Pesti Srácok

Verhofstadtról korrupcióval kapcsolatos dolgok derültek ki

Verhofstadtról korrupcióval kapcsolatos dolgok derültek ki

Újabb vezető brüsszeli liberális politikusról derült ki, hogy kétes hírű cégek fizetett lobbistája, aki a legsúlyosabb gazdasági válság közepette is egy magáncég kijáró embereként ordítozott az Európai Parlamentben. Guy Verhofstadtról, Soros György egyik legfőbb szövetségeséről van szó, aki a görög adósságprogram vitájában egy energetikai cég és egy nyugdíjpénztár érdekében zsarolta a görög miniszterelnököt. Verhofstadt tagja volt egy offshore cég igazgatóságának, és több más cégnek is dolgozott – valószínűleg még dolgozik is. A megdöbbentően felületes brüsszeli jövedelembevallások miatt pénzügyi helyzete teljesen átláthatatlan, de az biztos, hogy az elmúlt ciklusban eurómilliókat keresett. Az európai liberálisok az utóbbi időben több korrupciós botrányba keveredtek; kiderült, hogy a pártot, az ALDE-t is multik pénzelik (köztük EU-n kívüli cégek).

A volt belga miniszterelnök, jelenlegi liberális frakcióvezető 2010 és 2016 között egy offshore céget is működtető cégcsoport, az Exmar-csoport igazgatóságában ült, és mindezért évi 60 ezer eurót (nagyjából 20 millió forintot) kapott. Minderre akkor derült fény, amikor napvilágra kerültek az úgynevezett Paradise-iratok. A 13,4 millió dokumentumot tartalmazó adatbázis 2017. november 5-én jelent meg. A Paradise-iratokat a német Süddeutsche Zeitung napilapnak szivárogtatták ki, majd egy nemzetközi újságíró-közösség dolgozta fel.

A Paradise-iratok a szingapúri Asiaciti Trust vagyonkezelő társaságról és a bermudai Appleby ügyvédi irodáról, továbbá 19 adóparadicsom cégnyilvántartásáról tartalmaznak adatokat, benne gazdag vállalkozók, politikusok, sportolók offshore ügyeivel. Az offshore vállalatok mögé rejtett gazdasági tevékenység önmagában nem illegális, de gyakran az adóelkerülést vagy a pénzmosást szolgálja. A Paradise-iratokból derült ki, hogy az Exmar-csoporton belül működött egy bermudai cég is, nagyon limitált tevékenységgel. Verhofstadtnak igazgatósági tagként tudnia kellett a cégcsoport offshore tevékenységeiről is. Amikor a botrány kirobbant, akkor Verhofstadt szóvivője egy gyenge kabaréba illő szánalmas magyarázattal állt elő: mivel az Exmar a tengerpart melletti olajszállítással is foglalkozik, ezért köthették össze az offshore szót a céggel (az offshore szó szerinti jelentése: parton túli).

A liberális politikus azonban nemcsak különféle cégekkel, hanem oligarchákkal is kapcsolatot tart, sőt, lobbizik is nekik. Ezek közül az egyik a belga Boël család. Verhofstadt különösen Nicolas Boëllel áll szoros kapcsolatban. Az oligarcha birtokolja a Sofina holdingot, amelynek az érdekeltségébe tartozik a GDF Suez is. A GDF Suez még 2014-ben akarta megszerezni a görögországi Thesszaloniki vízművét. 2015 júliusában Verhofstadt már az Európai Parlamentben követelte Aléxisz Cíprasz görög miniszterelnöktől a privatizációs csomagot. Az értékesítés előtt egy népszavazást is tartottak a városban. A voksoláson 200 ezren mondtak nemet a privatizációra, azonban - mivel Brüsszelt általában nem érdekli, hogy mit akarnak az emberek - beleírta a Görögországgal kötött hitelmegállapodásba, hogy a vízművet el kell adni.

PestiSracok facebook image

A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) pártcsalád EP-választási kampányvideója ezért nem véletlenül szól arról, hogy nem szabad újabb határzárakat emelni, hanem le kellene rombolni a meglévőket is. Most már az a kérdés is felmerül, hogy Verhofstadt agresszív bevándorláspárti álláspontja mögött nem zavaros üzleti érdekek állnak-e, amely miatt a liberális frakcióvezető el akarja árasztani Európát olcsó, kizsákmányolható munkaerővel.

Az ALDE pártcsaládot egyébként olyan multinacionális nagyvállalatok finanszírozták, mint a Monsanto, a Microsoft, a Google, az Uber, a Syngenta vagy a Walt Disney. Az külön problémát jelent, hogy ezek közül egyes multik nem EU-s tagállamokban vannak bejegyezve, hanem például az Egyesült Államokban, Svájcban vagy különböző adóparadicsomokként működő szigeteken. Ez azt jelenti, hogy nem európai uniós vállalatok és oligarchák beavatkoznak az EP-választásokba.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!