A fotóművészet hazaérkezik a Városligetbe, ahol Nemzeti Fotóművészeti Múzeumként végleges otthona lesz – hangzott el csütörtökön, a bejelentéssel egybekötött „Mélység/élesség” című tárlat megnyitóján, amely ízelítőt ad a 2025-ben átadni tervezett új múzeum kínálatából. A tervek szerint a Városliget Zrt. által e célra megvásárolt Klösz-villában, a Városliget szomszédságában rendezkedhet be a magyar fotóművészet.
Ünnepélyes keretek közt, a „Mélység/élesség” című tárlat megnyitóján jelentették be, hogy 2025-ben végre méltó helyen nyílhat meg a Városliget közelében a Nemzeti Fotóművészeti Múzeum. Az eseményen Csák János kulturális és innovációs miniszter kiemelte: a Liget Budapest projekt keretében olyan logisztikai, múzeumtechnikai, restaurálási, nyilvántartási, raktározási rendszer épül ki, amelyben az új intézmény méltó helyre kerülhet. Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa köszöntőjében arról beszélt: a Városligeti fasor legvégén található épületben, a volt Klösz-villában 2025-től több mint 3000 négyzetméteres területen fog működni a Nemzeti Fotóművészeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum tagintézményeként.
A „Mélység/élesség” című, május közepéig a Millenium Házában látható tárlatra a múzeum gyűjteményeinek legfontosabb képeit azzal a céllal válogatták, hogy a magyar fotótörténetbe is betekintést nyújtsanak. A Mozdulat, A város arcai, az Arcok, a Táj, a Trompe-l’oeil, Az erőszak arcai, valamint a Sorsok című fejezet a művészetek területén már kialakult műfajok mentén szervezi a fotográfiákat, ugyanakkor felmutatnak csak a fotóra jellemző alkotói szemléletmódokat is, mint például a szociofotó, a dokumentarizmus, illetve a fotográfiára mint médiumra való reflektálás. Az érdeklődők fotótechnikai eszközöket, különleges fényképezőgépeket is láthatnak.
Végleges otthont kap a magyar fotóművészet gyűjteménye
A bejelentéssel egyidőben közreadott sajtóközlemény szerint a Városliget mellett, Klösz Györgynek, a magyar fotográfia egyik kiemelkedő alakjának egykori villájából és fotográfiai műhelyének székhelyéből kialakított épületben kap új, végleges otthont a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteménye. A jelenleg alapítványi formában működő, de a közeljövőben a Szépművészeti Múzeum új tagintézményeként nemzeti közgyűjteménnyé váló múzeum az épület felújítása után, 2025-ben mint Nemzeti Fotóművészeti Múzeum nyitja meg a kapuit a látogatók előtt. A korábban irodaépületként funkcionáló egykori Klösz-villát, a Városliget fasor 49. szám alatti telken található, az idők során több mint 3000 négyzetméteressé alakított épületet a közelmúltban vásárolta meg a Városliget Zrt., így a gyűjtemény a Liget Budapest Projekt keretei között megújult vagy újonnan létrejött, nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű városligeti kulturális intézményrendszernek is a részévé válik.
A fotóművészet hazaérkezik a Városligetbe, ahol Nemzeti Fotóművészeti Múzeumként végleges otthona lesz
– hangsúlyozta Baán László a bejelentés kapcsán.
Visszakapja rangját a fotográfia
Ugyanitt Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója azt emelte ki: a Nemzeti Fotóművészeti Múzeum 143 évvel azután valósulhat meg, hogy annak alapítását először kezdeményezték.
Veress Ferenc nemzetközi hírű fotográfus, a szakma első szaklapjának alapítója 1881-ben nyílt levelet fogalmazott meg egy budapesti fotográfiai múzeum létrehozása érdekében. Évtizedekkel később, 1957-ben a Magyar Nemzeti Galéria azzal utasította el a Magyar Fotóművészek Szövetsége kezdeményezését, a fotógyűjtemény bekerülését a múzeumba, hogy a fotóművészet nem tartozik a képzőművészetek körébe
– idézte fel. Mint elhangzott, a múzeum a kilencvenes évek elején Kecskeméten, az egykori ortodox zsinagóga épületében kapott otthont, és alapítványi fenntartásban, kevesebb mint 300 négyzetméteren működött napjainkig.
A Magyar Fotográfiai Múzeum országos gyűjtőkörű szakmúzeum, az ország egyetlen, kizárólag fotográfiák őrzésével, gyűjtésével, kiállításával foglalkozó intézménye. Fenntartója 1991 óta a Magyar Fotográfiai Alapítvány, amelynek alapítói jogait 2023-tól a Szépművészeti Múzeum vette át. A fotómúzeum gyűjteményének alapjait a Magyar Fotóművészek Szövetségétől kapta adományozás útján: az 1957 óta tartó fotótörténeti anyaggyűjtés eredménye az a páratlanul gazdag fotóművészeti képanyag, amely hazánkban a legteljesebb képet adja a fotográfia történetéről és a kortárs folyamatokról. A múzeumban őrzött több mint 700 ezer darabot számláló gyűjtemény átfogó képet ad a magyar fotótörténet különböző korszakairól éppúgy, mint ahogy betekintést enged a nemzetközi fotóművészeti eredményekbe.
Csak néhány nagy név
A fotómúzeum gyűjteményének egyik legfontosabb része a Magyarországról elszármazott fotográfusok alkotásai, így például André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassaï, Martin Munkácsi, illetve Robert Capa fotográfiái. Ezen túlmenően azonban a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteménye elsősorban a Magyarországon alkotott és alkotó fotográfusok, fotóművészek tárgyait őrzi, életművüket feldolgozza, valamint bemutatja. A fotómúzeum művészileg legmarkánsabb gyűjteménye a két világháború közti magyar fotográfusokhoz köthető. A több ezer fotográfust felvonultató gyűjtemény nem csupán a XIX. és XX. századi alkotóktól, hanem a kortárs alkotóktól is teljességre törekvő módon gyűjt alkotásokat.
Vezetőkép: Palkó György/Liget Budapest Projekt
Facebook
Twitter
YouTube
RSS