Pesti Srácok

A Nagy Testvér a járvány egyik "győztese" – Még inkább megfigyelnek minket a nagyvállalatok, az unió a jövő héten döntene a szabályozásról

A Nagy Testvér a járvány egyik "győztese" – Még inkább megfigyelnek minket a nagyvállalatok, az unió a jövő héten döntene a szabályozásról

Nem titok, hogy a nagyvállalatok a koronavírus nyomonkövetése miatt minket, állampolgárokat is jobban megfigyelnek, és ezt sokan aggályosnak tartják. Nem véletlenül. Az Európai Unió a jövő héten tisztázná a kérdést, de mint annyi mindenben, ebben is megosztottak az országok. Bár a németek szerint nem túl nagy a kockázat, más források szerint könnyű visszaélni az "anonimizált" adatokkal.

Az európai kormányok jövő héten tisztázzák, hogy a vállalatok a jövőben hogyan használhatják fel a személyes adatokat a koronavírus-kutatásokhoz. Az eddigi vizsgálatok során az állami és a magánszektor közötti adatmegosztás drámai bővülését tapasztalták.

Ez annak ellenére is aggasztó, hogy a vírus elleni küzdelemben részt vevő tisztviselők és cégek kijelentették, hogy betartják az adatvédelmi törvényeket, így például a 2018. évi általános adatvédelmi rendeletet.

Az Európai Bizottság forrásai szerint az Európai Unió országai a jövő héten egy irányelvről dönthetnek, arról, hogyan kell a vállalatoknak anonimizálni ügyfeleik adatait, vagy eltávolítani azokat az információkat, amelyek azonosíthatják az egyéneket. Az EU arra is javaslatot tett, hogy a hatóságok miként teszteljék a vállalatok módszereit az adatok névtelenségének garantálása érdekében, sőt, védintézkedéseket javasol a személyazonosságot felfedő hibák elkerülésére.

PestiSracok facebook image

Értesülésünk szerint az uniós országok adatvédelmi szabályozói szintén irányvonalat készítenek elő az anonimizációs technikákról. Érthető, hiszen a vállalkozások és a kormányok részben anonimizált adatokra támaszkodnak a koronavírus terjedésének elemzésére, ám egyes szakértők szerint nehéz lesz garantálni, hogy az adatok nem vezethetők vissza az egyénekhez.

– nyilatkozta erről Yves-Alexandre de Montjoye, a londoni Imperial College számítógépes tudományi tanszékének adjunktusa.

A távközlési szolgáltatók Európában – széles körben legalábbis – a közelmúltban kezdték el megosztani a hatóságokkal az anonimizált mobil helymeghatározási adatokat annak értékelése érdekében, hogy a lakosok mozgását értékeljék. Ez nyilván szükséges volt, hiszen az európai kormányok széles többsége – Svédország kivételével – arra utasították az embereket, hogy maradjanak otthon.

Nem mindenki bízik az anonimizált kutatásban

A nem személyes adatok mentesülnek a GDPR rendelkezései alól, ami azt jelenti, hogy az anonimizálás fontos folyamat lett sok olyan vállalat számára, amelyek adatgyűjtést végeznek a mesterségesintelligencia-algoritmusokban való felhasználáshoz, vagy termékek és piaci szolgáltatások fejlesztéséhez.

– mondta Ahmed Baladi, a Gibson, a Dunn & Crutcher LLP párizsi irodájának partnere.

Az sem véletlen, hogy néhány szabályozó és hatóság bírálta ezeket a koronavírus-követési kezdeményezéseket. A holland adatvédelmi hatóság például a múlt héten kijelentette, hogy a mobilszolgáltatók nem garantálhatják, hogy az állítólag anonimizált adatokat nem lehet visszavezetni az egyes ügyfelekhez.

A szlovén társhatóság szerint egy közegészségügyi intézet által végzett adatgyűjtési terv felfedheti a személyes információkat, ha más forrásokkal is kombinálják.

– mondta a szóvivő. Ugyanezt támasztja alá az, amit Michèle Finck, a Max Planck Innovációs és Versenyjogi Intézet vezető kutatója mondott.

– mondta Finck.

Látható, hogy az európai hatóságok ebben is megosztottak, álláspontjuk különbözik az anonimizált adatok felhasználásáról. A Deutsche Telekom AG például nemrégiben elkezdte névtelenített ügyfél-helymeghatározási adatok megosztását a német közegészségügyi intézettel, hogy segítse a kutatókat az utazási szokások megértésében és a koronavírus terjedésének előrejelzésében.

Ez a német szövetségi adatvédelmi hatóság szerint nem jelent jelentős adatvédelmi kockázatot. Az olasz adatvédelmi hatóság múlt hét szerdán szintén azt jelentette az olasz törvényhozásnak, hogy az anonimizált helymeghatározási adatok nem jelentenek problémákat, és segíthetnek az epidemiológusok előrejelzéseiben.

„Mások másképp látják: legtöbb esetben az ember mozgásait érintő négy különböző adatpont kombinációja még mindig azonosíthatja őt, még akkor is, ha az adatokat névtelenné teszik – mondta a fent már említett Imperial's képviselője, De Montjoye. – Ha azonban a társaságok először összevonják egy nagy csoport adatait – például a városok között ingázókét –, mielőtt az anonimizálási technikákat alkalmaznának, sokkal könnyebb az azonosítók megfelelő törlés”.

A vállalatok egyelőre nehezen egyeztetik össze a hatékonyságot és az adatvédelmet.

– mondta erről De Montjoye.

Ha minden igaz, az unió jövő héten egyet előre lép ebben a kérdésben.

Forrás: Wall Street Journal; Fotó: MTI/EPA/Costfoto/Szu Jang

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.