Tanulni nem szégyen
A nagy felismerésekről két dolgot kell tudni. Egyrészt ritkán jönnek azáltal, hogy a jólét megszüli őket. Másrészt egyáltalán nem nagy dolgokkal kapcsolatosak. Inkább sok kicsi által terebélyesednek akkora masszává, ami egy szép napon bekopogtat az ablakon, hogy „Hahó, itt vagyok!”
Na, mi történt? Katasztrófa? Politikai cunami? Visszafordíthatatlan tragédia? A csudát! Csupán olyasfajta ideiglenes pólusváltás, ami a politikában mindennapos, s kisebb-nagyobb helyeken, fontos vagy kevésbé fontos településeken előre lett jelezve. „Elveszett Budapest!”, „Oda a nagyvárosaink java!”, s más hasonló frázisok kerülnek egyre-másra pufogtatásra. Felelősök keresése, okok kutatása, s más egyéb nyalánkság tartja lázban most az ország népét, hiszen a máskor, nemzetközi vagy hazai bajnokságok idején futballszakértő hazánkfiai egycsapásra képzett politológusokká válnak. De csak kevés embernek van bátorsága kimondani, hogy nem történt semmi sorsszerű. Hogy ami történt, az egyáltalán nem volt megjósolhatatlan, váratlan, meglepetés erejű. Mert ahol vesztettünk, nem az Adriai jahtok miatt vesztettük, s ahol nyertünk, nem a transzparencia miatt tettük.
***
Ami a fő, ami a kulcs volt, az teljesen egyszerű és nyilvánvaló: a fiatalos mozgósítás, a fiatalos lendület (figyelem, nagyon meglepő felismerés fog következni) a fiataloknak megy a legjobban. No és hol is voltak a fiatalok? Hát nem nálunk…
És most ne beszéljünk olyan állatorvosi lovakról, mint Győr, ahol protest szimpátiaszavazás zajlott, vagy Szécsény, ahol a Fidesz-KDNP a Fidesz-KDNP-vel és az egyesített baloldallal szemben indult, és 122 szavazattal veszített, úgy, hogy közben a Fidesz-KDNP a megyei listán még a győztes „függetlennél” s több szavazatot kapott. Teljesen felesleges továbbá Eger elestéről hadoválni, avagy az ózdi fiaskón lamentálni. Ugyanannyira felesleges arról ábrándozni, hogy a horrorkoalíciók szülte közgyűlések mennyire tudnak majd működni. Megmondom én, mennyire. A többségük rettentő jól. Nem feltétlenül az adott település szempontjából jól, hanem inkább a bejutott képviselők financiális érdekeinek mentén jól. Annyit mindenképpen meg kell jegyeznem, hogy ha 2002-ben a mostani kormányoldalon mindenki a kardjába dőlt volna az ennél lényegesen nagyobb baloldali erődemonstráció okozta egyértelmű kudarc után, mostanra már nem lenne se Fidesz, se KDNP.
***
Ami tehát vasárnap történt, az nem egyéb, mint egy fejre mért, közepes erősségű koki. Hogy bizonyos dolgokat tessenek már máshogyan csinálni! Kezdve azokkal a bizonyos dolgokkal, amiket eddig is tudott mindenki, csak túl kellemetlenek voltak ahhoz, hogy felemlegessük őket, nem még, hogy a helyrehozásukra tett kísérlettel magunkra vonjuk a nem kívánt figyelmet. A puding próbája az evés. A magam részéről szívből gratulálok minden új városvezetőnek és képviselőnek! Hajrá! Mutassák meg (nekünk), hogyan kell jól, helyesen, innovatívan, sikeresen tevékenykedni!Mert a tanulás, ami egy életen át tart, az kérem, soha nem szégyen.
***
Az aláírást megkaptuk, a tárgyból vizsgáztunk, de az érdemjegy arra volt elég, hogy ne bukjunk. Elúszott viszont az ösztöndíj, valamint államiról átkerültünk költségtérítésesre. Hát hajrá! Jöhetnek a következő szemeszterek!
() VBT ()
Kiemelt kép: 3rdactmagazine.com
