Komoly utat tettünk meg, kár lenne ezt kockára tenni – jelentette ki Varga Mihály a Parlamenti Szalon elnevezésű fórumon, pénteken. A nemzetgazdasági miniszter hozzátette, hivatásos riogatók mindig voltak és lesznek is, akik jelenleg hamarosan bekövetkező gazdasági összeomlásról és államcsődről vizionálnak, erre azonban rácáfol a hét éve tartó gazdasági növekedés. A lassan lezáruló kormányzati ciklus eredményei között kiemelte, hogy hazánk kilépett a fiskális politika problémáiból, így gazdasága rugalmasabb. Megkezdődött a bérfelzárkóztatás, tartósan alacsony az államháztartási hiánycél, és hazánk az EU-n belül az előkelő negyedik helyet foglalja el a foglalkoztatás tekintetében. A jövőről szólva fontos célnak nevezte a vállalkozói kedv további ösztönzését, és a világszinten is helyüket megálló magyar brand-ek segítését.
Varga Mihály előjáróban hangsúlyozta, a kormánynak nem csak eredményei, de víziója is van atekintetben, hogy a választói felhatalmazás megszerzésével milyen irányban kormányozzák tovább az országot.
Drukkolunk a hitelminősítőknek, hogy korrigáljanak
Felidézte, 2010 óta látványos ívet futott be a magyar gazdaság teljesítménye, amelyet két alapvető cél jellemzett, egyrészt a munka megbecsülésének és értékének visszaállítása, az ország adósságállományának csökkentése. A felelősségteljes gazdálkodás eredményei ugyan már 2014 előtt éreztették hatásukat, ekkor azonban még túl kellett jutni a fiskális politika „nyűgjein”, hiszen hazánk korábban a túlzott deficit-eljárás kapcsán gyámság alatt volt, mára azonban a pénzügyi politika nem korlátozza, merre fejlődjön tovább az ország. Ennek eredménye ként mára a demográfia, az oktatás az egészségügy vagy a határon túli magyarok problémáinak megoldása felé fordulhat az ország. Hozzátette, a tartósan alacsony államháztartási hiánycél vagy az államadósság csökkenése nyomán folyamatosan javul az ország megítélése, mint megjegyezte, szurkolunk hogy a hitelminősítők is meghallják a piac ez irányú hangjait. A hitelminősítők kapcsán Varga Mihály arról is beszélt, a jelenlegi kormányzati ciklusban az volt a cél, hogy a magyar állampapírokat hasonló érdeklődés övezze, mint a négyszer akkora területű és jelentősebb gazdasággal rendelkező Lengyelország kötvényeit. Bár a két ország állampapírjainak hozamai közel esnek egymáshoz, a hitelminősítők nem korrigáltak. Holott néhány hónapon belül a még jobb megítélésű cseh állampapírok szintjére is kerülhetünk.
Nincs Bokros, hogy elinflálja a bérek emelkedését
Varga Mihály fontosnak nevezte, hogy ezeket az eredményeket nem megszorításokkal, nem önsanyargatással értük el, miközben gazdasági teljesítményben felzárkóztunk a V4-ek országaihoz, nem kullogunk a többiek után. Fel tudtuk venni a gazdaság fejlődésének ütemét, így gazdaságpolitikája tekintetében Magyarország ma sikeres ország, amely mások számára minta lehet. Arról is beszélt, a 2010-es 12 százalékos arányról mára a bűvös négy százalék alá csökkent a munkanélküliség, jelenleg csak a közszférában 2.700, míg összességében mintegy 60 ezer betöltetlen állás van hazánkban. Ez az Unión belüli munkanélküliségi rátában az előkelő negyedik helyre sorolja Magyarországot, innen már látóhatáron belül van a teljes foglalkoztatottság elérése. Varga Mihály előadásában örömtelinek nevezte, hogy nemcsak a foglalkoztatottság, hanem a bérek is növekedtek Mint megjegyezte, ha a gazdaság növekszik, de ezt nem követi a bérek emelkedése, az mindig társadalmi feszültséget keltett, amely könnyen egy kormány bukásához vezetett. Mint kifejtette, 2010-hez képest 25 százalékkal érnek többet a bérek, de a gazdasági növekedés a nyugdíjprémiumban is tetten érhető. Ebben az eredményben nagymértékben közrejátszott, hogy nincs infláció, az áremlekedések a tolerálható 3 százalékon belül maradtak. Mint Varga Mihály ezzel kapcsolatban felidézte, Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter még olyan kijelentéseket tett, hogy nincs az a béremelés, amit ő ne tudna elinflálni, holott az infláció a legszegényebbek adója, őket érinti leginkább. A magyar gazdaságban azonban jelenleg nem ez a helyzet. Arról is beszélt, a hazai kiskereskedelemben is növekedett a fogyasztás, ugyanakkor a magyar háztartások, különösen a középosztály bevételei egyharmadát már megtakarításra költi. Mint hozzátette, hozzátartozik a polgári élethez, hogy ne egyik napról a másikra éljünk és lehetőségünk legyen megtakarítani.
A magyar gazdaság felkészült a váratlan helyzetekre is
Az ipar növekedésével kapcsolatban arról beszélt, a termeléssel kapcsolatban a kormány célja az volt, hogy 2020-ra a gazdaság teljesítményének 30 százalékát az ipar adja, ennek elősegítése érdekében indítottak olyan programokat, mint a magyar elektromobilitást elősegítő Jedlik Ányos programot. A magyar elektromosbusz gyártásra kitérve arról beszélt, az ágazat felzárkózni látszik, a mosonmagyaróvári, székesfehérvári debreceni és budapesti gyárak termelésében a évi 1200 busz elérése a cél, továbbá hogy a belföldi piacokon kívül külföldi irényeket is ki tudjon szolgálni az ágazat. Varga Mihály hangsúlyozta azt is, az ország sikeresen ellenállt a migrációs nyomásnak, hiszen az elmúlt két évben mintegy egymilliárd eurót költött erre a célra mindenféle EU-s segítség nélkül. Kiemelte, a magyar gazdaság olyan helyzetben van, hogy az ilyen rendkívüli helyzeteket is kezelni tudja, ennek köszönhetően az EU egyik legbiztonságosabb országa hazánk. Arról is beszélt, a kormány fontos eredménye a szociális partnerekkel és a munkaadókkal történő megállapodás. Ennek keretében csökkentek a szociális közterhek és a társasági adó, cserébe sikerült a garantált bérminimumról is megállapodni. Mint megjegyezte, egy esetleges baloldali kormányzás esetén ismételten olyan gazdasági eszközök keülnének előtérbe, mint a privatizáció, az állam számára legalábbis Magyarországon mindig veszteséggel működő PPP-konstrukciók, illetve a hitelfelvétel. Utóbbi kapcsán megjegyezte, miután már senki nem adott kölcsön hazánknak, a baloldali vezetés 2008-ban az állampolgárok eladósításától sem riadt vissza.
A magyar brand
A jövő terveiről szólva Varga Mihály arról beszélt, egy nemzet gazdasági teljesítménye véleménye szerint alapvetően azon múlik, milyen a vállalkozói hajlam, illetve milyen mértékben van jelen az innováció. Mint hozzátette, számtalan gazdaságélénkítő programot el lehet indítani, munkaszeretet és affinitás hiányában ezek azonban nem érnek semmit. Emiatt hangsúlyozta, a következő ciklus fontos célkitűzése a vállalkozási kultúra kialakulásának segítése, például a gazdasági oktatás megerősítésével már általános iskolai szinten. Véleménye szerint a munkakultúra fejlesztése hasonlóan fontos, például a fiatalok szakképzés felé irányításával, a jól fizető betöltetlen állásokat feltölése érdekében ugyanis a társadalmi felfogásnak is változnia kell. Varga Mihály szólt arról is, hivatásos riogatók mindig voltak és lesznek is. Jelenleg két problémától hangos az ellenzéki sajtó, egyrészt, hogy hamarosan gazdasági összeomlás, államcsőd következik be, erre azonban rácáfol a hét éve tartó gazdasági növekedés. A másik félelem abból származik, hogy a gépesítés elveszi az emberektől a munkahelyeket. Mint ezzel kapcsolatban megjegyezte, a gépeítés elmúlt száz évében az emberek ezzel szemben kevesebbet dolgoznak, és többet keresnek. Magyarországra térve hozzátette, a magyar gazdaságnak jelenleg olyan kihívásokkal kell megkzdenie, hogy hogyan töltse fel a meglévő 60 ezer betöltetlen munkahelyet, ugyanakkor nem is érdemes a gépekkel versenyezni, inkább a folyamatot kontrollálni. Fontos kihívásnak nevezte továbbá a magyar brand-ek külföldi erősítését. Mint megjegyezte a a Hajdú háztartási gépek, a HELL energiaital gyártás, a Zwack, a RÁBA, a Béres, a Richter, vagy az Unver cégek jó eséllyel alakíthatnak ki ilyen külföldön is jól csengő brandeket. Hozzátette ugyanakkor, hogy végerdeményben a Made in Hungary kifejezésnek kell akkora rangot szerezni, hogy az önmagában biztosíték legyen a piac számára. Ebből a többi magyar cég is profitálhat. Mint előadását Varga Mihály zárta,
komoly utat tettünk meg, kár lenne ezt kockára tenni.
Forrás: PestiSrácok.hu; fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS