Pesti Srácok

Varga Judit: a büntető törvénykönyv az egyik legfontosabb jogi norma

Varga Judit: a büntető törvénykönyv az egyik legfontosabb jogi norma

Habár a büntető törvénykönyv (Btk.) nem sarkalatos törvény, mégis ez az egyik legnagyobb horderejű jogi norma – jelentette ki az igazságügyi miniszter kedden, Budapesten. Varga Judit A magyar Btk. 10 éve – Európai kihívások, közép-európai válaszok a 21. század bűnügyi tudományában című kétnapos nemzetközi konferencián szólalt fel, amelyet a Kúria és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet szervezett.

A tárcavezető a keddi nyitónapon, angol nyelvű beszédében azt mondta: a büntető törvénykönyv tíz évvel ezelőtti megalkotása szervesen illeszkedett abba a jogalkotási folyamatba, amely az alaptörvény elfogadását követően a sarkalatos és a kódexjellegű törvényeken át a magyar jogrendszer legfontosabb elemeinek felülvizsgálatát célozta.

Az igazságügyi miniszter felidézte, hogy az Országgyűlés tíz éve, 2012-ben fogadta el Magyarország negyedik büntető törvénykönyvét. Az első az 1878. évi V. törvény, a Csemegi-kódex volt, amelynek különös része 1962-ig hatályban maradt. Az ezt követő 1961. évi V. törvény 1962-ben lépett hatályba; 1979-ben váltotta fel az 1978. évi IV. törvény.

A 2013 nyarán hatályba lépett legújabb Btk. Varga Judit szerint a nemzeti együttműködés programja megvalósításának, a magyar jogrendszer megújításának egyik kiemelten fontos állomása volt. Hozzátette: 2010-ben a kormány alapvető céljaként határozta meg a keresztény-nemzeti hagyományokra épülő, a kor globális kihívásainak ellenálló, társadalmilag és gazdaságilag modernizált, erős Magyarország felépítését, amely kiszámítható jövőt nyújt valamennyi állampolgárának. Az igazságügyi tárca vezetője úgy fogalmazott: 2010-ben azzal is szembesülnie kellett a hivatalba lépett kabinetnek, hogy ijesztő mértékben romlott a közbiztonság Magyarországon.

PestiSracok facebook image

– közölte.

– mondta az igazságügyi miniszter. Varga Judit kiemelte, hogy az új büntető törvénykönyvvel kapcsolatban támasztott legfontosabb elvárás a szigorúság volt. Példaként említette, hogy súlyosbodtak az elévülés szabályai, bizonyos bűncselekmények elkövetése esetén pedig 14-ről 12 évre szállították le a büntethetőség korhatárát. Hozzáfűzte: tekintettel arra, hogy az alaptörvény alkotmányos alapjoggá emelte az önvédelmet, a kódex kiszélesítette a jogos védelmi helyzetet oly módon, hogy vannak olyan esetek, amelyekben a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen is irányult, és ilyenkor a jogtalan támadás körülményei megteremtik a lehetőséget a védekezés szükséges mértékének a túllépésére.

Pintér Sándor belügyminiszter közölte, hogy 2010-ben 428 ezer bűncselekmény és 201 ezer szabálysértés történt, ezek zavarták az állampolgárokat. Mivel azt akarták, hogy rend és biztonság legyen, változtatniuk kellett a Btk.-n – emelte ki. Jelezte, hogy idén az első kilenc hónapban már csupán 109 ezer bűncselekményt követtek el. A belügyi tárca vezetője úgy értékelte, hogy az új Btk. és büntetőeljárási törvény gyorsította a folyamatokat, egyszerűsítette az eljárásokat, csökkentette a leterheltséget és növelte az eredményességet. Hangsúlyozta, hogy nem csupán a büntető törvénykönyvet változtatták meg; figyelembe vették a bűnmegelőzési lehetőségeket is. Megújították a bűnmegelőzési tanácsot, továbbá megoldották, hogy akinek nem biztosított a megélhetése, részt vegyen a közfoglalkoztatásban, így ne bűncselekmény elkövetésével szerezzen anyagi javakat – jelentette ki.

– mondta Pintér Sándor. A belügyminiszter kiemelte, hogy mindenképpen választ kellett adni az illegális bevándorláshoz kötődő bűncselekményekre, így például az embercsempészésre.

– jegyezte meg.

– mondta a tárcavezető, aki kitért a kiberbűnözés problémáira is. Pintér Sándor a nyomozásokat támogató fejlesztésekről is beszélt, így a házi őrizet elektronikus rendszerének bevezetéséről és a távmeghallgatás alkalmazásáról.

– jelezte.

Polt Péter legfőbb ügyész is hangsúlyozta az önvédelem megváltozott szabályozásának fontosságát. Angol nyelvű beszédében azt mondta, egyetlen olyan esetet sem tudnak említeni, amelyben önkényességhez vezetett volna az új jogi helyzet.

– emelte ki Polt Péter. Megoldásra váró problémaként említette a kriptovaluták témáját. A legfőbb ügyész úgy vélekedett: az új Btk. kellő alapot biztosít a jövő kihívásainak kezeléséhez.

Patyi András, a Kúria elnökhelyettese arról beszélt, hogy egy büntető törvénykönyv léte önmagában az egyik jelentős garanciája a jogbiztonságnak és a közrend fenntarthatóságának. Hozzátette: az ilyen kódexnek a módosításai is rendkívül fontosak.

– hangoztatta Patyi András.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Ujvári Sándor

Ajánljuk még

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.