A magyar gazdaság 2013 óta töretlen fejlődésével párhuzamosan erősödik a szakképzett munkaerő iránti kereslet, ezért a kormány több módon is támogatja a munkaerő országon belüli mozgását – jelentette ki a pénzügyminiszter pénteken, Mórahalmon.
Varga Mihály a homokháti kisvárosban épült, 94 férőhelyes Szent Benedek Munkásszálló átadásán azt mondta: bízik abban, hogy a kormány intézkedései jelentősen hozzájárulnak a munkaerőpiaci feszültségek enyhítéséhez, és minden vállalkozás, amely fejleszteni kíván, hozzájut a szükséges munkaerőhöz. A kormány által indított program keretében eddig 22 munkásszálló építéséről, összességében 8 milliárd forintnyi beruházásról született döntés; ez 3 ezer munkavállaló elhelyezését teszi lehetővé.
Ősztől már nemcsak önkormányzatok, hanem magánvállalkozások is pályázhatnak munkásszállás építésére
– tudatta a miniszter.
Forrás/fotó: MTI (a kép illusztráció)
Facebook hozzászólás
antilibsi
2019-07-05 at 13:04
Törvénnyel szabályzott bérlakás rendszert kellene létrehozni, mint pl. Németországban. A lakbér és annak változása függ a jövedelemtől, a bérházak tulajdonosainak eleget kell tenniük a törvényben foglalt kötelezettségeiknek. Ennek ellenére egyetlen bérháztulajdonos sem lépett vissza, az üzlet működik törvényes kereteken belül.
Hesslerezredes
2019-07-05 at 13:31
Lenne megoldás, de nem az, amit Varga Misi javasol. Ehhez meg kell érteni a jelenlegi magyarországi társasházi helyzetet. Kezdjük először is ott, hogy olyan, hogy társasházi lakástulajdon, az nincsen!!!
Valójában mindenki csak bérlője egy adott kubatúrának, legfeljebb ‘kizárólagos’ (ha úgymond tulajdonos) vagy nem kizárólagos, ha a (virtuális) tulajtól bérel.
Ez a társasházi lakástulajdon 4 résznek jó: 1. az államnak, mert minden átruházáskor lehúzza a vevőt illetékkel (illetve adót szed az eladótól, ha nyert a bulin valamicskét), új lakásnál az ÁFA még, 2. az ügyvédeknek/közjegyzőknek mert szerződéskötési munkadíjat szednek, 3. az ingatlanközvetítőnek, mert eladáskor jutalékot húznak, 4. tétel a bank, ha a bulihoz hitelt adott, mert ő meg kamatot szed a lakáshitel után.
Ha egy társasháznak esze lenne, akkor az összes tulaj apportként bevinné a lakását az általuk alapított részvénytársaságba, cserébe mondjuk négyzetméter arányosan kapnának részvényeket és másnap visszabérelnék a saját lakásukat a saját részvénytársaságuktól és a jövőben közös költség helyett bérleti díjat fizetnének.
Ekkor egyszer még lenne egy átírási illeték, de azután soha többé és soha többé a többi fentebbi lehúzásos tétel.
Ezzel egyébként a lakáspiac is rugalmasabb lenne, mivel a részvények akkor is megmaradhatnának, ha a korábbi tulaj mondjuk egy másik városban kap állást és ott kell bérelnie egy lakást, továbbá a lakások, az épület felújítására a hitel felvétel is egyszerűbb lenne, mert nem kéne minden tulajdonostárs hozzájárulása, mint manapság a társasházi törvény alapján egy nagyobb beruházásnál .
Namond
2019-07-05 at 14:02
Hesslerezredes,
Tetszetős.
Nonprofit, közhasznú? Holding?
Ki a vagyonkezelő?
Ki a menedzsment?
Ki az igazgatóság?
De, hogy számolja el a felújítást?
Alaptőke emelésként?
Mint pótbefizetést?
Tulajdonosi kölcsön?
Részvény kibocsájtással?
Bank kölcsönnél mi a fedezet?
Az ingatlan?
A részvény?
Hesslerezredes
2019-07-05 at 14:35
Kedves Namond! Nem akarlak megbántani, de hajszálpontosan olyanok a fölvetéseid, mint ami oly nagyon jellemző ránk, magyarokra: ha van egy ötlet, azonnal azzal jönnek, hogy MIÉRT NEM LEHET MEGCSINÁLNI. Véletlenül sem azzal, hogy HOGYAN VALÓSÍTSUK MEG. Az általad fölvetett kérdések már most is, a jelen szabályozásnál is rohadt szar ügyek egy társasházban, és sokszor megoldhatatlanok. Bankkölcsönnél mi a fedezet, kérded? Most mi a fedezet? Megmondom: az ingatlan (lakás), vagy a részvény, nem mindegy? – lenne, ha mindenki hozzájárulna, de nem járul, mert a 85 éves Kovács néni a fszt. 1-ből már nem akar semmit felújítani a fűtési rendszeren (ami közös tulajdon!), mert ő már azt nem nagyon fogja élvezni, és így nem is engedi, hogy az ő lakását/tulajdoni hányadát megterheljék. És azonnal el is akad a dolog, mivel nincs egyhangúság. Én úgy tudom, hogy az Rt-k többé-kevésbé elműködnek most is, mindenesetre jobban, mint a társasházak. Ki az igazgatóság: most ki a közös képviselő? Igazgatóság lehet megválasztva a tulajdonosok közül, és lehet egy vezérigazgató (korábbi közös képviselő) hivatásos szakember. Nincs időm most mindent megválaszolni, de mivel a társasházi rendszer nagyon nem működőképes és nagyon nem mobil az ingatlanpiac, hát az biztos, hogy valamit tenni kell ezen a téren, de minél előbb!
Namond
2019-07-05 at 15:20
Hesslerezredes
Voltam társasházban számvizsgáló bizottsági tag. Ismerem a nehézségeket.
Nem kell válaszolnia a kérdésekre.
Azoknak kell a válaszokat megtalálni, akik rt-be, esetleg kft-be viszik a társasházukat.
Több működőképes megoldás lehet, az ingatlantól és közösségtől függően, de minden jogi megoldás hoz egyedi számviteli és operatív elszámolási problémákat.