A Habsburg császári hadsereg vérengzéséről emlékeztek meg szombaton a székelyföldi Madéfalván a tragikus esemény 259. évfordulóján, amelyen Varga Judit igazságügyi miniszter is részt vett és beszédet mondott. Az 1764-es madéfalvi vérengzés során a császári csapatok több száz székelyt mészároltak le. A támadás előzménye, hogy Mária Terézia német-római császárnő, magyar királynő 1760-ban elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását. A székelyek sérelmezték, hogy az új szabályok szerint idegenben is kell majd szolgálniuk német nyelvű vezénylet alatt, és nem nyerhetik vissza régi szabadságjogaikat katonai szolgálatuk fejében. Sokan közülük elbujdostak az erőszakos sorozás elől, mintegy 2500-an azonban összegyűltek Madéfalván, és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Teréziának. A császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban váratlanul rátámadtak Madéfalvára. A támadás megtörte a székely ellenállást.
A Siculicidium emlékművénél tartott megemlékezésen Varga Judit igazságügyi miniszter beszédében rámutatott:
Ahogy több mint ezeréves történelmünk összefonódik, úgy örömünk és bánatunk is egy.
Elmondta: nagy megtiszteltetés számára, hogy első idei beszédét “székely nemzettestvérei” előtt mondhatja el. Hozzátette: családjával érkezett, gyermekeinek is meg akarta mutatni “Erdély és a Székelyföld csodáit”. Emlékeztetett: a madéfalvi székelyek szuverenitásukat, önazonosságukat védték, és bár a világ nagyot változott azóta, “a magyar alkotmányos identitás és szuverenitás védelme most is mindennapos feladatunk”.
Legyen szó a jogállamiságról vagy éppen az energiaellátás biztonságát érintő közös európai uniós döntésekről, mindig védenünk kell azon jogunkat, hogy a nemzetünk sorsát meghatározó kérdésekben saját magunk mondhassuk ki az utolsó szót
– fogalmazott. Hozzátette:
Magyarország uniós tagságának tapasztalata azt bizonyítja, az igazán fontos kérdésekben végül mindig a magyaroknak lett igaza.
Varga Judit igazságügyi miniszter beszédet mond a madéfalvi veszedelem 259. évfordulóján tartott megemlékezésen a vérengzés emlékművénél a székelyföldi Madéfalván 2023. január 7-én. Fotó: MTI/Veres Nándor
Varga Judit hangsúlyozta: Magyarország kormánya számára az a legfontosabb, hogy az erdélyi magyarság meg tudja őrizni magyar identitását.
Önöknek kell az ezeréves magyar történelmet és kultúrát őrizni és az erdélyi magyar jövőt biztosítani. Nem könnyű feladat ez, de Isten a legnehezebb csatákat mindig a legjobb harcosainak adja
– fogalmazott. Felidézte, hogy a szülőföldön való megmaradást a magyar kormány az egyszerűsített honosítási törvénnyel és a külhoni magyaroknak szóló támogatási rendszerrel segíti.
A közös munkát 2023-ban is folytatjuk!
– jelentette ki. Az ukrajnai háborúról szólva hangsúlyozta: “mi, magyarok, békét akarunk”, de a Közép-Európa országai között fellelhető kapcsolódási és együttműködési pontokat is meg kell találni.
Magyarország és Románia jelenlegi kormányai részéről a stratégiai partnerségi viszony fenntartására komoly igény van
– jelentette ki.
Tánczos Barna romániai környezetvédelmi miniszter emlékeztetett, hogy a székelyek, magyarok mindentől függetlenül évről évre megemlékeznek Madéfalván.
Büszkén, felemelt fővel térünk mindig haza Madéfalváról, feltöltődve megyünk haza otthonaikba, mert nekünk, székelyeknek, magyaroknak történelmünk folyamán mindig volt, akire feltekintsünk
– fogalmazott. A bukaresti tárcavezető megköszönte a támogatást, amit a határon túli magyarság kapott a magyar kormánytól, és arra kérte a jelenlévő tagjait, “tolmácsolják a székely közösség köszönetét és háláját”.
Mondják el Magyarországon, hogy köszönjük, hogy hisznek abban, hogy a nemzet egy. És nemcsak hisznek, hanem tesznek is azért, hogy a magyar nemzet egységes maradjon és fennmaradjon az ilyen viszontagságos történelmi időszakokban is
– üzente az RMDSZ minisztere. Hozzátette, Erdélyből is aggódva figyelik, ahogy “Magyarország megvívja az új, modernkori függetlenségi háborúját”; erőt és kitartást kívánt ehhez, és a határon túli magyarság támogatásáról biztosította Budapestet.
Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere beszédében emlékeztetett, hogy a madéfalvi veszedelem emléknapja a bukovinai székely népcsoport születésének a napja is, amelynek tagjai “mint őshazára” számíthatnak Madéfalvára.
A hely, ahol állunk, mindannyiunk emlékhelye
– fogalmazott.
Varga Judit igazságügyi miniszter (b) és Tamás József nyugalmazott segédpüspök a madéfalvi veszedelem 259. évfordulóján tartott megemlékező mise után mennek a vérengzés emlékművéhez a székelyföldi Madéfalván 2023. január 7-én. Fotó: MTI/Veres Nándor
A madéfalvi megemlékezés idén is templomi gyászmisével kezdődött, amelyet Tamás József nyugalmazott segédpüspök celebrált, majd az emlékműnél tartott megemlékezéssel és koszorúzással zárult. Az eseményen több százan vettek részt; a magyar kormány részéről Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is jelen volt. A megemlékezés részeként pénteken lovaszarándoklatot tartottak a Csíkszépvíz–Madéfalva útvonalon, amelyen Potápi Árpád János is részt vett. Az eseményen 51 lovas és két hintó volt jelen. A madéfalvi veszedelemről a tervek szerint szombat este Csíkszeredában is megemlékeznek; fényfestéssel rávetítik a Mikó-vár homlokzatára a székely zászlót.
Forrás és fotók: MTI
Logikus
2023-01-08 at 16:27
ViAM
Igazad van!
ViAM
2023-01-08 at 14:52
Lehetne tanulság is: többé nem kell “életünket és vérünket” felajánlani senki idegennek, mert a sajátjait féltve, másokét gondolkodás nélkül feláldozza.
Erdélynek mielőbbi önállóságot!
egresi istván jános ernő
2023-01-07 at 22:23
A vérengzésre nincs magyarázat, mentség.
Azonban, ez is eszembe jutott: Az egységes Magyar Királyság “egyéb” területeiről toborzott katonák, kénytelenek voltak külföldön harcolni (igaz, nem voltak korábbi időszakból jogaik). Lásd pl. amikor Hadik András (erdélyi kormányzó is volt) lovassági tábornok a huszáraival megsarcolta Berlint (1757).
DörrögZuldán
2023-01-07 at 20:41
Némiképpen hozzátartozik a történethez, hogy az ún. székely közszabadság katonáskodáshoz kötött volt, a határőrizet pedig már kevésbé volt szükséges a régi módon, talán ezért is óhajtotta az utolsó Habsburg uralkodónk máshogy megszervezni a határvédelmet, illetőleg a katonaállítást.
sorry
2023-01-07 at 17:29
A székely atyafiak serénykedhetnének a puha ágyukban. Ne csak a csatatereken hajtsanak a győzelemre.
Királytigris
2023-01-07 at 17:14
Böjte Péter elbeszélésében így emlékezik meg a madéfalvi veszedelemről:
“Mária Terézia azt akarta, hogy a székelyek álljanak az osztrák élire, menjenek a határokra s álljanak őrséget, mert erőst jó katonák vótak. De azok nem vállolták! Azok nem. Inkább abba a nagy hidegbe béhuzakodtak a szalonkai erdőbe.
Egy reggel a Bukov katanái rejamentek a falukra s az asszonyokat s a kicsi gyermekeket kihajtották az emberek után. Hogy futtak azok szegények, s hogy sírtak!
Amikor az öregebbek s a kicsikék, akik gyengébbecskék vótak, kezdtek posztulni, akkor ők mind béhuzakodtak Madéfalvára. Az eppe Vízkereszt előtt való nap vót. Januárnak hetedikjén virradatkor, a katanaság rejik ment. ágyúkval mind esszelövöldözték a falut. Aki futott, kardokval mind levágták. átkozottak legyenek még haló porikban es!”
Királytigris
2023-01-07 at 17:13
Képzelem micsoda mészárlás lehett, ahogy a Habsburgok felfegyverkezett csűrhéje rárontott a fegyvertelen székely legényeinkre…. Már akkor is az idegen érdekek érdekében feláldozott magyar katonák bevetése ellen kellett tiltakozni, mint ahogy most is idegen érdekek melleti háborúba sodródásunkat kell megakadályozni. Itt kapcsolódik a múlt a jelen eseményeihez.
TS
2023-01-07 at 16:32
Miért a minisztertől várunk el mindent? Ő bújjon az ágyba és vállaljon gyereket? Törvény ide vagy oda, LMBTQ nélkül is fogyunk 40 éve, nemsokára nem lesz kit védenie a törvénynek!
gyozo2018
2023-01-07 at 16:26
A gyermekvédelmi törvényünkben nincsenek szankciók a törvényszegőkkel szemben.
A liberálfasiszta internácik következmények nélkül politizálnak és terjesztik
a genderfasiszta ideológiát a középiskolákban!
Ehhez Vargának nincs szava? Nincs tennivalója?!