Véglegesen is jóváhagyta pénteken a lengyel alsóház, a szejm azt a törvényt, amelynek értelmében állami vizsgálóbizottságot hoznak létre annak feltárására, hogy kik és milyen intézkedéseket hoztak az orosz befolyás növelésére a lengyel belbiztonság és energetika területén az elmúlt évtizedekben.
A szavazáson a képviselők elutasították az ellenzéki többségű szenátus május 11-ei határozatát, amely elvetette a tervezetet. A szenátusi határozat ellen a 460 fős szejmben pénteken 234 képviselő szavazott, 219-en támogatták azt, egy honatya pedig tartózkodott a voksolástól. A jóváhagyott jogszabály most az államfő elé kerül aláírásra.
Az alsóház első körben április közepén hagyta jóvá a törvény tervezetét. Az új előírások értelmében a szejm által megválasztott kilenctagú állami bizottság elemezni fogja a 2007-2022 közötti intézkedéseket, és ennek alapján kezdeményezheti az esetleg orosz befolyás hatására meghozott döntések felfüggesztését. Az érintett döntéshozókra adminisztratív büntetéseket szabhatnak ki. Ilyen büntetés lehet például, hogy az illetők tíz évig nem kerülhetnek olyan pozícióba, amelyhez nemzetbiztonsági átvilágítás kell, vagy olyanba, amelyben közpénzek sorsáról kell dönteni.
Mateusz Morawiecki kormányfő korábban annak kivizsgálását nevezte szükségesnek, hogy miért születtek olyan megállapodások a múltban, amelyek révén nőtt az orosz nyersanyagok lengyelországi behozatala, és miért vezettek be olyan szabályokat, amelyek nyomán orosz cégek lettek stratégiai fontosságú lengyelországi vállalatok részvényesei. Az ellenzék alkotmánysértőnek tartja a törvényt, tagjai közül többen úgy látják: a szabályok célzottan Donald Tusk volt lengyel kormányfő, a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform elnöke ellen, a politikai színtérről való eltávolítására irányulnak az ősszel esedékes parlamenti választások előtt. Rafael Bochenek, a PiS szóvivője még csütörtökön azt mondta:
Ha Donald Tusk úrnak nyomja valami a lelkiismeretét, akkor van félnivalója.
Egy olyan parlamenti bizottság megalakításnak javaslatát, amely vizsgálná az orosz befolyás növekedését az elmúlt időszakban, mindazonáltal először Tusk vezette elő 2022-ben. Marcin Wiacek emberi jogi ombudsman korábban, még a törvénytervezetről kifejtette, hogy az szerinte alkotmányellenes, mert abban egy állami köztestület kapna bírósági jogkört.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA-PAP/Tomasz Gzell (képünkön az ukrán parlament elnöke a Szejm előtt)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS