taktikusan, lelkesen, de higgadtan futballozó, közepes játékoserejéhez éppen megfelelő stratégiát választó (ez edzőjüket dicséri) orosz csapat teljesen megérdemelten ejtette ki a spanyolokat, és külön szomorú, hogy az ország történelmének talán legjobb játékosa, Andrés Iniesta így búcsúzott. Nem ezt érdemelte ez a szimpatikus sportember, aki világbajnoki aranyat érő gólja után nem magát ünnepelte, hanem elhunyt játékostársára, a Barcelona ősi riválisánál, az Espanyolban futballozó Daniel Jarque-re emlékezett.
Érthető az oroszok győzelmi mámora
A hozzánk hasonlóan végletes orosz nép természetesen azóta sem ébredt fel. Tízezrek özönlötték el Moszkva utcáit (ahogyan Budapestet mi, még 2016-ban), és sokan valószínűleg még hétfőig sem józanodtak ki. Az MTI szemlézte az orosz lapokat, amelynek egy része – amúgy érthetően – teljesen elszállt. A Szport-Ekszpressz szerint a jelenlegi az orosz történelem legjobb labdarúgó-válogatottja (véleményünk szerint a 2008-as Európa-bajnoki csapat azért jobbnak tűnt, nem beszélve a korábbiakról). „Most már senki sem félelmetes a számunkra.
Ki jöhet még? Horvátország? Anglia vagy Kolumbia? Franciaország vagy Brazília? Nem mindegy? Hiszünk benne, hogy mindenre képesek vagyunk. Mindenkit le fogunk győzni. Ma szabad ilyet mondani és gondolni”
– írják a cikkben.
Persze miért ne lehetne? Ha valaki, akkor a sokat szenvedett orosz nép megérdemelné a nagy sikert (már ez is az), ahogyan az álmodozást is. Legalább a horvátok elleni meccsig.
Fotó: MTI/EPA
grummanavenger
2018-07-02 at 13:07
A sztálingrádi hasonlat a meccs közben nekem is eszembe jutott, és elérkeztem oda, hogy szimpatikus népnek tartom az oroszokat (biztos, kevéssel találkozom…), mindenesetre mindig szimpatizálok a hazug eszközökkel támadott népekkel, most pedig ők ilyenek.
Másrészt ne ábrándozzanak, ilyen gyáva, petyhüdt, belső váz nélküli klassziscsapat (mert a spanyol ettől még az, egyénenként) nem jön több szembe. A spanyol foci nem ismeri a távoli lövés fogalmát. Képtelenek voltak felpörgetni a kényszerítőket (ja ja, mert az oroszok olyan jól védekeztek, hehe). Nem is tudom eldönteni, hogy a támadóidő bevezetése kinek lenne jobb. Elsőre az oroszoknak, mert akkor félóránként nem háromszor, hanem tizenháromszor is támadhatnának (valameddig), de második nézésre a spanyoloknak, mert akkor nem tudnák öt-tíz percekig zsibbadtan járatni a labdát. Apámmal megbeszéltük, hogy ezeknek oldalt is kellett volna kapukat tenni, talán akkor véletlenül rúgtak volna gólt is. Az oroszok ezen a szinten már nem nyújtanak semmit, a horvátok ellen sem várok semmit tőlük. De ha a horvátok tegnapi teljesítménye nem “holtpont”, hanem “kiégés”, akkor viszont bárki bejuthat ezen az ágon a négy közé.
Acikkjó
2018-07-03 at 08:50
A spanyolok (kis híján) tönkretették a futballt mikor meghonosították a tikitakát, minden szart megérdemelnek ami történik velük.
Egyébként lehet beszélni arról, hogy micsoda kvalitásokkal rendelkező csapat az övék, de aki ennek a harmatgyenge orosz bandának ~130 perc alatt egyetlen gólt sem tud lőni az húzzon haza a VB-ről. (A spanyol gól orosz öngól volt.) Senkit nem hibáztathatnak, csak magukat.
grummanavenger
2018-07-03 at 11:02
Elmondta Hierro, elmondta Ramos: “mindenki láthatta, hogy mindent megtettünk, a csapat a maximumot teljesítette…”
Akkor a japánok, argentinok, portugálok mit mondjanak? Szerintem pl. Irán tett meg mindent. Ők akkor mit mondjanak?
Ha már azt nézzük, hogy a spanyol csapatból ki tett meg minden tőle telhetőt, hogy olyan eredmény szülessen, amiért otthon megveregetik a vállát, akkor az valószínűleg inkább Piqué…