Pesti Srácok

A Nagy Testvér a járvány egyik "győztese" – Még inkább megfigyelnek minket a nagyvállalatok, az unió a jövő héten döntene a szabályozásról

A Nagy Testvér a járvány egyik "győztese" – Még inkább megfigyelnek minket a nagyvállalatok, az unió a jövő héten döntene a szabályozásról

Nem titok, hogy a nagyvállalatok a koronavírus nyomonkövetése miatt minket, állampolgárokat is jobban megfigyelnek, és ezt sokan aggályosnak tartják. Nem véletlenül. Az Európai Unió a jövő héten tisztázná a kérdést, de mint annyi mindenben, ebben is megosztottak az országok. Bár a németek szerint nem túl nagy a kockázat, más források szerint könnyű visszaélni az "anonimizált" adatokkal.

Az európai kormányok jövő héten tisztázzák, hogy a vállalatok a jövőben hogyan használhatják fel a személyes adatokat a koronavírus-kutatásokhoz. Az eddigi vizsgálatok során az állami és a magánszektor közötti adatmegosztás drámai bővülését tapasztalták.

Ez annak ellenére is aggasztó, hogy a vírus elleni küzdelemben részt vevő tisztviselők és cégek kijelentették, hogy betartják az adatvédelmi törvényeket, így például a 2018. évi általános adatvédelmi rendeletet.

Az Európai Bizottság forrásai szerint az Európai Unió országai a jövő héten egy irányelvről dönthetnek, arról, hogyan kell a vállalatoknak anonimizálni ügyfeleik adatait, vagy eltávolítani azokat az információkat, amelyek azonosíthatják az egyéneket. Az EU arra is javaslatot tett, hogy a hatóságok miként teszteljék a vállalatok módszereit az adatok névtelenségének garantálása érdekében, sőt, védintézkedéseket javasol a személyazonosságot felfedő hibák elkerülésére.

PestiSracok facebook image

Értesülésünk szerint az uniós országok adatvédelmi szabályozói szintén irányvonalat készítenek elő az anonimizációs technikákról. Érthető, hiszen a vállalkozások és a kormányok részben anonimizált adatokra támaszkodnak a koronavírus terjedésének elemzésére, ám egyes szakértők szerint nehéz lesz garantálni, hogy az adatok nem vezethetők vissza az egyénekhez.

– nyilatkozta erről Yves-Alexandre de Montjoye, a londoni Imperial College számítógépes tudományi tanszékének adjunktusa.

A távközlési szolgáltatók Európában – széles körben legalábbis – a közelmúltban kezdték el megosztani a hatóságokkal az anonimizált mobil helymeghatározási adatokat annak értékelése érdekében, hogy a lakosok mozgását értékeljék. Ez nyilván szükséges volt, hiszen az európai kormányok széles többsége – Svédország kivételével – arra utasították az embereket, hogy maradjanak otthon.

Nem mindenki bízik az anonimizált kutatásban

A nem személyes adatok mentesülnek a GDPR rendelkezései alól, ami azt jelenti, hogy az anonimizálás fontos folyamat lett sok olyan vállalat számára, amelyek adatgyűjtést végeznek a mesterségesintelligencia-algoritmusokban való felhasználáshoz, vagy termékek és piaci szolgáltatások fejlesztéséhez.

– mondta Ahmed Baladi, a Gibson, a Dunn & Crutcher LLP párizsi irodájának partnere.

Az sem véletlen, hogy néhány szabályozó és hatóság bírálta ezeket a koronavírus-követési kezdeményezéseket. A holland adatvédelmi hatóság például a múlt héten kijelentette, hogy a mobilszolgáltatók nem garantálhatják, hogy az állítólag anonimizált adatokat nem lehet visszavezetni az egyes ügyfelekhez.

A szlovén társhatóság szerint egy közegészségügyi intézet által végzett adatgyűjtési terv felfedheti a személyes információkat, ha más forrásokkal is kombinálják.

– mondta a szóvivő. Ugyanezt támasztja alá az, amit Michèle Finck, a Max Planck Innovációs és Versenyjogi Intézet vezető kutatója mondott.

– mondta Finck.

Látható, hogy az európai hatóságok ebben is megosztottak, álláspontjuk különbözik az anonimizált adatok felhasználásáról. A Deutsche Telekom AG például nemrégiben elkezdte névtelenített ügyfél-helymeghatározási adatok megosztását a német közegészségügyi intézettel, hogy segítse a kutatókat az utazási szokások megértésében és a koronavírus terjedésének előrejelzésében.

Ez a német szövetségi adatvédelmi hatóság szerint nem jelent jelentős adatvédelmi kockázatot. Az olasz adatvédelmi hatóság múlt hét szerdán szintén azt jelentette az olasz törvényhozásnak, hogy az anonimizált helymeghatározási adatok nem jelentenek problémákat, és segíthetnek az epidemiológusok előrejelzéseiben.

„Mások másképp látják: legtöbb esetben az ember mozgásait érintő négy különböző adatpont kombinációja még mindig azonosíthatja őt, még akkor is, ha az adatokat névtelenné teszik – mondta a fent már említett Imperial's képviselője, De Montjoye. – Ha azonban a társaságok először összevonják egy nagy csoport adatait – például a városok között ingázókét –, mielőtt az anonimizálási technikákat alkalmaznának, sokkal könnyebb az azonosítók megfelelő törlés”.

A vállalatok egyelőre nehezen egyeztetik össze a hatékonyságot és az adatvédelmet.

– mondta erről De Montjoye.

Ha minden igaz, az unió jövő héten egyet előre lép ebben a kérdésben.

Forrás: Wall Street Journal; Fotó: MTI/EPA/Costfoto/Szu Jang

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.