Varga Judit igazságügyi miniszter a francia Putschnak adott interjújában válaszolt a Magyarországot ért nemzetközi kritikákra. A miniszter szerint „A mainstream liberális média és több politikus Európa szerte félremagyarázza a helyzetet és Magyarországról szóló fake newst terjeszt” – olvashatjuk az interjúban.
Arra a kérdésre, hogy milyen a jelenlegi egészségügyi helyzet Magyarországon és mi a helyzet ma azokkal az eszközökkel, amelyeket a magyar állam rendelkezésre bocsátott a válságból való kilábaláshoz, különösen maszkokat és teszteket illetően, Varga Judit úgy reagált, hogy:
A védekezés első szakaszában sikeresen készítettük fel Magyarországot a legrosszabb forgatókönyv esetére. A célunk az volt, hogy lassítsuk a vírus terjedését, ellaposítsuk a járványgörbét és egyidejűleg felkészítsük az egészségügyet egy korábban példátlan terhelés kezelésére. Ez sikeres volt: időt nyertünk, fel tudtuk készíteni a kórházainkat, így azok akár a tömeges megbetegedések kezelésére is készen állnak.
Eddig 500 milliárd forintot költöttünk beszerzésekre és védekezésre a járvány miatt. Az elkövetkező időszakban a GDP nagyságrendileg 18-20 százalékával egyenértékű, több, mint 28 milliárd eurót biztosít a kormány a gazdaság megvédésére a gazdaságvédelmi akcióterv keretei között – tette hozzá.
A miniszter szerint hosszútávú védekezésre kell készülnünk, ezért biztosra kell mennünk az egészségügyi védekezéshez szükséges eszközök tekintetében is. Folyamatosan érkeznek az újabb szállítmányok Kínából: eddig már több mint 86 millió maszk érkezett Magyarországra, és további 62 millióra van szerződés.
A lélegeztetőgépek számát is drasztikusan növeltük és mire a járvány eléri a csúcsát, nem lesz olyan beteg Magyarországon, aki rászorul és ne lenne biztosítva számára a lélegeztetőgép.
Az Orbán Viktor által március 11-én kihirdetett egészségügyi veszélyhelyzet felháborodást okozott Franciaországban és a liberálisnak mondott demokráciákban. Franciaországból nézve a politikai osztály egy része és a média felháborodott a rendeleteken, amelyek lehetővé teszik a törvénykezést. Egyesek „ultra-szabadsággyilkos törvénytervezet”-ről beszéltek. Mit válaszol azon európai kritikusoknak, akik autoriter rezsim létrehozásával vádolják Orbán Viktort?- teszik fel a kérdést varga Juditnak.
Varga válaszában kifejti, hogy Európában olyan jelenséggel állunk szemben, amely minden országot érint; minden ország ugyanazt a mintát követi: óvintézkedéseket vezet be, hogy életeket mentsen, megóvja az emberek egészségét és legyőzze a gazdasági következményeket. Mi magyarok sem teszünk másképp. A törvény keretet adott a kormánynak. hogy a szükségesség és az arányosság elvei mentén intézkedéseket megteremthessen a COVID-19 elleni küzdelemben, hogy az állampolgárok életét és egészségét megvédje és a járvány okozta gazdasági következmények csökkenteni tudja.
Azt látjuk, hogy ennek ellenére sok a szándékos félremagyarázás és fake news a törvény körül, amit a mainstream liberális média és több politikus is előszeretettel közöl tényként Európa szerte. Sajnálatosnak tartjuk, hogy az álhírek terjesztésébe nemcsak politikai ellenfeleink, hanem egyes EPP-s politikusok is aktívan bekapcsolódtak. Elvárjuk, hogy azok, aki tájékozatlanságból vagy rosszindulatból az álhírterjesztőkhöz csatlakoztak, kérjenek bocsánatot a magyar emberektől és vonják le a megfelelő következtetéseket
emeli ki a magyar igazságügyi miniszter.
Számtalanszor hangsúlyoztam a minket bírálóknak a pároldalas törvény megismerésének fontosságát, hiszen a tények ismerete nélkül a vád és az ítélet könnyen megegyezhet. Többször is kiemeltem már, hogy a valótlan állításokkal ellentétben a felhatalmazás sem időbeliségét, sem pedig tárgyát tekintve nem korlátlan, hiszen az Országgyűlés bármikor visszavonhatja a kormánynak adott felhatalmazást! De, ha nem hisznek nekem, akkor legalább higgyenek a Bizottság elnökhelyettesének, Vera Jourová-nak, aki már többször is kijelentette, hogy nincs ok arra, hogy Magyarországgal szemben kötelezettségszegési eljárást indítson a Bizottság
– folytatta Varga Judit.
Ami pedig a kívülről érkező vádakat illeti, elképesztőnek és felháborítónak tartom, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor az emberek életének, egészségének biztosítását helyezi minden ország előtérbe és a gazdaságát próbálja újraindítani, egyes politikusok legfontosabb feladata még ilyenkor is a Magyarország elleni politikai vádaskodás. Ez egyértelmű pótcselekvés. Azok tesznek így, akik nem tudnak, vagy nem akarnak bekapcsolódni a valódi válságkezelésbe. A Magyar Kormány, azonban továbbra is mindent megtesz azért, hogy a magyar embereket segítse
– szögezte le a miniszter.
Fotó: Facebook
Végül a mély ideológiai nézeteltérések eredményeként megszületett az Európai Unió által az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke alapján Magyarország ellen szankció? – teszi fel a kérdést a francia portál.
Fontos hangsúlyozni, hogy Magyarországgal szemben semmilyen szankciós döntés nem született. Az Európai Parlament balliberális többsége kezdeményezte a 7. cikk (1) bekezdése szerinti eljárást, ami még elviekben sem vezethet szankcióhoz. Ez az eljárás még tart, bár a tagállamok láthatóan felismerték mennyire értelmetlen és kontraproduktív ez a folyamat. Nem csoda, hiszen ez egy nyilvánvaló politikai boszorkányüldözés.
Varga Judit szerint, a jogállamiság és a demokrácia közös értékeink közé tartozik, ezért elutasítunk minden törekvést, ami ezek kisajátítására és ezzel a tagállamok megosztására irányul.
Az az álláspontunk, hogy a jogállamisági vita több jogi, és kevesebb politikai figyelmet igényelne. A jogállamiság ugyanis szuverén tagállamok közötti alkotmányos párbeszéd kérdése, így bármilyen jogállamiság-mechanizmus számunkra csak akkor képzelhető el, ha a tagállamok egyenlőségén, kölcsönös tiszteletén és együttműködésén alapul.
Mi mindig készen állunk a nyílt eszmecserére a tagállamok között, de ennek valamennyi tagállamra ki kell terjednie az egyenlő bánásmód elve alapján és nem kell hozzá politikai közvetítő sem európai intézmények, sem civilszervezetek oldaláról – hangsúlyozta a tárcavezető, aki úgy folytatta, hogy
Ugyanakkor nem gondolom, hogy most ez lenne a legfontosabb feladatunk. Jelenleg minden országnak és döntéshozónak a koronavírus-járvány elleni védekezésre kell koncentrálnia a polgárok életének és egészségének védelme érdekében.
A lap feszegette a választások felfüggesztésének kérdését, amelyről Varga Judit kifejtette, hogy Magyarország alaptörvénye szabályozza azt, hogy mikor kell országgyűlési választásokat tartani és azt egyetlen más törvény sem helyezheti hatályon kívül.
Így 2022-ben parlamenti választások lesznek Magyarországon, az új törvénynek semmi köze ehhez. Minden ezzel ellentétes híresztelés valótlan és rosszhiszemű.
A hamis információk magyarországi terjesztéséért kiszabott börtönbüntetésekről is kérdezték Varga Juditot, aki külön kiemeli, hogy
A rémhírterjesztésnek minősülő tudatosan valótlan tényállításoktól meg kell különböztetni a vélemény nyilvánítást. A vélemény nyilvánítás formái nem tartoznak a törvény hatálya alá, így a kormánnyal szembeni kritika sem, függetlenül attól, mennyire kemény a bírálat. A rémhírterjesztés tényállása nem újkeletű a magyar büntetőjogban és foglalkozástól függetlenül bárkire vonatkozhat, aki megvalósítja azt. Csak a legszűkebb, tényleges veszélyt hordozó, hamis tényállítások esetén tartjuk indokoltnak a büntetés kiszabását. Éppen ezért a törvénybe szigorú hármas szűrőt iktattunk be.
Ahhoz, hogy valakit megbüntessenek, nagy nyilvánosság előtt olyan szándékosan téves állítást kell közölnie vagy valós tényt tudatosan kell elferdítenie, amely a koronavírus elleni óvintézkedések eredményességét negatívan befolyásolhatja. Ez a rendelkezés szükséges volt, mert a korábbi tényállás nem fedte le a modern kommunikációs eszközök útján megvalósuló rémhírterjesztést, és nem volt használható azokban az esetekben, amikor a közveszély nem kötődik egy jól elhatárolható földrajzi helyhez, mint például egy vírus terjedése – folytatta.
Az európai kríziskezelésről a miniszter asszony elmondta, hogy Kínához képest a koronavírus az európai uniós tagországokban néhány hetes csúszással jelent meg. Az uniós intézményeknek ezalatt lett volna idejük egy közös cselekvési terv kidolgozására, azonban ez megkésett és a döntéshozatal is lassú volt.
A tagállamok nyilvánvalóan nem várhattak egy pillanatot sem, minden érintett ország megkezdte a saját járvány elleni védekezését a különböző korlátozó intézkedések meghozatalával. Így a járvány is rávilágított arra, hogy az Európai Unió erős nemzetállamok szövetségén nyugszik, amik nélkül, pusztán a közös fellépésre várva nem tudtuk volna kezelni a válságot – emelte ki.
Varga hangsúlyozta: az intézkedések szükségességét a tagállamok maguk tudják megítélni, ezért figyelembe kell venni az eltérő helyzeteket és tiszteletben kell tartani a tagállami hatásköröket. Az európai intézmények szerepét a koordináció elősegítésében és a tagállami cselekvések támogatásában látom.
Fontosnak tartom, hogy ezekben az időkben a segítségnyújtásra és a cselekvőképes államokra koncentráljunk, hiszen a járvány miatt felértékelődtek a bilaterális kapcsolatok. Magyarország a maga részéről ebben az élen jár, hiszen nem csak a szomszédos országoknak, hanem a csatlakozásra váró országoknak is nyújtottunk segítséget a védekezésben. Természetesen az uniós szintű intézkedések fontosságát is hangsúlyozni kell a gazdaság helyreállításával kapcsolatban, amely esetben gyors, megfelelő nagyságú és a meglévő eszközökre építő intézkedésekre van szükség
– szögezte le.
Az európai helyreállítási tervekkel kapcsolatban pedig az alábbiakban válaszolt a tárcavezető: az Európai Bizottság elnöke és az Európai Tanács elnöke 2020. április 21-én mutatták be a gazdasági helyreállítási ütemtervet (Recovery Roadmap), amely az európai gazdaság újraindításához és átalakításához kíván hozzájárulásként szolgálni. Számos részletszabály nem ismert még a javaslattal kapcsolatban, amelyek azonban elengedhetetlenek ahhoz, hogy valóban minden tagállam számára hozzáférhető és a gazdasági helyreállítást hatékonyan támogató eszközök jöjjenek létre.
A válság kezelésének további eleme lesz egy Helyreállítási Alap. Tekintettel arra, hogy a válság gazdaságilag ugyanúgy sújt minden tagállamot, a kialakítandó alapnak mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie. A fejletlenebb országok vállalkozásai kevésbé versenyképesek, ezáltal sebezhetőbbek, így a források elosztása során a tagállamok fejlettségi szintjeit is figyelembe kell venni. Magyar részről konstruktívan állunk a tárgyalásokhoz
– olvasható az interjú zárásaként.
Forrás: PS; Kiemelt kép: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS