Pesti Srácok

A kiscsapatokat oktatják a belgák, ideje egy komoly rangadónak is

A kiscsapatokat oktatják a belgák, ideje egy komoly rangadónak is

Két rövid, de annál eredményesebb időszakasszal eldöntötte a meccset Belgium, amely nemcsak papíron tartozik az esélyesek közé, hanem eddig mindkétszer bizonyította is. A vébé eddigi leggólgazdagabb és egyik legjobb iramú meccsén az ismét rokonszenvesen és bátran játszó Tunézián gyalogolt át a belga válogatott, amely emellett számos nagy helyzetet kihasználatlanul hagyott. Az eddig látottak alapján feltétlenül a torna egyik legjobb csapatáról van szó.

A kapura lövések 22:16-os aránya mutatja, hogy egyik csapat sem tétlenkedett, a kaput eltaláló lövések 12:5-ös aránya pedig különösen a támadójátékbeli belga fölényt domborítja ki. Úgy ugrottak neki afrikai ellenfelüknek, mintha nem lenne holnap, Tunézia az angoloknál komolyabbnak látszó ellenfélbe szaladt bele. Ennek ellenére ők sem voltak híján a bátorságnak, nyílt sisakkal mentek bele a küzdelembe.

Lukaku nagyot alakított (fotó: fifa.com)

Lukaku szinte az első pillanatokban helyzetbe került, az első gólt mégis a csapatkapitány Hazard szerezte, miután a tizenhatos vonalánál – mint a videóbíró kiderítette, azon belül – felrúgták, és magabiztosan értékesítette a tizenegyest. Ezután is tartották a magas hőfokot a sárga-feketében játszó belgák, Lukaku is beköszönt Martens pontos kiugratása után. Az azonnali kiütést viszont meg tudták előzni a tunéziaiak, hiszen két percre rá nekik is volt válaszuk, Bronn fejelte a kapu bal oldalában Khazri beadását. A szépítés azonban csak egy kis kivétel volt az egymás után sorjázó belga gólok, illetve helyzetek közt, a következő szűk negyedóra is az ő nyomasztó fölényükkel telt. Tunézia azonban megúszta az újabb gólt, és a félidő vége felé már akadtak újabb helyzetei. Menet közben azonban két emberét, közte a gólszerzőjét is elvesztette az afrikai csapat, amely ekkor még nem volt reménytelen helyzetben. Oda ugyanis a félidő ráadásában került: Lukaku előbb még lemaradt egy átadásról, kevéssel később viszont már forintos labdával kínálta meg őt Meunier, amit a csatár leheletfinom bokamozdulattal pöccintett át a kivetődő kapus fölött. Elég tartalmas félidő volt.

PestiSracok facebook image
Tunéziában van spiritusz, de a nagyobb tudással szemben nem volt orvossága (fotó: fifa.com)

És a második sem lett sokkal gyengébb annak ellenére, hogy eleredt az eső Moszkvában. A belgák ugyanott folytatták, ahol abbahagyták, a remek indítással kilépő, és a kapust is becsapó Hazard végleg eldöntött minden fontos kérdést. Ezután alábbhagyott az iram, és érthető módon a belgák sem hajtották annyira az újabb gólt, mint addig, így a tunéziaiak is próbáltak újra megvillanni párszor. A több lehetőség viszont változatlanul a belgák előtt akadt, és érdemes kiemelni, hogy a kétgólos Hazard helyére Batshuayi állt be csereként, hogy aztán feltegye csapata teljesítményére a koronát. Előbb a gólvonalról kotorták ki a labdáját, de végül a 90. percben az ötödiket is belőtte. Mindenki joggal gondolta ezt a tejszínhabnak a tortán, de az eper még hátra volt. A ráadás legvégén Tunézia gyors, technikás támadással cikázott át a belga védőkön, és egy szép összjáték után Khazri enyhítette a kiütést súlyos vereségre. A világbajnokság eddigi talán legjobb meccsét láttuk, amely után még a kiábrándítóan unalmas egy-nullákért is kicsit kárpótolva érezhetjük magunkat.

A belgák fociiskolát rendeztek, és a vébé gólátlagához is hozzátették amit lehetett. (fotó: fifa.com)

BELGIUM–TUNÉZIA 5:2 (3:1)

Szpartak stadion, 44190 néző; vezette: Jair Marrufo (amerikai)

gólszerzők: Hazard (11. és 51.), Lukaku (15. és 45+4.), Batshuayi (90.) – Bronn (17.), Khazri (90+3.)

A program elkészültét a Tippmix forgalmazója, a Szerencsejáték Zrt. támogatta.

Fotó: MTI

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.