Pesti Srácok

A Nagy Testvér a járvány egyik "győztese" – Még inkább megfigyelnek minket a nagyvállalatok, az unió a jövő héten döntene a szabályozásról

A Nagy Testvér a járvány egyik "győztese" – Még inkább megfigyelnek minket a nagyvállalatok, az unió a jövő héten döntene a szabályozásról

Nem titok, hogy a nagyvállalatok a koronavírus nyomonkövetése miatt minket, állampolgárokat is jobban megfigyelnek, és ezt sokan aggályosnak tartják. Nem véletlenül. Az Európai Unió a jövő héten tisztázná a kérdést, de mint annyi mindenben, ebben is megosztottak az országok. Bár a németek szerint nem túl nagy a kockázat, más források szerint könnyű visszaélni az "anonimizált" adatokkal.

Az európai kormányok jövő héten tisztázzák, hogy a vállalatok a jövőben hogyan használhatják fel a személyes adatokat a koronavírus-kutatásokhoz. Az eddigi vizsgálatok során az állami és a magánszektor közötti adatmegosztás drámai bővülését tapasztalták.

Ez annak ellenére is aggasztó, hogy a vírus elleni küzdelemben részt vevő tisztviselők és cégek kijelentették, hogy betartják az adatvédelmi törvényeket, így például a 2018. évi általános adatvédelmi rendeletet.

Az Európai Bizottság forrásai szerint az Európai Unió országai a jövő héten egy irányelvről dönthetnek, arról, hogyan kell a vállalatoknak anonimizálni ügyfeleik adatait, vagy eltávolítani azokat az információkat, amelyek azonosíthatják az egyéneket. Az EU arra is javaslatot tett, hogy a hatóságok miként teszteljék a vállalatok módszereit az adatok névtelenségének garantálása érdekében, sőt, védintézkedéseket javasol a személyazonosságot felfedő hibák elkerülésére.

PestiSracok facebook image

Értesülésünk szerint az uniós országok adatvédelmi szabályozói szintén irányvonalat készítenek elő az anonimizációs technikákról. Érthető, hiszen a vállalkozások és a kormányok részben anonimizált adatokra támaszkodnak a koronavírus terjedésének elemzésére, ám egyes szakértők szerint nehéz lesz garantálni, hogy az adatok nem vezethetők vissza az egyénekhez.

– nyilatkozta erről Yves-Alexandre de Montjoye, a londoni Imperial College számítógépes tudományi tanszékének adjunktusa.

A távközlési szolgáltatók Európában – széles körben legalábbis – a közelmúltban kezdték el megosztani a hatóságokkal az anonimizált mobil helymeghatározási adatokat annak értékelése érdekében, hogy a lakosok mozgását értékeljék. Ez nyilván szükséges volt, hiszen az európai kormányok széles többsége – Svédország kivételével – arra utasították az embereket, hogy maradjanak otthon.

Nem mindenki bízik az anonimizált kutatásban

A nem személyes adatok mentesülnek a GDPR rendelkezései alól, ami azt jelenti, hogy az anonimizálás fontos folyamat lett sok olyan vállalat számára, amelyek adatgyűjtést végeznek a mesterségesintelligencia-algoritmusokban való felhasználáshoz, vagy termékek és piaci szolgáltatások fejlesztéséhez.

– mondta Ahmed Baladi, a Gibson, a Dunn & Crutcher LLP párizsi irodájának partnere.

Az sem véletlen, hogy néhány szabályozó és hatóság bírálta ezeket a koronavírus-követési kezdeményezéseket. A holland adatvédelmi hatóság például a múlt héten kijelentette, hogy a mobilszolgáltatók nem garantálhatják, hogy az állítólag anonimizált adatokat nem lehet visszavezetni az egyes ügyfelekhez.

A szlovén társhatóság szerint egy közegészségügyi intézet által végzett adatgyűjtési terv felfedheti a személyes információkat, ha más forrásokkal is kombinálják.

– mondta a szóvivő. Ugyanezt támasztja alá az, amit Michèle Finck, a Max Planck Innovációs és Versenyjogi Intézet vezető kutatója mondott.

– mondta Finck.

Látható, hogy az európai hatóságok ebben is megosztottak, álláspontjuk különbözik az anonimizált adatok felhasználásáról. A Deutsche Telekom AG például nemrégiben elkezdte névtelenített ügyfél-helymeghatározási adatok megosztását a német közegészségügyi intézettel, hogy segítse a kutatókat az utazási szokások megértésében és a koronavírus terjedésének előrejelzésében.

Ez a német szövetségi adatvédelmi hatóság szerint nem jelent jelentős adatvédelmi kockázatot. Az olasz adatvédelmi hatóság múlt hét szerdán szintén azt jelentette az olasz törvényhozásnak, hogy az anonimizált helymeghatározási adatok nem jelentenek problémákat, és segíthetnek az epidemiológusok előrejelzéseiben.

„Mások másképp látják: legtöbb esetben az ember mozgásait érintő négy különböző adatpont kombinációja még mindig azonosíthatja őt, még akkor is, ha az adatokat névtelenné teszik – mondta a fent már említett Imperial's képviselője, De Montjoye. – Ha azonban a társaságok először összevonják egy nagy csoport adatait – például a városok között ingázókét –, mielőtt az anonimizálási technikákat alkalmaznának, sokkal könnyebb az azonosítók megfelelő törlés”.

A vállalatok egyelőre nehezen egyeztetik össze a hatékonyságot és az adatvédelmet.

– mondta erről De Montjoye.

Ha minden igaz, az unió jövő héten egyet előre lép ebben a kérdésben.

Forrás: Wall Street Journal; Fotó: MTI/EPA/Costfoto/Szu Jang

Ajánljuk még

Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek

Exkluzív 2020 október 22.
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.

Bűnismétlésbe bukhat bele a Fortress-es álbróker – Ezúttal saját ügyvédjét és a Duna Plaza eladóit húzta le

Exkluzív 2023 október 19.
Újabb károsultak tettek feljelentést a hírhedt Fortress-es Sz. Zsolt ellen (korábbi nevén F.-Sz. Zsolt), aki 2012 és 2014 között a vád szerint tízmilliárd forinttal károsított meg több mint kétezer embert. Bár jogi játszmák által akár még 20 évig elhúzódhat évek óta tartó büntetőpere, most mégis visszakerülhet a rácsok mögé, annak ellenére, hogy már leülte előzetesben a törvény által meghatározott felső határt, a három évet. Azok a károsultak, akik a PestiSrácok.hu-nál jelentkeztek és büntetőfeljelentést is tettek a rendőrségen, egytől egyig új átvertek: mindegyiküket az idei évben rövidítette meg a férfi több millióval. Ezt pedig úgy hívják: bűnismétlés, ami a kényszerintézkedések elrendelésének egyik különös feltétele.