Ki tudna szebb dokumentumfilmes pályát mutatni, mint Dézsy Zoltán, aki három évtizede dolgozik a Pincebörtön című filmsorozatán? – méltatta portálunk főszerkesztője, Huth Gergely a PestiSrácok.hu-n is rendszeresen megszólaló és publikáló Balázs Béla-díjas rendezőt és a filmet Skrabski Fruzsina filmproducer és rendező Más Világ című Facebook-vlogjában.
Skrabski Fruzsina a videóban felhívta a figyelmet rá, hogy a Pincebörtön első részének 1994-es bemutatója után valóságos hecckampány indult a nagyhatású film és annak rendezője ellen, s benne is úgy maradt meg, hogy ez egy zűrös alkotás,
ahol valami őrült ás a Köztársaság téren.
Majd most újra megnézte és maga is rájött, hogy zseniális műről van szó. Huth Gergely is megerősítette ezt:
17 éves fejjel láttam a Pincebörtönt a tévében, 1994-ben és teljesen felültem a balliberális propagandának, amely a filmet a Boross-kormány MSZP-ellenes uszításaként láttatta. Évekkel később döbbentem rá, hogy megvezetettek és a film, benne a számos szemtanúval, nagyszerű és hiteles.
A videóriportban Skrabski Fruzsina arra is kíváncsi volt, hogy Huth Gergely hogyan élte meg a nagy szakítást, azaz a 2015-ös G-napot, milyen viszonyban van azóta az érintett, “ott maradó” kollégákkal, illetve a műsorban megbeszélték a média és a sajtószabadság helyzetét és a lejáratás és a bomlasztás máig romboló állambiztonsági módszereinek alkalmazását.
A Pincebörtön I-II. témájáról 2020. decemberében így írtunk a PestiSrácok.hu-n:
1956 legsötétebb, máig takargatott titka a kommunista pártház ostroma, és ami utána következett. Dézsy Zoltán lassan három évtizede dolgozik fáradhatatlanul a pártház alatti, minden bizonnyal brutális kínzások és vérengzések helyszínéül szolgáló pincebörtönök feltérképezéséért, létezésük igazolásáért, s most lassan révbe ér. Két évvel ezelőtt a PestiSrácok.hu olvasóit kértük: segítsék a dokumentumfilm-rendezőt egy talajröntgen-vizsgálat elkészítésében, Önök felhívásunkra közel egymillió forintot össze is dobtak nagylelkűen, de a hírhedt MDP–MSZMP–MSZP-székház új tulajdonosa, egy libanoni vállalkozás az utolsó pillanatban megakadályozta a munkát. Ám Dézsy Zoltánt – akit e kutakodásáért a rendszerváltást túlélő médiaelit a kilencvenes években agyonheccelt és kirúgatott-kiátkozott a szakmából – egy kis közel-keleti intrika már nem tántorította el, és más módon, aprólékos kutatómunkával, a magyar államigazgatás berkeiben véghezvitt akadályfutással feltárta a titkot. Kiderült, hogy miként azt az 1956-ban a kétségbeesetten ásó-fúró forradalmárok, majd a Dézsy Pincebörtön című dokumentumfilm-sorozatában megszólaló hiteles szemtanúk állították, Rákosi Mátyás valóban titkos földalatti lejáratot építtetett az Erkel színházbeli díszpáholyától a pártház alatti, a pincebörtönt is magába foglaló objektumig, illetve a 2-es metróhoz kapcsolódó atombunkerekig. Sőt: Dézsy kiderítette, hogy az elvtársak – perverz módon – egy harmadik lejáratot is létesítettek a Fiumei úti sírkert munkásmozgalmi panteonjában, itt szeretett elvtársaik urnái között rejtőzhettek el a dühös a magyarok elől. Sőt: volt egy negyedik mélybe vezető lépcső, a Mosonyi utcai ávós (ma rendőr) laktanyánál. Dézsy Zoltán filmrendező a PestiSrácok.hu-nak írt hosszú, de olvasmányos és drámai írásában mutatja be kutatómunkáját. Egyben engedélyével közzétesszük a Pincebörtön című dokumentumfilm digitálisan helyreállított első részét. Az alkotást hosszú idő után az egykori PestiTV tűzte műsorára, hiszen azt az 1994-es szocialista revízió után margóra tették és a liberalizmus nagyobb dicsőségére sokáig csak kisebb társaságok előtt lehetett lejátszani.
A teljes cikk és a dokumentumfilm ITT található meg.
A Pincebörtön első és második része ITT is elérhető.
Huth Gergely a beszélgetésben érintett Lejáratás és bomlasztás és Szétszakadt Magyarország című filmjei a PestiSrácok.hu filmklubjában ITT nézhetők meg!
Facebook
Twitter
YouTube
RSS