A nyári tűzvészben életveszélyessé vált Kodály köröndi palota közös képviselete végre kézhez kapta a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság jogerős tűzvizsgálati határozatát, amely kimondja, építési tevékenység az a kárelhárító bádogos munka, amelynek következtében leégett a tetőszerkezet és a harmadik szint. Az állásfoglalás és egy biztosítói záradék miatt százmillióktól eshet el a ház. A katasztrófavédelem vizsgalati dokumentumából végre részletesen kiderül az is, mi történt július 15-én a tetőn.
SZABÓ FRUZSINA ANNA- PestiSrácok.hu
Nem kedvez a csillagok állása a nyáron, hatalmas tűzben megsemmisült Andrássy úti palotának, ugyanis a ház közös képviselete kézhez kapta a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság jogerős tűzvizsgálati határozatát, amelyben építési tevékenységnek nyilvánították a végzetes napon a tetőn történt viharkár-elhárítási, bádogos munkálatokat.
Ha az ingatlan közös képviselőjének nem sikerül elérnie a bírói felülvizsgálaton a határozat módosítását, súlyos százmillióktól eshet el a ház, ugyanis -ahogy a PestiSrácok.hu korábban megírta– a Kodály köröndi épület képviselője jogvitába keveredett a ház biztosítójával, ugyanis a 2 milliárdos biztosítási kötvény az építési tevékenységből adódó károkat nem fedezi. A biztosító szerint a viharban megsérült csatornarendszer javítása építésnek számít, ahogy ezt a katasztrófavédelem vizsgálata is megerősítette, míg a ház szerint az csupán karbantartási munkálatnak minősül.
A légüres térben pillanatok alatt terjedtek el a lángok. Fotó: Kálló Péter
Az Andrássy út 83- 85 tetőszerkezete és felső szintje még júliusban semmisült meg abban a hatalmas tűzben, amelyet vélhetően a tetőn dolgozó bádogosok okoztak
Egy évekig tartó jogi procedúra a legrosszabb, ami a házzal történhet
Portálunk megkereste az Andrássy úti épület közös képviselőjét, Székely Imolát, aki kifejtette: “A katasztrófavédelem az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. 2.§ 36. pontjára hivatkozva hozta meg a döntését, amely rögzíti, hogy a tűz napján történt javítás építési tevékenység. A rendelkezésben ugyanis az áll, hogy építési tevékenységnek minősül építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése. A biztosítói szerződésben azonban van egy olyan záradék, annak értelmében, ha építési munkálatok miatt következik be a kár, nem térítik meg az értékét. Úgy tudom, ez a pont azért került a dokumentumba, mert akkor a harmadik emelt építési területnek volt nyilvánítva. Ügyvédünk a házbizottsági tagokkal egyetértésben úgy döntött, hogy a határozatot a bíróságon megtámadja, illetve a biztosító elutasítása esetén is arra fogunk hivatkozni, hogy az építési tevékenységi kizárás csak a 3. emeleti építkezésre szólt, nem az épület karbantartására, hiszen annak teljes kizárása jogellenes lenne.”
A közös képviselő szerint ez az időhúzás a legrosszabb, ami a házzal történhet. “Jelenleg abban tudunk reménykedni, hogy valaki ajánlatot tesz a tetőtér beépítésére, és a fellépő pénzhiány miatt a munkálatok nem állnak le.”
Székely Imola szerint a legfőbb kérdés az, hogy a jogi vita tisztázása meddig tart? “Egyelőre nem lehet tudni, hogy vajon ennek a határozatnak a fényében sikerül-e a biztosítóval megegyezni, vagy perre kell vinni az ügyet, mi ezt szeretnénk a legkevésbé. Az ideiglenes védőtető a hónap vége felé elkészül, a ház állapota nem romlik, de az épület így is életveszélyes és lakhatatlan, s ez tarthatatlan.”
Végre kiderülhet, mi történt pontosan a végzetes napon
A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzvizsgálati határozatából érdekes és fontos információk kiderülnek a tűz keletkezésével kapcsolatban, ugyanis a vizsgálatok során kihallgatták a tetőn dolgozó kivitelezőt és annak beosztottját. A két munkás beszámolója alapján a dokumentum részletesen ír arról, mi történt pontosan a végzetes napon.
A heves nyári viharok során megrongálódott tetőszerkezet javítását a társasház közös képviselője rendelte meg, a megbízásról írásbeli szerződés nem született, a megállapodás szóban történt. A munkálatok 2014 július 15-én kezdődtek.
Meleg nyári napon, száraz faszerkezet felett bitument olvasztani nyílt lánggal: a katasztrófa borítékolható volt. Fotó: szuperpiac.hu
Ezután a dokumentum az alkalmazott vallomása alapján elemzi a történteket: “a tűzesetet megelőzően tetőfelújítási munkálatokat folytatott a kivitelező a társasház II. udvar fölötti előtetőjén. A csapadékvíz elleni szigetelő lemezt kigurította, majd gázégővel lángolvasztással hevítettE a szigetelőanyagot.(…) Azon a helyen, ahol elkezdte a szigetelőlemez hevítését, füstszagra lett figyelmes. Az észlelt helyen a szigetelőlemez folytonosságának megszüntetése, a lemez feltépése után lánggal égést tapasztalt a tetőszerkezetben, amelyet homokkal megpróbált eloltani, de az oltási kísérlet sikertelen volt.”
A vizsgálat egyértelműen leírja, hogy a tűz gyors keletkezéséhez alacsony aktivitási energia is elég volt, ugyanis a több mint 100 esztendős fa ácsszerkezetű tető az évek során teljesen kiszáradt, valamint a meleg nyári időjárásnak köszönhetően a kibelezett, légüres padlástér klímája felforrósodott. A tűz keletkezési helyén a gázégő nyílt lángja és a felhevített bitumenes szigetelőlemez által leadott hőenergia pedig bőven elég aktivitási energiát biztosított ahhoz, hogy a ház tetőszerkezete és harmadik szintje a lángok martalékává váljon pár perc leforgása alatt. A helyszínen dolgozó tűzoltók szerint ez minden idők egyik legnagyobb városi tűzeseteként vonul majd a történelembe.
Óriási hiba a tűzvédelmi oktatás elmaradása
A kivitelező a szerencsétlenség utáni napon a hatóságoknak azt mondta: “a cégénél tűzvédelmi oktatás nem szokott lenni.” Ez a tény önmagában véve igen súlyos, mivel a tűzvédelmi oktatás szükségességét törvény írja elő. A jogszabály ugyan a tűzvédelmi oktatás sűrűségét nem határozza meg, de kimondja: indokolt évente egy alkalommal ismétlődő tűzvédelmi oktatást tartani, illetve új munkavállalót a munkavégzés megkezdése előtt kell tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Soron kívüli oktatást kell tartani pl. tűzesetet követően, vagy ha az új tűzveszélyes technológiát vezetnek be.
Az egykor csodálatos épület remélhetőleg nem jut a Balettintézet sorsára.
A felelősség kérdése a Kodály köröndi tűz kapcsán ezen tények tükrében igen kérdéses és összetett. Korábbi sajtóhírek szerint a tűz napján egy 36 és 37 éves férfit vettek őrizetbe, akik a karbantartási munkálatokat végezték a tetőn, őket azonban másnap elengedték, mert az előzetes letartóztatásnak nem álltak fenn a feltételei. A PestiSrácok.hu megtudta, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főosztály Életvédelmi Osztálya jelenleg a 37 éves N. János ellen folytat eljárást közveszély okozás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. A nyomozás jelenlegi határideje 2015. március 15. Az általunk megkérdezett szakértő szerint, ha bebizonyosodik, hogy a bádogos munkát végző felelős a tűzért, akkor akár 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
A PestiSrácok.hu exkluzív rövidfilmet készítettünk az utóbbi évek egyik legnagyobb fővárosi tűzében életveszélyessé vált épületről. Hónapról hónapra követtük a ház sorsának alakulását. Személyes érintettségünk vitathatatlan, mert szerkesztőségünk az épületben működött.
A videót készítette: Szabó Fruzsina és Kerekes András
Vezető kép: tuzoltosag.info
Pingback: Névtelen