Pesti Srácok

Ha ezt meg merik tenni Hunyadival, akkor keresztet vethetünk a magyar hősökre

Ha ezt meg merik tenni Hunyadival, akkor keresztet vethetünk a magyar hősökre

Nem megengedhető, nem megbocsájtható, hogy a magyarok világraszóló hőstettéből, egyik leghatalmasabb győzelméből, a nándorfehérvári diadalból gagyi fikciós filmet gyártsanak, amely mindenről szól, de legkevésbé Hunyadi Jánosról és a magyar vitézségről. Márpedig a film forgatókönyve arra utal: efféle merénylet készül. Hétmilliárd forintért. A legnagyobb magyarból már sikerült félőrültet faragni (A Hídember) – most pedig legnagyobb hadvezérünket tuszkolnák epizódszerepbe egy történelmietlen fantasy filmben. Most még nem késő megálljt parancsolni ennek az őrületnek!

Amitől tartottunk, bekövetkezett. Olyan forgatókönyvet szült a Magyar Nemzeti Filmalap a Hunyadi-filmhez, amely alapján szinte kizárt, hogy méltó alkotás készüljön az egyik legnagyszerűbb magyar győzelemről, Nándorfehérvár 1456-os megvédéséről. Stefka Istvánnak, a PestiSrácok.hu lapigazgatójának volt szerencséje (inkább balszerencséje) elolvasni a Hegedűs Bálint által jegyzett, 94 oldalas forgatókönyvet, amit tegnapi cikkében lesújtónak értékelt. Mint írta:

Márpedig ez katasztrófa a javából! A Stefka-kritika megjelenése után nem sokkal felszólító levél érkezett szerkesztőségünkbe, amelyben cikkünk haladéktalan eltávolítását követelte a filmet készítő AUB Produkció Kft. Azt állították, sérültek a szerzői jogaik azzal, hogy „Az utolsó bástya” munkacímű filmalkotás néhány részletéről föllebbentettük a fátylat. Hogy így van-e, nem tudom, ez a jogászok asztala. Azt viszont tudom, hogy a magyar adófizetőknek körülbelül hétmilliárd forintjába kerül majd a film.

PestiSracok facebook image

  • Már csak az irgalmatlan összeg miatt sem szabad hibázni. Ám ami ennél sokkal, de sokkal fontosabb: azért sem, mert egy elfuserált film a magyarság dicsőségéről újabb sebeket ejtene az amúgy is sokszorosan megtiport, történelmi traumák sorát hordozó magyar lelkekben. Szerintem ez a legfontosabb, nem a filmkészítő szerzői jogainak vélt sérelme.

A felszólító levélben egyébként azt írták: „A cikk szerzője egy korábbi munkapéldányt használt, a cikkben közöltek egy része már nem aktuális”. De hát, ha annyira már nem is aktuális a forgatókönyv, akkor miért akarják leszedetni a cikket? Nincs itt némi ellentmondás? Majd közölték: „Az üzleti titok megsértése kihatással lehet a filmalkotás sikerességére, így komoly károkat okozhat a filmelőállító számára”. A mondat első felével nincs is bajom: cikkünk tényleg kihathat a film sikerességére, ám szerintem jó értelemben. Remélem, most, hogy már sokan a fejüket fogják a forgatókönyv bornírtságai miatt – átírják az egészet, elejétől a végéig. Legyen benne fikció (az Egri csillagokban is van, nem is kevés), de az a lényeget nem homályosíthatja el: Hunyadi, Kapisztrán és a magyar sereg bátorságát, hősiességét! Az önmagát még védeni akaró kereszténység győzelmét a(z akkor is) hódító, agresszív iszlám ellen.

Magánvélemény: Hegedűs Bálintot én egy tehetséges írónak tartom. Ő volt a Kincsem egyik forgatókönyvírója, amely az utóbbi évek egyik legnagyszerűbb magyar filmje lett. A Hunyadi-forgatókönyvet viszont elszúrta... Ha Hegedűs mindenképpen formabontó Hunyadi-fantasy-vel szeretne kísérletezni, tegye – de lehetőleg ne a magyar adófizetők hétmilliárd forintjából!

Kapaszkodók kellenek

Évszázadok óta (nagyjából a Hunyadiak óta) diktatúrák, gyarmatosító, erőszakos nagyhatalmak elnyomása alatt élünk, hazánk folyamatosan kényszerpályán mozog, önállóságunk most is csak részleges. Történelemkönyveinket rendre átírták az éppen aktuális idegen elnyomóink, mert nem akarták, hogy büszkék legyünk történelmünkre, hőseinkre. Ezért van az, hogy még ma is sok honfitársunk berzenkedik mindentől, ami magyar, ami hajdanvolt dicsőségünkre emlékeztet. Évtizedek alatt beléjük nevelték a félelmet, a gátlásokat, ezért ők azt hiszik, ez a normális. (Így keletkezett az egyik leggyűlöletesebb magyar szó: a „magyarkodás”.) Most tanuljuk éppen, hogyan egyenesedjünk föl újra, hogyan legyünk büszkék önmagunkra. Ehhez kellenek, kellenének kapaszkodók. Olyanok, mint az Egri csillagok, amely könyvben és filmként is elképesztően népszerű mind a mai napig. Nem véletlenül.

Szerencsére vannak új kapaszkodók: ott van például Bán Mór kilencrészes Hunyadi-regényciklusa (a tizedik rész jövőre jelenik meg), amely hatalmas sikert aratott, kötetei a sikerlisták élén szerepelnek. Nyomában föltámadt a magyar történelmi regényírás, sorra születnek a jobb, kevésbé jobb, illetve zseniális alkotások, amelyeknek egy része már most megfilmesítésért kiált. Mint ahogy Bán Mór Hunyadi-regényciklusa is filmre kívánkozik, ám a filmalap lesöpörte az asztalról a Bán Mór sikerkönyveire épülő Hunyadi-filmsorozat tervét, és inkább saját forgatókönyv-fejlesztési igazgatójára, Hegedűs Bálintra bízta a munkát.

Fél évszázada (az 1968-as Egri csillagok-film óta!) várunk egy magyar szíveket megdobogtató, hazaszeretetre nevelő, büszkeségre okot adó magyar történelmi filmre, amely végre nem az állítólagos bűneinkbe dörgöli bele az orrunkat századjára, hanem eleink dicsőségét mutatja be. A legnagyobb magyarból, Széchenyi Istvánból már sikerült félőrültet faragni 2002-ben Bereményi Géza filmjében, A Hídemberben. Most pedig legnagyobb hadvezérünket tennék epizódszereplővé egy már-már fantasy-filmben. Most még nem késő megálljt parancsolni ennek az őrületnek!

A tegnapi Sajtóklubban Bencsik András, Stefka István és Szentesi Zöldi László Huth Gergely alkalmi műsorvezetése mellett a videón 29:50-től beszélik ki a forgatókönyv-fércmunka őröltségeit, például az 1456-ban Hegedűs Bálint fejében Hunyadi seregét alkotó horvát huszárok (sic!), lovári pattantyúsok (sic!) és héber tüzérek (sic!) esetét, vagy a még fel sem fedezett Amerika javaiból főzött "babgulyás" feltűnését, illetve az 50 oldalon át lelki tusát vívó alternatív, félig janicsár Dugovics-testvérpár nyálas-baldahinos szerelmi háromszögét. A PestiSrácok.hu témaindító, "A filmalap posztkomcsi káderei bohózatot csinálnak a Hunyadi-filmből is?" című cikkünk pedig ITT olvasható el.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Háromgyermekes postáskisasszonnyal, a pártklub kalandos múltú sztárjával bukott le Jakab Péter

Exkluzív 2021 november 24.
Háromgyermekes édesanya Molnár Enikő, Jakab Péter kabinetfőnöke, akivel lebukott a Jobbik elnöke – tudta meg a PestiSrácok.hu. Hétfőn a Bors hozott hozott nyilvánosságra egy videofelvételt, amelyen az látható, hogy Jakab egy budapesti lakásnál várja a nőt, majd széttárt karokkal rohan elé, másnap reggel pedig nagy körültekintéssel, együtt is távoztak a lakásból. Az azóta megjelent cikkek szerint Jakab autója többször is ennél a lakásnál parkolt és olyan fotó is nyilvánosságra került, amelyen a Jobbik elnöke egy bőrönddel érkezik a lakáshoz. Kedden pedig arról írt a Bors, hogy bár Molnár Enikő letagadta, hogy Jakab ezúttal is nála töltötte az éjszakát, később úgy menekítették ki a politikust a lakásból. Jakab Péter persze tagad és perrel fenyeget mindenkit, azt próbálja elhitetni, hogy csak munkakapcsolat fűzi a kabinetfőnökéhez, és egész éjszakákon át csak dolgoznak.