Tudta, hogy Ön is baloldali?
Legalábbis a Soros György által is támogatott Policy Solutions legújabb kutatása szerint, akik 2018 májusában mérték fel a magyar szavazók gazdaságpolitikai és társadalompolitikai értékrendjét. Olvasatuk szerint négy szavazóból három baloldali értékrendet vall, bár nem is tudja magáról - írja a 24.hu. Valóban ennyire nem vagyunk tisztában magunkkal, vagy máshol szorít a cipő?
A Boros Tamás vezette Policy Solutions 2008-ban alakult, magukról ezt írják:
elkötelezettek vagyunk a demokrácia, a szolidaritás, az esélyteremtés és az európai integráció iránt. Munkánk fókuszában a magyar és az európai uniós politikai folyamatok értelmezése áll. Kiemelt kutatási területeink közé tartozik a demokrácia minőségének vizsgálata, az euroszkepticizmus és a szélsőjobboldal mozgatórugóinak elemzése és a választáskutatás. Prioritásnak tekintjük, hogy a magyar politikai és közpolitikai folyamatokat a nemzetközi kontextus fényében, az európai és a régiós trendekhez viszonyítva mutassuk be.
Láthatóan nagyon vonzódnak a szélsőségek kutatásához és a "demokrácia minőségének vizsgálatához", most a magyar társadalom baloldali kötődését próbálták bebizonyítani. Májusi kutatásuk a Friedrich-Ebert-Stiftung – az Új Egyenlőség társadalomelméleti magazinnal együttműködésben – arra vállalkozott, hogy a korábbiaknál részletesebb és pontosabb kategóriákat állítson fel a magyar szavazók politikai értékrendjének bemutatására. Feltérképezték, hogy a megkérdezettek mit gondolnak ideális gazdasági és társadalmi berendezkedésnek. Majd ezek alapján sorolták öt kategóriába az embereket. A kutatáshoz 28 különböző értékrendi kérdést tettek fel a magyar választóknak egy 1000 fős, személyes megkérdezésen alapuló reprezentatív közvélemény-kutatásban 2018 májusában.
Az ellenzék részéről egy vesztes választás utáni szituációban felmerül, hogy mi jön ezután. Mit csináltak rosszul? Milyen társadalmi csoportok nem mentek el szavazni?
– magyarázta Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója, hogy miért érezték fontosnak most a kutatást. Ezek alapján Boroséknak fontos volt megmagyarázni azt a tendenciát, hogy miért van eltűnőben a baloldal, vagy akik nem mentek el szavazni, miért nem jobboldaliak. Sőt, tovább is mentek, mert a jelenleg a Fideszt támogató választókról is kiderítették, hogy ők bizony baloldaliak, csak még nem esett le nekik.
A magyar társadalom többségének gazdaságpolitikai értékrendje egyértelműen újraelosztó-baloldali. A tizennégy megfogalmazott állítás közül tízben a gazdaságpolitikai baloldal álláspontja élvez többséget, és mindössze négyben a gazdaságpolitikai jobboldalé”
– írják a tanulmányban. Úgy próbálták meg skatulyázni az embereket, hogy a feltett kérdésekre adott válaszok, a "jó érzésű" emberek véleménye egyenlőséget jelentsen a baloldali értékrenddel.
Boros és a Policy Solutions csapata szerint tehát a baloldali és jobboldali értékrend mást jelent, mint ahogy mi gondoljuk a gyakorlatban. Valóban nem olyan egyszerű manapság a politikai értékrendről beszélni, de ekkora változások nem történtek, főleg nem a magyar néplélekben, amely sosem volt túlnyomórészt baloldali, akkor sem, amikor kötelező volt. A kereszténydemokrata, valaha erős keresztényszocialista és konzervatív értékek Borosnál átcsúsztak a baloldal halmazába. Leegyszerűsítve, aki szociálisan érzékenyebb, az nyilvánvalóan baloldali értékeket vall. Hamis konklúziókat vonnak le a kutatásban, régi baloldali kategóriák szerint csoportosítva az embereket, csak a békéért harcoló munkásőr gobelinek hiányoztak a háttérből. Mert elvileg a kommunizmus is szép eszme volt, mindenki egyenlő, de aki ezt a gyakorlatban is vallotta, az biztosan nem volt kommunista és nem volt feltétlenül szociáldemokrata sem. Kiragadunk egy kérdést, ez alapján döntse el mindenki magáról, hogy bal- vagy jobboldali:
Akkor igazán jó egy társadalomban élni, ha nincsenek jelentős különbségek gazdagok és szegények között
Aki ezzel egyetért - egyébként 80 százalék - az a gazdaságpolitikai baloldalhoz tartozik, a fennmaradó vagy nem tudja, vagy jobboldali. Ennél az állításnál érdemes megállni és az egész tanulmányt újra végiggondolni. Jó érzésű ember azt mondja, hogy egyetért ezzel az állítással. Olybá tűnik, hogy visszamentünk egy picit az időben, és az egyenlőség hirdetése kizárólag a baloldal feladata, az ezt ellenzők burzsoá, kizsákmányoló nagytőkések és a kiszolgálóik. Keresztény, konzervatív és jobboldali értékrendű emberként furcsa találkozni azzal, hogy az értékrendem, melynek komoly történelmi múltja van, hirtelen baloldalivá válik, mert csak úgy tudok rendes ember lenni, különben átcsúsznék a jobboldal masszájába. A csendes többség halk moraja hallatszik ki az elemzésből, a sokat tűrő baloldali tömegek, melyek most ismét elnyomás alatt állnak. A válaszok elemzésénél több érdekességet is megosztanak az olvasóval, mely egyértelmű ítéletet és politikai hozzáállást feltételez:
A kormánypárti szavazók körében elsöprő többsége van a társadalmi felzárkóztatás eszméjének. Ez azért is érdekes, mert a 2010 óta hatalmon lévő Orbán-kormányok számos helyen kurtították meg az elmúlt években a szociális juttatásokat a munkaalapú társadalom eszméje nevében.
Nem is az állítással szeretnénk most vitatkozni, azon túllépve különösen érdekes az üzenet, miszerint a Fidesz szavazók valójában ostobák, mert ugyan baloldali értékeket vallanának, nem rossz emberek, a társadalmi felzárkóztatást fontos szegmensnek tartják, azonban a fától sajnos nem látják az erdőt, hogy a kormány ennek ellenkezőjét viszi véghez.
Érdemes végigolvasni az elemzést, a feltett kérdéseket és azok kiértékelését. Kitérnek még a zárt vagy nyitott társadalom kérdésére, melynek kulcseleme a cigánysághoz és az idegenekhez való hozzáállás:
A cigányok soha nem fognak tudni beilleszkedni a nem cigány magyarok közé.
Erre az állításra a válaszadók 72 százaléka egyetértően válaszolt, csupán 26 százalék nem értett egyet, ők jelentették a nyitott társadalmat, ahogy közel 70 százalék utasította el azt is, hogy Magyarországnak előnye származik abból, ha más országokból költöznek ide emberek. Maga a kérdésfeltevés sem szerencsés, de a cigány-magyar együttélés problémakörét sem elegáns kategorizálni ilyen egyszerűen és a válaszokból nagyívű következtetést levonni. Ami viszont kétségek nélkül eldönti a nyílt vagy zárt társadalom kérdését, az a következő állításra adott válasz:
A világ alapvetően egy veszélyes hely.
Aki ebből a kérdésből kitalálja, hogy ki nyílt és ki zárt, az zseni. Lehet, hogy aki sokat jár a világban, tapasztal egyet-mást, és az az ember aztán nem él zárt társadalomban. Aki járt mondjuk Mogadishuban vagy Párizs külvárosában, Molenbeekben, Kelet-Ukrajnában vagy a harmadik világ háború sújtotta részein, esetleg Los Angelesben, az lehet, hogy azt gondolja, hogy igen, a világ egy veszélyes hely. De nem ettől lesz zárt vagy nyitott a társadalom.
Ha a jövőre vagyunk kíváncsiak, abban is segít a Policy Solutions és Boros Tamás, ugyanis szerintük "a klasszikus baloldal-jobboldal felosztás a múlté, ezért a csalódott választók új pártokat keresnek maguknak, ergo új pártok alakulnak, melyek lehetnek szélsőségesek is", de sok országban a liberális pártok erősödését jelzik Borosék, akár mint követendő példa. Bármennyire próbálunk egyetérteni ezzel, jelenleg Európában nem a liberális pártok élik reneszánszukat.
A kutatás arra legalább rávilágított, hogy Magyarországon jelenleg több a normális ember, mint a "kizsákmányoló", rendet és nyugalmat preferáló, de hogy ezek az emberek nem mind baloldaliak, az teljesen biztos, ennek felismeréséhez nem kell kutatónak lennünk.
Forrás: 24.hu, policysolutions.hu; Fotó: Twitter
