Új pénzügyi világrend kezd kialakulni a nyugati szankciók hatására
Az orosz–ukrán háború következményei miatt elkezdett meginogni a dollár – és kistestvére, az euró – világuralma. Az oroszok egyre agresszívebben követelik, hogy a földgázért rubelben fizessen a nyugat, ami részükről logikus. Ha szankciókkal sújtják a bankjaikat és nem tudják biztonságban felhasználni az euró- vagy dollárkészletüket, akkor kénytelenek olyan valutát használni, ahová nem ér el a NATO keze. Ilyen pénznem lehet a kínai jüan, vagy maga a rubel.
Az Egyesült Államok által vezetett nyugat kedvenc hobbija a szankciózás. Valaki összeszámolta, hogy az USA az elmúlt 20 évben 3600 szankciót vetett ki a világ valamely országa ellen, és ebből Oroszországot mintegy 100 érinti. Ma már a szankciókra is szankciókat foganatosítanak, ha valamely ország, vállalat vagy magánszemély nem úgy viselkedik, ahogy a nagyságos Egyesült Államok és szövetségesei elvárják. Február óta az Egyesült Államok és szövetségesei 5500 új szankciót vezettek be Oroszországgal szemben.
Február 24-e, az orosz–ukrán háború kitörése óta aztán igazán beindult a szankcióiparág és futószalagon ontja a Nyugat a bizarabbnál is bizarabb szanciókat. Például betiltják az orosz zászlót, vagy éppen Csajkovszkijt nem lehet játszani, vagy az orosz tenyésztésű macskákat tiltják ki a szabad világ kiállításairól. A McDonald's is beszüntette a tevékenységét Moszkvában – emlékeztetőül: a cég a stratégiailag és katonailag fontos hamburgereket gyártja. Ezzel vélhetően súlyos csapást mérnek a putyini diktatúrára.
Ennél azonban kevésbé viccesek az orosz pénzügyi rendszert érintő korlátozások. Kitiltották a legnagyobb bankokat a nemzetközi fizetéskezelő rendszerből, a SWIFT-ből. Ezek mellett a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank és az amerikai FED jelentősen korlátozta az orosz bankok dollár- és eurófelhasználását, kivéve azokét, amelyek az energiaszektorban tevékenykednek, mint például a Gazprom Bank. Elméletileg tehát az oroszok továbbra is szállíthatják az olajat és a földgázt, és ezért megkapják a vételárat.
Amerika már nem a régi
Igen ám, de dollárban és euróban, amely a szankciók miatt alig ér a számukra valamit. Mit kezdjenek olyan valutákkal, amelyeket nem használhatnak fel szabadon? Így logikus, hogy Moszkva alternatív fizetési módokat keres. Olyan valutában kéri fizetéséget az ásványkincsei után, amelynek a felhasználását nem kötik feltételekhez. Ilyen valuták a kínai jüan vagy az indiai rúpia, és maga az orosz rubel.
1971 óta egy ki nem mondott globális pénzügyi szabály, hogy az olajat és gabonát dollárért adják-veszik. Sőt, ma már a világkereskedelem mintegy 70 százaléka dollár elszámolású, és csak 20 százalék az euró részesedése. Ez az amerikai dollár mindenható világuralmának alapja. Ez korlátlan keresletet támaszt az amerikai valuta iránt, hiszen aki ezekhez a kulcsfontosságú termékekhez hozzá akar jutni, annak muszáj dollárt szereznie valahogy. Dollárból pedig mindig volt elég, hiszen az amerikai bankok némi kamatért szívesen ellátták a világot pénzzel. A hidegháborúban még a Szovjetunió is korlátlanul hozzájuthatott a kemény valutához és cserébe ő is betartotta azt az aranyszabályt, hogy olajat csak dollárért adnak el. Annyira komolyan vették, hogy mi is és a többi KGST-ország is kénytelen volt dollárban fizetni a kőolajért. Ebben az esetben a testvéri szocialista államok barátsága sem számított.
Most úgy tűnik, hogy ennek a világtörténelmi korszaknak kezd vége lenni. Szaúd-Arábia például fontolgatja, hogy ezentúl jüanért adja el az olajat Kínának és másoknak, India pedig rúpiáért vásárol orosz kőolajat, gázt és fegyvert. Ebbe a folyamatba illeszkedik, hogy Oroszország bejelentette, hogy ellenséges országoknak (értsd: NATO- és EU-tagok) csak rubelért fog a jövőben földgázt eladni. Azt is bejelentették Moszkvában, hogy idővel a többi nyersanyagra – az uránra, a vasércre és a kőolajra – is kiterjesztik ezt a feltételt.
Mi se maradhatunk ki belőle
A történet itt jutott el hozzánk, mert mi is akaratunkon kívül belekeveredtünk. NATO- és EU-tagok vagyunk, ezért ha tetszik, ha nem, kénytelenek leszünk rubelért vásárolni földgázt, amihez eddig euróért jutottunk hozzá. Na de hogyan? Miként váltjuk át a forintot vagy eurót rubelre? Ha pedig ez a gond nem lenne elég, akkor ott van Brüsszel és a rengeteg akadékoskodó bürokratája. Szerintük ennek az orosz zsarolásnak nem szabad engedni, hiszen ezzel Moszkva szabad kezet kapna és arra használná fel a pénzét, amire csak akarja. Ugyebár a szankció az szankció, még akkor is, ha Magyarország vagy Ausztria vagy Németország energia nélkül maradna. Brüsszelt abszolúte nem érdekli, hogy a magyar gazdaság leállna orosz energia nélkül. Úgy tűnik, mi kevésbé vagyunk fontosak, mint például az az Ukrajna, amelyik nem is tagja az uniónak.
Magyarország alkalmazkodik az új helyzethez
A magyar kormány azonban nem adja fel; harcol, ahogy tud. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter legutóbb ki is mondta, hogy mi milyen helyzetben vagyunk.
Magyarország energiaellátásának biztonsága szempontjából semmilyen kompromisszumra nem vagyunk hajlandóak
– fogalmazott a tárcavezető, majd hozzátette: a kőolaj- és földgázimportra vonatkozó szankciók a magyar gazdaságot leállítanák, aránytalan károkat okoznának Magyarország számára.
Megtaláltuk a megoldást
Az Oroszországból származó energiahordozóknak az orosz fizetőeszközben, rubelben történő kifizetésére vonatkozóan közölte: megvan a megoldás, amellyel Magyarország nem sért semmilyen uniós szankciós intézkedést, és mégis biztosítani tudja az ország földgázellátásának biztonságát. Elmondta: az illetékes vállalatok szerződéseinek módosítása zajlik, noha azokban már szerepel, hogy a kifizetések tekintetében át lehet térni az eurótól eltérő pénznemre.
A megoldás semmilyen uniós szankciós intézkedést nem sért. A kétoldalú szerződések birtokában Magyarország nem látja szükségét annak, hogy az Európai Unió bármilyen közös fellépést, összehangolt pozíciót hozzon létre a kérdésben
– szögezte le Szijjártó.
Előre megyünk, nem hátra
Sajtóhírek szerint hasonló álláspontot alakították ki a szlovákok, de a franciák is. Végül is nekünk abszolúte mindegy, hogy a forintunkat euróra vagy rubelre váltjuk. Tehát a Nyugat ismét lábon lőtte magát a szankciókkal, Magyarország pedig úgy boldogul az új pénzügyi világrendben, ahogy tud.
Fotó: MTI/EPA/Jens Büttner