Pesti Srácok

A Nagy Testvér a járvány egyik "győztese" – Még inkább megfigyelnek minket a nagyvállalatok, az unió a jövő héten döntene a szabályozásról

A Nagy Testvér a járvány egyik "győztese" – Még inkább megfigyelnek minket a nagyvállalatok, az unió a jövő héten döntene a szabályozásról

Nem titok, hogy a nagyvállalatok a koronavírus nyomonkövetése miatt minket, állampolgárokat is jobban megfigyelnek, és ezt sokan aggályosnak tartják. Nem véletlenül. Az Európai Unió a jövő héten tisztázná a kérdést, de mint annyi mindenben, ebben is megosztottak az országok. Bár a németek szerint nem túl nagy a kockázat, más források szerint könnyű visszaélni az "anonimizált" adatokkal.

Az európai kormányok jövő héten tisztázzák, hogy a vállalatok a jövőben hogyan használhatják fel a személyes adatokat a koronavírus-kutatásokhoz. Az eddigi vizsgálatok során az állami és a magánszektor közötti adatmegosztás drámai bővülését tapasztalták.

Ez annak ellenére is aggasztó, hogy a vírus elleni küzdelemben részt vevő tisztviselők és cégek kijelentették, hogy betartják az adatvédelmi törvényeket, így például a 2018. évi általános adatvédelmi rendeletet.

Az Európai Bizottság forrásai szerint az Európai Unió országai a jövő héten egy irányelvről dönthetnek, arról, hogyan kell a vállalatoknak anonimizálni ügyfeleik adatait, vagy eltávolítani azokat az információkat, amelyek azonosíthatják az egyéneket. Az EU arra is javaslatot tett, hogy a hatóságok miként teszteljék a vállalatok módszereit az adatok névtelenségének garantálása érdekében, sőt, védintézkedéseket javasol a személyazonosságot felfedő hibák elkerülésére.

PestiSracok facebook image

Értesülésünk szerint az uniós országok adatvédelmi szabályozói szintén irányvonalat készítenek elő az anonimizációs technikákról. Érthető, hiszen a vállalkozások és a kormányok részben anonimizált adatokra támaszkodnak a koronavírus terjedésének elemzésére, ám egyes szakértők szerint nehéz lesz garantálni, hogy az adatok nem vezethetők vissza az egyénekhez.

– nyilatkozta erről Yves-Alexandre de Montjoye, a londoni Imperial College számítógépes tudományi tanszékének adjunktusa.

A távközlési szolgáltatók Európában – széles körben legalábbis – a közelmúltban kezdték el megosztani a hatóságokkal az anonimizált mobil helymeghatározási adatokat annak értékelése érdekében, hogy a lakosok mozgását értékeljék. Ez nyilván szükséges volt, hiszen az európai kormányok széles többsége – Svédország kivételével – arra utasították az embereket, hogy maradjanak otthon.

Nem mindenki bízik az anonimizált kutatásban

A nem személyes adatok mentesülnek a GDPR rendelkezései alól, ami azt jelenti, hogy az anonimizálás fontos folyamat lett sok olyan vállalat számára, amelyek adatgyűjtést végeznek a mesterségesintelligencia-algoritmusokban való felhasználáshoz, vagy termékek és piaci szolgáltatások fejlesztéséhez.

– mondta Ahmed Baladi, a Gibson, a Dunn & Crutcher LLP párizsi irodájának partnere.

Az sem véletlen, hogy néhány szabályozó és hatóság bírálta ezeket a koronavírus-követési kezdeményezéseket. A holland adatvédelmi hatóság például a múlt héten kijelentette, hogy a mobilszolgáltatók nem garantálhatják, hogy az állítólag anonimizált adatokat nem lehet visszavezetni az egyes ügyfelekhez.

A szlovén társhatóság szerint egy közegészségügyi intézet által végzett adatgyűjtési terv felfedheti a személyes információkat, ha más forrásokkal is kombinálják.

– mondta a szóvivő. Ugyanezt támasztja alá az, amit Michèle Finck, a Max Planck Innovációs és Versenyjogi Intézet vezető kutatója mondott.

– mondta Finck.

Látható, hogy az európai hatóságok ebben is megosztottak, álláspontjuk különbözik az anonimizált adatok felhasználásáról. A Deutsche Telekom AG például nemrégiben elkezdte névtelenített ügyfél-helymeghatározási adatok megosztását a német közegészségügyi intézettel, hogy segítse a kutatókat az utazási szokások megértésében és a koronavírus terjedésének előrejelzésében.

Ez a német szövetségi adatvédelmi hatóság szerint nem jelent jelentős adatvédelmi kockázatot. Az olasz adatvédelmi hatóság múlt hét szerdán szintén azt jelentette az olasz törvényhozásnak, hogy az anonimizált helymeghatározási adatok nem jelentenek problémákat, és segíthetnek az epidemiológusok előrejelzéseiben.

„Mások másképp látják: legtöbb esetben az ember mozgásait érintő négy különböző adatpont kombinációja még mindig azonosíthatja őt, még akkor is, ha az adatokat névtelenné teszik – mondta a fent már említett Imperial's képviselője, De Montjoye. – Ha azonban a társaságok először összevonják egy nagy csoport adatait – például a városok között ingázókét –, mielőtt az anonimizálási technikákat alkalmaznának, sokkal könnyebb az azonosítók megfelelő törlés”.

A vállalatok egyelőre nehezen egyeztetik össze a hatékonyságot és az adatvédelmet.

– mondta erről De Montjoye.

Ha minden igaz, az unió jövő héten egyet előre lép ebben a kérdésben.

Forrás: Wall Street Journal; Fotó: MTI/EPA/Costfoto/Szu Jang

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.