Nem tudja, hogy mi áll a Paks 2 projekt dokumentációjában, egyvalamiben azonban biztos a baloldal miniszterelnök-jelöltje: a mutyiban. Szerinte ugyanis szinte biztosan újra kellene tárgyalni az atomenergetikai beruházás részleteit, természetesen a nagybetűs “Nyugattal”. Mondja ezt az a Márki-Zay Péter, aki közel másfél évtizedig az akkor francia többségi tulajdonban lévő EDF–Démász vezetőjeként dolgozott, ahonnan 2011-ben az EDF őt delegálta a brüsszeli Eurelectric nevű nemzetközi lobbiszervezetbe. Úgy tűnik tehát, a magyar közéletbe lassan, ámde biztosan szivárognak vissza a külföldi gazdasági érdekek kiszolgálói, akiknek nagyon szúrja a szemét, ha a nemzetgazdasági megfontolások nem egyeznek a külföldi tartótisztek profitelőirányzati törekvéseivel. A “koldus miniszterelnök-jelöltnek” – akinek kampányában visszatérő elem, hogy a baloldalnak se pénze, se médiája – pedig nemcsak az energetikai szektorban vannak gyanúsan jó bekötései: a független-objektív BBC-nek éppen útba esett Paks, és ha már arra jártak, alaposan kikérdezték MZP-t és az őt hallgató tömeget. Spoiler: a független tényközlés érdekében a megszólalók angol szinkronjáról pedig nem más gondoskodott, mint Márki-Zay egyik tanácsadója, a korábban éppen a BBC-nek is dolgozó Gurzó Ákos.
A rezsicsökkentés és a Paks 2 fejlesztése ellen kampányoló baloldali miniszterelnök-jelölt Paksra érkezett, hogy jelenlétével tolja meg egy kicsit a Tolna megyei 3. számú egyéni választókerületben induló Bencze János kampányát – a város jelentős részének munkát adó erőmű fejlesztése elleni kijelentéseit követően vélhetően mérsékelt sikerrel. Mindenesetre úgy tűnik, stílusban sikeresen egymásra is hangolódott a két jelölt: míg MZP változatos sértéseket dobált a jobboldali érzelmű szavazók felé az elmúlt hónapokban, Bencze interjúkérésünkre csupán személyeskedéssel válaszolt, az átláthatóság jegyében pedig egy szót sem szólt kameráink előtt.
Márki-Zay Péter valamivel beszédesebb volt jobbikos kollégájánál és felidézte: maga is dolgozott atomerőművek kezelésével foglalkozó cégnél, így támogatja az atomenergia felhasználását, a Paks 2 projekttel kapcsolatban azonban fenntartásai vannak, így hatalomra kerülve újratárgyalná annak szerződéseit. És hogy ki felé kacsingatna egy új megállapodással? Természetesen “nyugatra”, ahol az egyik legnagyobb játékos az EDF (Électricité de France, vagyis a francia elektromos művek), amelynek több mint egy évtizedig dolgozott Márki-Zay. Sőt, nemcsak dolgozott: a Kontra nyomozása szerint 2011-ben az EDF őt delegálta a brüsszeli Eurelectric nevű nemzetközi lobbiszervezetbe. Vagyis Márki-Zay Péter a legmagasabb szinten lobbizhatott az egyik legnagyobb energetikai cég érdekeiért Brüsszelben. Ilyen előélettel és bekötöttséggel a “nyugati újratárgyalás” gondolata egészen más megvilágításba kerül.
A multik és az energialobbi választatná meg MZP-t?
A Kontra korábbi írása rámutat: a Márki-Zay által is kiszolgált multik profitéhségének vetett véget a Fidesz-kormány a rezsicsökkentés intézményével, amelynek kétoldalú hatásai voltak. Egyrészt a magyarok ma az egyik legalacsonyabb áron jutnak hozzá a villamosenergiához és a gázhoz az EU-n belül. Az olyan multiknál, akikért MZP is lobbizott, azonban mindez egészen máshogy csapódott le: míg a magyar emberek nyertek a rezsicsökkentéssel, a profitot külfoldre szivattyúzó nemzetközi vállalatok veszítettek. Érdekes módon az EDF–Démász árbevétele 2014-ben 400 millió forintra, a profit pedig 24 millióra esett vissza.
Ez nyilvánvalóan szálka a baloldali kormányok alatt szabadrabláshoz szokott multik szemében, így nem kizárt, hogy erős érdekeik fűződnek az áprilisi választások kimeneteléhez. Ebbe a képletbe érkezik meg Márki-Zay Péter, az EDF ex-lobbistája, aki saját bevallása szerint nyugaton keresné a Paks 2 projekt újratárgyalásának lehetőségeit. Hogy mennyire nem riad vissza az EDF a nyomásgyakorlástól, azt bizonyítja az az adalék, hogy 2009-ben a francia versenyhatóság is vizsgálódott náluk, mert a gyanú szerint visszaéltek a piaci erőfölényükkel, manipulálhatták a villamosenergia-árakat, valamint nyomást gyakorolhattak a versenytársakra. Ez a gyurcsányi korszakból Magyarországon is ismerős forgatókönyv. A vizsgálat 2016-ben megismétlődött, sőt, az Európai Unió versenyfelügyelete is razziát tartott a cégóriásnál.
Különösen érdekes az is, hogy Márki-Zay Péter a Pesti TV-nek megerősítette: a baloldali koalíción belül vannak olyan hangok – a két “picike zöldpárt” részéről –, amelyek szerint a Paks 2 projektet teljesen le kellene állítani. Bár Márki-Zay Péter a rezsicsökkentés ellen szólalt fel, állítása szerint újratárgyalni szeretné csupán a beruházást, ugyanakkor elképzelhető – ahogy más kérdésekben is –, hogy itt is a koalíciós pártok akarata érvényesül a miniszterelnök-jelölt nyugati lobbitevékenysége fölött, és teljesen elkaszálják a Paks 2 fejlesztéseket.
Minden szinten érkezik a külföldi segítség
Paks 2 nyugati kézre játszásának gyanúját az sem segít eloszlatni, hogy miközben Márki-Zay Péter rendszeresen arról panaszkodik, hogy kampánystábjának se pénze, se médiája, a hazai balliberális lapok mellett külföldről is folyamatos sajtóhátszéllel rendelkezik. Különösen érdekes jelenség volt a BBC stábja MZP paksi utcafórumán, hiszen vélhetően minden brit háztartásban lázasan várják már a baloldal miniszterelnök-jelöltjének jelentkezését. A Pesti TV stábja pedig azt is rögzítette, hogy a független-objektív tartalomgyártás érdekében MZP egyik főtanácsadója, Gurzó Ákos – aki történetesen a BBC-nél is dolgozott, és láthatóan állandó kapcsolatban van a brit szerkesztőséggel – “szinkronizálta” az utcafórumon megjelenő paksi lakosokat.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS