Az Európai Bizottság ismerkedik a kapitalizmus farkastörvényeivel

A kapitalizmus működőképességének illúziójához határozottan hozzájárult az a tény, hogy körülbelül a múlt század ötvenes évekig az észak-atlanti civilizáció erős magországai a szükséges nyersanyagokat gyakorlatilag szabadon rabolhatták el a gyengébb országoktól vagy az olyan helyekről, ahol még nem volt működő állam. Európa azonban a két világháborúban, amelyek egyébként alapvetően európai belháborúk voltak, szinte teljesen felhasználta azokat az emberi és gazdasági erőforrásokat, amelyeket a XVIII. és a XIX. században felhalmozott. 1990 után pedig technológiai fölénye is elenyészett, katonailag az oroszok már a hidegháború idején is felülmúlták Európát, Kína pedig 2000 után hajrázta le a világ hajdani urait. Ráadásul Nyugat-Európa már 1945 óta amerikai gyámság alatt áll, valós katonai erő nélkül, csak árnyéka egykori önmagának.

Az EU már egyetlen eredeti funkcióját sem képes ellátni

Az EU-t eredetileg nem csak az örök német dominanciakísérletek kezelésére hozták létre, hanem a három egykori birodalom, a brit, a francia és persze a német erejének felélesztésére és egyesítésére is. Az egykori birodalmak gazdasági és emberi tartalékai azonban mára teljesen elfogytak, érdekérvényesítő képességük töredéke a száz évvel ezelőttinek. Emlékeztessük magunkat arra, hogy a Harmadik Birodalom legyőzéséhez egyszerre kellett az USA, Anglia és a Szovjetunió összes ereje, és reális veszélye volt annak, hogy a nácik és a kommunisták összefogva elpusztítják a nyugati világot. Az orosz nagyhatalom katonailag legalábbis, még létezik, de Németország és Anglia már árnyéka sem egykori önmagának. Európától már nem tart senki. Az EU vezetésében bekövetkező elitváltás során eltűntek a nemzeti politikusok és az ideológiamentes nemzeti érdekérvényesítés. Egy ideológia foglalta el az EU-t, egy kommunista-liberális zöld katyvasz, amely érzéketlen a realitásokra, nem érti a geopolitikát, fogalma sincs a kapitalizmusról, és semmit nem konyít a természettudományokhoz. Persze a történelemből sem tanult semmit, viszont gátlástalanul, agresszíven számonkéri az ideológiáját mindenkin.

Az EU-ban a korrupció már nem gazdasági célokat szolgál, hanem ideológiait

Az EU ma egy olyan agresszív bunkó, aki minden alkalommal összeveszik a tulajdonossal abban a boltban, ahová naponta jár. Jó lenne azt gondolni, hogy ez egy összeesküvés Európa, a kereszténység, a fehér ember elpusztítására, de ez sajnos nem az, ezek tényleg ennyire hülyék és ennyire egyforma az elmebajuk is. A mostani és az előző kettő Európai Bizottság meghatározó emberei mind egyszerre voltak liberálisok és kommunisták, akik az ideológiai maszlag mögött inkább mindig annak a gazdasági lobbinak kedveztek, aki jobban fizette le őket. Az elmúlt bő 10 évben azonban már a korrupciót is felülírja az ideológia. Az EU-ban mostanra már teljesen, ez utóbbi egyébként nem túl gyakori dolog a történelemben. Az ideológia ugyanis még a korrupciónál is sokkal rosszabb. A korrupciót lehet üldözni, lehet ellenkorrumpálni, nyilvánvalóvá tenni, és bizonyosan számon lehet kérni azt, hogy létrejött-e az, amire a pénzt költötték. Az ideológiai célokat azonban nem tiltja a törvény, sőt törvénybe lehet őket foglalni, és számonkérhetetlenek. Az EU egyre több pénzt költ ideológiára, hova tovább lassan minden pénze társadalom-mérnökösködésre megy el, a kibocsájtásmentes, teljesen egyenlőségen alapuló, vegán társadalom kiépítésére, amelyet a szexuális defektusok, perverziók kötelező megélése tart egyben.

A gáz árának semmi köze a "szabadpiacon" a költségekhez és a kínálathoz

Ha valakinek voltak egyáltalán kétségei idáig, egy viszonylag egyszerű problémán keresztül most megismerheti az EU hatékonyságát és jelenlegi vezetőinek elmeállapotát. Mint az közismert, az EU földgázzal megy. Pontosabban földgázzal is, mert egy csomó olyan nyersanyag és energiahordozó, fél- és egészen kész termék van még, amelyek behozatala nélkül Európa országaiban az életszínvonal pillanatok alatt az 1944-es év szintjére esik. Ha valaki emlékszik még, milyen kiválóan önellátóak voltunk például egészségügyi alapfelszerelésekből tavaly év elején, az felfoghatja mire is kell itt gondolni. A földgáz nagy részét mindenki Oroszországtól veszi. Mert Európának a szükségleteknél jóval kevesebb van és az oroszoknak meg rengeteg. Miután a németeket Moszkva alatt 1941-ben megállították, majd az amerikaiak 1990 után szintén elmulasztották Oroszországot pacifikálni, sajnos nem lehet tőlük rablás útján elvenni a gázt, ki kell fizetni. Hosszú és szomorú történet ez, de a dolog lényege az, hogy a gáz ára nem a kitermelési és szállítási költségektől függ alapvetően, nem is a kereslet és a kínálat alakulásától, hanem sajnos emberi elmebajoktól, legfőképpen a pénzügyi rendszer perverzióitól, aminek az a lényege, hogy bizonyos emberek és szervezetek, esetleg országok, mindenfajta munka nélkül hülyére keressék magukat. Persze Oroszország is igyekszik felnyomni az árakat, ha teheti, de neki a stabil kereskedelmi kapcsolatok a lényegesek, a tervezhető bevétel.

Oroszország nem egy jámbor mackó

Oroszország szeretne, immár évszázadok óta, jelentős szerepet játszani Európában. Legalábbis egyenrangú szereplő lenni, aki a méretének, katonai erejének és kultúrájának megfelelő tiszteletet kap a művelt nyugattól. Erre azonban az elmúlt bő 150 évben soha egy pillanatig sem volt meg az esély. Az orosz-német egyezkedéseknek komoly múltja van, de a felek előszeretettel palizták be egymást úgy, ahogy most éppen a németek akarják az oroszok új gázvezetékét megszerezni. Ez remek ötlet jogilag, az EU bármelyik bíróságán meg is állna, csak az a baj, hogy a gáz ettől még az oroszoknál van. A "szabadpiaci" gázár eközben meg megy fel az egekbe. Persze akkor senkinek sem sírt a szája, legfeljebb az oroszoknak, amikor rekord alacsony volt. Miközben a kitermelési és szállítási költségek nem változtak lényegesen és a kereslet-kínálat egyensúlya sem billent el vészesen. Mint ahogy most sem. Csak a drága EU-s észlényeknek sikerült egy olyan energiarendszert összegründolni, ami sem fizikailag-energetikailag, sem pénzügyileg, sem általában gazdaságilag nem stabil. Ja, és közben minden létező módon alátesznek a legfőbb földgázszállítójuknak. Biztos nem lesz ebből semmi baj.

Az oroszok tudnak "jófejek" is lenni, ha megadják nekik erre a lehetőséget

Talán érdemes elgondolkozni azon, hogy mindeközben a jobboldali magyar kormány simán képes volt egy, a magyar gazdaság és háztartások számára elfogadható földgáz árat garantáló szerződést összehozni az oroszokkal, sőt mindezt úgy, hogy az ukránokat is sikerült kivenni a képletből, akik hajlamosak voltak visszaélni a földrajzi helyzetükkel. Ez persze orosz igény volt, de valljuk be, nekünk se fáj. Magyarország képes volt arra, amire az EU nem. A magyar kormány ugyanis megadta az oroszoknak azt a lehetőséget, hogy azok jófejnek, nagylelkűnek, stabil partnernek mutatkozhassanak. Putyin pontosan tudja, hogy Orbán reálpolitikus, míg az EU vezetői bármikor képesek, akár a saját érdekeik ellenében is, ideológiai üzemmódba kapcsolni. Putyin szeret nagylelkűnek mutatkozni és Orbán megadta neki erre a lehetőséget. Sokszor csak ennyi kell. Nem kell feleslegesen beszólogatni. Orbán egy legitim nagyhatalom vezetőjének tekinti Putyint és úgy is viszonyul hozzá, míg a hülye nyugatiak lenézik az oroszokat. Aztán csodálkoznak, amikor jön a saller. És még csak nem is Putyinék verték fel most a földgáz árát, simán csak örülnek ennek a jelenségnek, amit a nyugati "szabad piac" intézett magának.

Mindeközben az EU teljesen elkommunistásodott urai rácsodálkoznak a kapitalizmus azon farkastörvényére is, hogy a nagy hal megeszi a kishalakat és bizony vannak monopóliumok, meg kartellek. Nem csak akkor, hogyha nagyon demokratikusan az amerikaiak vagy a németek és a franciák csinálnak ilyet, hanem akkor is, amikor az oroszok csúnya autoriter módon. Az évszázad vicce, hogy az egykori kommunista Putyin láthatólag többet tud az állítólagos szabad piac működéséről, mint az egykor kapitalista nyugat. Csak Kínában és Vietnamban tudnak működő kapitalizmust csinálni a kommunisták, Európának és az USA-nak láthatólag kommunistából is a butábbja jutott.

Vezető kép: MTI/AP/Szputnyik/Alekszej Druzsinyin