Varga Judit: nincsenek illúzióink, a választási kampány Brüsszelben is megkezdődött
Január elsejével kezdetét vette a francia EU-elnökség. A Magyar Nemzet ennek a magyar-francia kapcsolatokra gyakorolt hatásairól, és a közelgő országgyűlési választások külső befolyásolásának veszélyeiről kérdezte Varga Juditot.
Minden olyan francia kezdeményezést támogatni fogunk, ami a tagállamok közötti egységet, a kölcsönös tiszteletet erősíti, s prosperitást jelent a tagországok gazdaságainak. Mindez azonban sosem jelentheti az uniós szerződések megkerülését – mondta Varga Judit a Magyar Nemzetnek a január elsejével elrajtolt francia EU-elnökség prioritásairól. Az igazságügyi miniszter Emmanuel Macron elnök Európai Parlamentben elmondott beszédével kapcsolatban az EU jövőjéről szóló konferencia fejleményeit is üdvözölte, ám óva intett attól, hogy a folyamat felülről irányítottá váljon, s lopakodó hatáskörbővítésbe csapjon át.
A visegrádi országok megkerülhetetlen tényezővé váltak Európában, ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy Macron elnök múlt decemberben, az EU-elnökség kezdete előtt V4–Franciaország csúcstalálkozón vett részt Budapesten. Mivel a francia elnökválasztási kampány és az elnökségi fél év fedik egymást, arra számítunk, hogy a franciák fontos dossziékban szeretnének előrelépést elérni. Az elnökség kulcsszavát már ismerjük is, ez a stratégiai autonómia. Magyarország szeretné, ha ezt a fogalmat mielőbb, minden elemében tisztáznák. Addig is törekszünk a francia és a magyar Európa-politika érdekegyezségét jelentő területekre koncentrálni
– összegezte a francia elnökség Magyarországgal kapcsolatos várható kihatásait a miniszter. Varga Judit szerint ilyen például az agrártámogatási rendszer kérdése, az európai védelmi ipari kapacitások növelése, valamint a zöldátmenettel kapcsolatosan a nukleáris energia megkerülhetetlensége. Utóbbiban Magyarország és Franciaország számára egyaránt siker, hogy az atomenergia szerepel az Európai Bizottság taxonómia rendelettervezetében, tehát immár fenntartható forrásnak minősül. Az igazságügyi miniszter szerint az is látható, hogy Franciaország a migráció területén is mozdítaná a tagállamok között holtpontra jutott tárgyalásokat.
A külső dimenzióra való fókuszt, a harmadik országokkal való hatékony együttműködést üdvözöljük, ezek ígéretes elemek. Magyarország viszont semmilyen áthelyezési mechanizmusban nem fog részt venni, továbbra is nemet mondunk a migránskvótára. A kvóta pénzért való kiváltása ugyancsak vörös vonal. Ragaszkodunk továbbá ahhoz, hogy a szolidaritás fogalmába az uniós külső határok kerítéssel történő védelme is beletartozzon. Összességében bizakodó vagyok, a francia migrációs javaslat egyes elemei már a magyar álláspont irányába mutatnak. Minden olyan francia kezdeményezést támogatni fogunk, ami a tagállamok közötti egységet, a kölcsönös tiszteletet erősíti, s prosperitást jelent a tagországok gazdaságainak. Mindez azonban sosem jelentheti az uniós szerződések megkerülését
– tette hozzá a miniszter. Annak kapcsán, hogy Emmanuel Macron nemrégiben az Európai Parlament jogköreinek bővítéséről beszélt Varga Judit hangsúlyozta, hogy az EP a "leghangosabb" uniós intézmény, ami ráadásul erős baloldali többséggel működik. Viszont a jogkörei rögzítve vannak a szerződésekben. A mindenkori EU-elnökségek részéről bevett, hogy figyelembe veszik az EP politikai igényeit, de a tényleges döntés nem történhet a szerződésekben rögzített eljárásrend mellőzésével. Mint mondta, Magyarország "éberen figyel" az ilyen, az alapszerződések megkerülését célzó kísérletekre. Ugyanígy a konszenzussal történő döntéshozatalt sem lehet az éj leple alatt minősített többségű döntéshozatalra cserélni.
Az EU jövőjéről szóló konferenciasorozat alatt is kiemelt jelentősége van annak, hogy ne az ideológia kerekedjen felül, ne az ilyen, egyébként jogszerűtlen javaslatok domináljanak
– jelentette ki. Kitért arra is, hogy mivel sokan érdekeltek abban, hogy ez a folyamat felülről irányított legyen, ezért kiemelt szerepe van annak, hogy Magyarország megfigyelőként részt vesz a konferencia vezető testületében, mint mondta:
Sikerült már olyan kísérleteket visszavernünk, ahol próbálták volna a hátsó ajtókon keresztül, munkacsoportok segítségével megkerülni az állampolgárok véleményét.
A miniszter szerint az állampolgárokat önmagában is képesek befolyásolni, például azzal, ha egy tőről fakadó szakértői véleményeket szerepeltetnek, így befolyásolva a polgárok álláspontját. Magyarország erre nagy figyelmet fordít, a konferencia során a vezető testület készíti elő a plenáris döntéseit. A lap annak kapcsán is megszólaltatta a minisztert, hogy február tizenhatodikára hirdettek döntéshozatalt a jogállamisági rendelet ügyében, ami azt is jelenthetné, hogy még jóval a hazai választások előtt megkezdődhet a jogállamisági eljárás hazánk ellen. Varga Judit szerint ez egyértelmű beavatkozás a magyar választási folyamatokba.
Nincsenek illúzióink. A választási kampány Brüsszelben is megkezdődött. Eleve magától adódik a kérdést, hogy a balliberális politikusok és szócsöveik miért a magyarországi választások időpontjától teszik függővé a rendelet alkalmazásának megkezdését? Naivan azt is kérdezhetnénk, mi köze a magyarországi választásoknak a jogállamisági rendelethez? Ha ennyire nyíltan összekötik a kettőt, az egyértelmű beavatkozás a magyarországi választási folyamatba
– fogalmazott, hozzátéve: reméli, hogy az uniós intézmények saját magukra is irányadónak tekintik a jogállamiság követelményét, és lojális együttműködésre törekszenek a tagállamokkal. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy ami az időpontokat illeti, a rendelet alkalmazását kizárólag akkor lehet megkezdeni, ha a luxembourgi bíróság ítéletét már összefésülték az Európai Bizottság előzetesen elkészített, a jogszabály alkalmazását segítő iránymutatásaival. Ezeket részletesen be kell mutatni az unió csúcsszervének, az Európai Tanácsnak is. Csak ezután kezdődhet majd az EB szerint problémás tagállamok értesítése, amire nekik egytől három hónapig terjedő válaszadási határidejük lesz.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Facebook
