Németországban a politikai elit továbbra is a szélsőjobboldali erőszaktól retteg, miközben a migránsok németeket ölnek

Fenyegetés, kényszerítés, testi sértés, vagyoni kár, gyújtogatás, a béke megsértése – az utóbbi hónapokban több mint ötven alkalommal történt támadás német tudományos intézmények, a média és politikusok ellen – adta hírül a Zeit Online. A pontos adatokról a német liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) kérdezte a Bundestagban a szövetségi kormányt. A válaszban elmondták, hogy a pandémia „a szélsőséges jobboldali diskurzusban újra visszanyerte a jelentőségét”.

Hogy ezt a konzekvenciát miből vonták le, illetve az erőszakos megmozdulásokat miért azonosítják kapásból a jobboldallal, nem tudjuk, azonban a parlamenti válaszból az is kiderült, hogy az rendbontások résztvevői és a felsorolt bűncselekmények elkövetői a zsidó intézményeket is legalább háromszor célozták meg. Érdemes megjegyezni, hogy az európai zsidóság legfőbb ellensége 1945 óta nem a jobboldal, sőt, a konzervatívok kifejezetten a zsidó-keresztény kultúra fontosságát hangsúlyozzák, hanem az egyre növekvő számú muszlimok.

Benjamin Strasser, az FDP elnöke, a Bundestag belügyi bizottságában azt mondta, hogy a korlátozások miatt szervezett tüntetések körüli radikalizációs spirál a szélsőséges mozgalmak körében aggasztó, ezért a hatóságoknak kiemelt figyelemmel kell követniük azokat. A Robert Koch Intézetnél elkövetett gyújtogatással és az októberi berlini Leibniz Egyesület elleni bombatámadási kísérlettel, a szövetségi kormány szerint a jobboldali szélsőségeket vizsgáló Közös Extrémizmus és Terrorizmus Elleni Védelmi Központ (GETZ-R) munkacsoportjai is foglalkoztak. A WDR, az NDR és a Süddeutscher Zeitung információi szerint a BfV is elkészített egy speciális helyzetjelentést a veszélyekről és a kockázati potenciálokról, amelyben a koronavírus miatti tüntetésekkel kapcsolatba hozható szélsőségesek fenyegetésének nagyságát vizsgálja.

Az EU soros elnökségét betöltő Németországban csak egy dologgal nem foglalkoznak: a bevándorlók által elkövetett bűncselekményekkel. Ezekről ugyanis lassan már statisztikát sem lehet találni, mivel tudatosan nem tüntetik fel sehol az elkövetők származását. Az a néhány adat azonban, amely a rendelkezésre áll, sokkal nagyobb aggodalomra adhat okot, mint a – lássuk be 1945 óta semmi befolyással nem rendelkező – szélsőjobboldal térnyerése és agresszív(nak mondott) fellépései. Az élet és testi épség elleni bűncselekmények elkövetésében a migránsok finoman szólva is felülreprezentáltak: amíg a lakosságnak csupán a két százalékát teszik ki a menedékkérők, addig a Németországban 2015 és 2019 között elkövetett, súlyos sérülést okozó bűntettek 13,3 százalékát bevándorlók követték el – derült ki a (BKA) adataiból. Az emberölések esetében még kirívóbb az arány, az említett időszakban 13 775 elkövetőt azonosítottak, akik közül a migránsok száma 2050 volt, ami az összes gyanúsított 14,9 százaléka.

A Die Welt szemlézte a BKA Bűnözés a migráció kontextusában című tanulmányát, amelyet a Rendőrségi Statisztikai Hivatal (PKS) által közzétett adatok alapján készítettek. Eszerint 102 000 súlyos bűncselekményt követtek el a bevándorlók németek és más migránsok ellen, ami hét százalékkal több, mint 2017-ben. A bevándorlók 2018-ban a németek sérelmére elkövetett különböző szexuális jellegű bűncselekmények terén is növekedést produkáltak, konkrétan 21 százalékot, ami számszerűsítve 3261 esetet jelent. A legnagyobb mértékben, sajnálatos módon, az emberölések száma növekedett, a migránsok 2018-ban 230 németet gyilkoltak meg, míg 2017-ben „csak” 112-t.

A szövetségi kormánynak, és egyúttal minden pártnak, talán inkább ezzel kéne foglalkoznia a jobboldal vegzálása helyett – gondolhatnánk. A német rendőrség egyébként a szélsőjobb mellett attól is tart, hogy a járvány okán bevezetett szigorítások miatt szervezett tüntetések a jövőben újabb erőszakot eredményeznek, például a vakcinák német gyártói egyre inkább az oltásellenzők, vírustagadók és összeesküvés-ideológusok célkeresztjébe kerülhetnek – írta a BKA. Tüntetésekre számítanak a gyártó cégek telephelyén és a tervezett oltási központokban, de előfordulhatnak akár bűncselekmények is.

Érdekesség, hogy a mindig tökéletes Németországban, amely elvileg példát mutat minden európai országnak – függetlenül attól, hogy azok kérik-e, vagy sem – a lakosság tüntetőleg lép fel az intézkedésekkel szemben, annak ellenére, hogy a német válságkezelés jól működik. Az ok talán a kormánnyal szembeni elégedetlenségben keresendő. Ahogy erre Orbán Viktor már két éve rámutatott az Európai Parlament ülésén: a Néppárt tagjainak jelentős része – habár a legnagyobb európai pártcsalád az övék – a szocialisták és a zöldek, tehát a baloldal szekerét tolja. Ugyanez figyelhető meg a német politikában is: a nagyobbik koalíciós partner, a CDU-CSU, a kisebbik felé, az SPD irányába mozog, az egykori nagykoalíció pedig sok esetben a Zöldek programját valósítja meg, összességében az egykori konzervatívok a német balliberális oldalnak akarnak megfelelni.

A járvány időszakában szinte minden országban megfigyelhető a kormánypártok erősödése, így Németországban is, azonban intő jel lehet a CDU-CSU pártszövetség számára, hogy tavaly júniusban a Zöldek támogatottsága – a történetükben először – a koalíció, és ezáltal minden németországi párt fölé emelkedett. A kormányszövetség folyamatos népszerűségvesztését okozó gondok továbbra is fennállnak, csak most a járvány valamelyest elfedi ezeket, vagyis a megmozdulások okát inkább a kormányzat az utóbbi években mutatott teljesítményében kell keresni. Habár a külvilág felé a politikai korrektség korlátai miatt nem, vagy csak korlátozottan mutatják, valójában a német emberek zöme elégedetlen a jelenleg zajló társadalmi változásokkal.

Vezető kép: MTI/EPA/Alexander Becher