Felavatták Széll Kálmán szobrát a 2011 óta ismét az ő nevét viselő, korábbi Moszkva tér közepén, Buda szívében. Az ünnepségen beszédet mondott Tarlós István, Budapest főpolgármestere, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter is, akik egyaránt tisztelettel adóztak a nagy politikus emléke előtt, valamint elítélték a kommunista évtizedek rombolását. A rekkenő hőségben több, mint száz ember gyűlt össze a Széll Kálmán téren, hogy jelen lehessen a szoborátadón. A teret 1929-ben nevezték el Széll Kálmánról, majd a II. világháborút követő kommunista elnyomás alatt, 1951-ben Moszkva térre nevezték át. Eredeti nevét 2011-ben kapta vissza, a korábbi pénzügyminiszter és miniszterelnök szobrára azonban a mai napig kellett várni. Nézzék meg videónkat!
Tarlós István és Varga Mihály is méltatta Széll Kálmánt, hiszen 1875-ban, borzasztó gazdasági helyzetben lett pénzügyminiszter, majd nagy munkabírással, határozott és világos elképzelésekkel tett rendet. Tarlós és Varga is kiemelte, hogy Széll nem a külföldi hitelekben látta a megoldást, hanem a saját tudásunkat és értékeinket hatékonyan felhasználó gazdaságpolitikában, mely eredményt is hozott, hiszen stabilizálta a magyar költségvetést.
Tarlós István beszédében kihangsúlyozta, hogy Széll Kálmán törekvéseit mintegy száz évvel halála után, 2010 után a hivatalba lépő kormány is emlékezetében tartotta, hiszen hasonlóan határozott gazdaságpolitikát folytattak egy hasonlóan borzasztó gazdasági káoszt örökölve. Tarlós emlékeztetett, hogy az Orbán-kormány tiszteletből Széll Kálmán-tervnek nevezett gazdasági programot hozott létre, mely elérte célját.
Ehhez a gondolatsorhoz csatlakozott Varga Mihály pénzügyminiszter is, aki szerint 2010 óta rengeteget dolgoztak a gazdaság rendbetételén, és példaként tekintettek Széll Kálmán törekvéseire, határozottságára, valamint munkabírására is. Varga szerint hasonlóan kaotikus állapotokat örököltek a baloldali kormányoktól 2010-ben, mint amilyen nehéz helyzetben került pénzügyminiszteri székbe 1875-ben Széll Kálmán.
A pénzügyminiszter azzal zárta gondolatait, hogy a kommunizmus rombolása még most is érezhető, még most is van tennivaló, hiszen több évtized alatt rengeteg kárt okoztak az országnak. Varga emlékeztetett arra is, hogy a kommunisták számára az volt a fontos, hogy az egészséges nemzettudatot és a történelmi folytonosságot törjék meg, a nemzeti büszkeséget irtsák ki az emberekből, ezért nevezték át a tereket, többek között a Széll Kálmán teret Moszkva térré. Ez ellen kell még ma is küzdenünk.
A szobor a mai naptól a Széll Kálmán tér közepén található, méltó emléket állítva a dualizmus korának egyik kiemelkedő politikusának.
A Széll Kálmán tér 1929 előtt névtelen közterület volt, melyet Gödör néven emlegettek, amit az itt lévő agyagbányáról kapott. A bánya helyén fokozatosan bányató keletkezett, amelyet telente korcsolyapályának használtak. A fővárostól kibérelt területen tulajdonképpen sporttelep létesült; 1914-ben a klub csarnokot is épített hozzá, mellette télen korcsolyapálya, nyáron több teniszpálya működött. A korcsolyapályára maga Széll Kálmán is lejárt. A területet 1929-ben nevezték el Széll Kálmán térnek; közel tíz évvel később, 1938-ban kezdték meg forgalmi csomóponttá alakítását, amivel 1941-ben végeztek. 1945 elején a teret és épületeit a német-magyar csapatok és a várost ostromló szovjetek közötti harcok során súlyos károk érték. A kommunista elnyomás éveiben szisztematikusan törölték el azokat az emlékeket, melyekre a magyarság büszke lehetett; a tér sem úszta meg a névváltoztatást: 1951-től Moszkva térre módosították az elnevezését a kommunisták. A tér közepére 1979-ben csobogókutat építettek, amelyet a görög kommunista szabadságharcosok emlékére emeltek. A rendszerváltás után felmerült a tér átnevezése Antall József térre, de ez a lépés végül nem történt meg. Végül 2011. május 12-től a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján a teret ismét Széll Kálmán térnek hívják.
A videót készítette: Szabó Gergő és Ragács András
Facebook
Twitter
YouTube
RSS